Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)

1917-07-07 / 27. szám

214 ' "" EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1917 lelket megkapó melegséggel és nagy jellemző müuészettel. Legyen áldott a két szerető jó lélek emlékezete. Eltávozásukkal csökkent a melegség, fl püspöki kérdő pontok anyagára kerülvén a sor, Duszik Lajos miskolci lelkész a re­formációra vonatkozó három első kérdésre ho­zott nagyobb lélekzetü munkát s az egyiknek, az evangéliomi öntudatnak kiábrázolására vonat­kozonak kapcsán igen eleven és sok—sok hall­gatag kérdést felébresztő gondolatcsere indult meg. Sajnos, az idő rövidsége megakadályozta az értekezletet a feluetett s fölötébb érdekes kérdésbe való mélyebb elmerülésben. Tóth József, fancsali lelkész a lelkészfizetési reform­mal foglalkozott eleven szociális érzékkel, javas­latára a terményeknek napi árakon leendő meg­váltása mellett foglalt állást a lelkészi gyűlés. Marcsek János ujcsanálosi lelkész előadása kap­csán az uruac-sorai hehelykérdést — mint érték­telen vitákra alkalmat adó, merőben higiéniai motivumoktól előráncigált ügyet — a napi rend­ről levétetni óhajtja. Az idö előhaladása miatt értekezlet félegykor végződött. Az egyházmegye Diósgyőrben tartotta köz­gyűlését junius 27-en. Előző nap délután a bi­zottsági ülések s gyámintézeti istentisztelet uolt, melyen Mandel György stószi lelkész mondott sikerült beszédet, fl közgyűlésen az agg egy­házmegyei felügyelőt, Raduány Istvánt 2sadányi Róbert ny. táblabiró helyettesitette, ki erőteljes hazafias Lélekre valló beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Duszik Lajos javaslatára a közgyű­lés egy elvi deklarációt fogadott el és iktatott jegyzőkönyvébe, mely a jubiláris évben a mi jö­vő fejlődésünk vonalát állapitja meg, igy kíván­juk egyházunk jogi fejlődésében a nemi és va­gyoni külómbséget teljesen megszüntető egyen­jogúságot. (E pontnál érdekes és értékes vita in­dult meg, melyben Jjichtenstein László miskolci egyházfelŰLjyeio, Pazár István diósgyőri egyház­felügyelő sTóth József fancsali lelkész vett részt) Továbbá kivánjuk iskoláink államosításának be­szüntetését, feladott iskoláink v/sszaállitását, a gyakorlati és női iskolák felállítását, a gimnasi­ális gyakorlatiatlan s az élet igényei előtt sze­methunyó iskolapolitika teljes elejtését, autonóm sajtó megteremtését, mint a mely eluek mellett egyházunk szerencsés fejlődése remélhető. A lel­készi fizetés rendezés ügyében egyházmegye a miskolci egyház jauaslatát fogadta el, mely sze­rint az egy egyetemes autonóm lelkészfizetési alappal uiendó keresztül, s ez az 1848 éui XX.. t. c-nek a katholikus antonómiáual kapcsolatban beigért uégrehajtásának köueteléséuel szorgal­mazandó. Az elhunyt Jungmann Géza alesperes helyére Móhr Béla kassai lelkészt urlcszfctfa a közgyűlés s az általa uiselt egyik jegyzői állásra Marcsek János ujcsanálosi lelkész uálasztatott. Miután az 1911-ben meguálasztott elnökség meg­bízatása ez éuben lejár, uj uálasztást rendelt el a gyűlés s a szauazatok április l-ig Lichtenstein László, miskolci felügyelőhöz adandók be. A kombinációk nyomban megindultak. A közgyűlés a lelkészek terménybeli járandóságainak folyó áron ualó méguáltása mellett foglalt állást s Du­szik indituányára az „Urnap"-nak, hatósági asz­szisztenciáual ualó megünneplése ellen óuást emelt. A röuid közgyűlés délben uéget ért. Meghiuó. fl tiszakerületi Lelkészegyesület ez éuben a kerületi gyűléssel kapcsolatosan tart-^ ja éui közgyűlését és pedig 1917. julius 17-én d, u. 2'/ 2 órakor, Miskolezon, az ottani nemes gyü­lekezet dísztermében, a melyre a kerület összes lelkipásztorait, theológiai és uallástanárait s egy­házunknak minden rendű és rangú tagját testvéri szeretettel ezennel meghívom. Az értekezlet mun­karendje a köuetkező : 1. Elnöki megnyitó. 2. Az urvacsorai külön-kehely kérdése. Előadó: Ban­czik Sámuel kishonti alesperes. Correferens ; Materny Imre nagyváradi lelkész. 3. A lelkészi fizetés rendezésének ügye. Előadó; Gsetneky Gyürky Pál kishonti főesperes. 4. fl lelkész ma­gatartása azokkal szemben, a kik más egyház­nak reuersálist adtak. Előadó : Gura Jenő meré­nyi lelkész. Correferens : Janoska György liptói alesperes. 5. Az egységes lithurgia s gyülekezeti éneklés. Előadó: Paulik János nyíregyházi lel­kész. Correferens : Réuész János nagybányai lel­kész. 6. Gyakorlati kérdések. 7. Titkári jelentés az esp. lelkészegyesületekről. 8. Indituányok. Mi­dőn a mt. Testuéreket a részünkre kiszabott idő röuid uoltára ualó tekintettel pontos megjelenés­re 8 a megjelölt tételeknek lelkükben ualó előze­tes átgondolására kérem, a uiszontlátás édes ér­zetében uagyok Nyíregyházán, 1917. junius 24. szerető szolgatársuk Paulih János kerül, lelkész­egyleti elnök. Papiértehezlet. A pestmegyei esperesség lelkészei julius 3-án Budapesten tartott éui érte­kezletükön az elnökségről nagy elfoglaltsága mi­att lemondott Sárkány Béla főesperes helyébe elnökül egyhangúlag Noszhó Istuán rákoskeresz­túri lelkészt uálasztották meg, jegyzőül pedig a szintén lemondott Horen Márton helyébe: Je­szenszky Gyula csömöri lelkészt. Az értekezlet ez alkatommal foglalkozott a reformátió jubeliu­mának mikénti megünnepléséuel, az egyházme­gye történetének megirásáual, a M.EL.E. jauas­latáual, az egyházmegye részéről teendő alapit­uányokkal, a terménybeli fizetések meguáltásá­val s megbeszélte az egyházmegyei közgyűlés elé kerülő ügyeket.

Next

/
Thumbnails
Contents