Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)

1917-02-03 / 5. szám

XIII. év ^ I ' j 5 szám m. ES ISKOLAI HETILAP. NöneüelMöÄ^iMänyäiröl ságot adja meg. Minden tárgy először egy durvább kezelésen megy keresztül, hogy valami alakot kapjon, azután finomabb munkába kerül, míg végre részlet kidolgozáson esik át. A gyémántból is csak akkor lesz igazán gyémánt, mikor már agyon meg agyon csiszolták. Ilyen az emberi lény isi Nőnevelésünk hiányait ujabban ugy látszik a leánygimnáziumok felállításával igyekeznek pótolni, de miután erre a nőnek szüksége nincs, ha csak nem akad egy igazán tudományos pályára készülő lélek. Egy-egy lélekért külön iskolát felállítani felesleges és költséges. Egy-egy lélek tanulmányainak fejlesztésére felhasználhatja a fiu gimnáziumot is. Szerintem egy olyan felsőbb iskolára van szükség, aminőt fennebb vázoltam és már készültem is gondolataimnak kifejezést adni, midőn ime nagy örömömre olvastam Raffay Sándor cikkét az Örállónak 2-ik számában, mely cikkben a nagytiszteletü ur kitalálta gondolataimat ugy annyira, hogy nekem felesleges tovább formába önteni azokat, jobban és világosabban én sem fejthettem volna Ki fí felhíváshoz társulok és azon kérelemmel fordulok a magyarhoni ág. h. ev. egyház közönségéhez, ünnepelje meg a reformátió 400 éves évfordulóját egy magasabb társadalmi műveltséget nyujtó

r flz Evang. Ör'á^pnaU egy régebbi számában rövid eszmenelben kifejtettem azon nézeteméi, hogy az ág. ti. evang. egyházban mily hiányds a vallásos nevelés, a tanításban mennyire hiányzik a vallásos szellem és hogy. minő fontos szerepet játszik a nő a vallásos életben. A nő vallásos szellemének hiánya megérzik a családi éleiben is s ha nem gondoskodunk a nőknek intensivebb vallásos neveléséről, egyházunk fogja megérezni annak hiányait, -végül az ág. h. ev. egyház elsorvadásához vezet, fíkkor felhívtam egyetemes egyházunk figyelmét arra, hogy gondoskodjék ág. h, ev^ng. szellemű tanítónők neveléséről és inkább ő adjon ilyeneket az államnak, mintsem az államtól kérjen állami képezdékben nevelt tanítónőket. Gondolataim azóta a nőnevelés körül tovább érlelődtek s tájékozódva meglevő nőnevelő iskoláink fokozatairól, egy lényeges hiányra jöttem rá. Nem találom a női iskola egy olyan fokát, mely a közép tanulmányokon, a közép és szakképzettségen átjutott ev. nőnek megadja a mindennapi magasabb társadalmi életnek való általános tájékozottságot és műveltséget, a mely anyagot nyújtana neki egy tartalmasabb napi társalgáshoz. Hiányzik a nőnevelésnek egy olyan foka, mely az úgynevezett csiszolt-