Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)

1917-06-16 / 24. szám

fíz uj kormány. A mult napokban lezajlott kormányválság közelről érinti egyházunkat is. Az ügyek éléről eltávozott Tisza István grój miniszterelnök, a kinek elég jelentős egyházi ügyekben (lelkészek háborús segélye, családi pótléka) eluitázhatatlan volt a protestantizmus iránti érdeklődése, bár viszont tagadhatatlan, hogy nagyobb kérdésekben (eongrua emelés, államsegély emelés, theol. fakultás) az ő regieme alatt nem teljesültek ev. egyházunk jogos igényei, továbbá nem egy kelletlen emlék jüződik ahhoz, hogy bizonyos mértékig Tisza l. grój a saját egyházával szemben kivételes kedvezményekre is hajlandó volt es hogy szakminisztere; Jankovieh Béla számos nagy fontosságú ügyben ridegen elzárkózott egyházunk jogos, kulturális és anyagi teljesítése elől. Mit várjunk ezek után az uj kormánytól, a mely nagyban és egészben fokozottabb soeiális érzékkel birónak mutatkozik, és a melyben a kultusz tárcát a kiváló r. k. államférfiú, gr. Apponyi Albert kezébe látjuk? Apponyirólköztudomásu, hogy előbbi minisztersége idején a protestantizmus anyagi érdekeit jó indulatulag mérlegelte, viszont azonban, a mit akkori kormányzásától vártunk és reméltünk, nevezetesen: az állami hozzájárulásnak külön törvényben való biztosítását, intézményeink belső megerősítését, a theol. fakultás felállítását, az államsegélynek az élet szükségleteknek mérvéig való emelését, előbbi kormányzata idején el nem értük, — bár tudomásunk van arról, hogy egyik másik ügy törvényjavaslata készen volt, — és bizonyos az is, hogy az egyoldalú felekezeti befolyás a magyar kultuszkormányzat történetében voltaképen az ő első miniszterségénél vette kezdetét. Higyjünk és bízzunk benne, hogy ez alkalommal másként lesz, hogy a több soeiális érzékkel és hivatással felruházott uj minisztériumban lesz végre belátás a példátlanul jelentős kultur hivatást teljesítő magyar protestantizmus minden jogos anyagi és közjogi igénye iránt, és hogy ha a néppárt várakozása a kath. autonomia létesítése iránt Apponyi ujabb minisztersége idején valóra válik és lesz az országban egy óriási vagyonával szabadon rendelkező autonomikus katholikus egyház, akkor legalább is azzal egyidejűleg az egyenlő elbánás és a viszonosság elve alapján legyen ebben az országban végre egy államilag igazán kellően javadalmazott és eme javadalmakkal teljesen szintén autonomikusan rendelkező protestantizmus 1 Üdvözöljük az uj minisztert, de nem tágítunk ezen követeléseink hangoztatásától, mert — nézetünk szerint — ezen