Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)
1917-06-02 / 22. szám
1917 melyik gyülekezetünk népe fogja hallani: megérzi a lelket, az erőt, "mely bennük van. Ez e beszédeknek szépsége, értéke. Nem kell elhagyni belőlük semmit, ellenben gondolatra inspirálnak, s az igehirdető lelkét megmelegitik, hangulatba, abba a beszédtermő, megihletett, lélekkel teljes hangulatba emelik. Különös elismerésül emlitem meg az alapigék fölöttébb szerenesés megválasztását, kivált az első beszédét. Meglepő gazdagság és találó vonás bennük; igaz, Paulik azután játszi könnyedséggel bontja ki a bennük leuő tartalmat. Imái hasonlóan nemes, meleg hangúak. Alkalmasak arra, hogy az együttimádkozó lelkeket beleemeljék az Istennel való beszélgetés megszentelő, megerősitő levegőjébe. De — Paulikról nem szükség itt, kivált a beszédirók és beszédolvasók előtt — bemutató és ajánló sorokat rónom össze. Büszkeségünk ő nekünk s beszédei nyereségeink. E két beszéde a Seholtz testvérek kiadásában jelent meg, náluk (Budapest, IX., Ferenekörut 19) kapható 6U fillérért. D. Zathureezby Eászló. Szocializmus és Reformátió. Nyitra (Eővy) 1917. 58 lap Ára nines megjelölve. E tetszetős kiállitásu és bensőleg tartalmas műnek a szerzője ama lelkesebb fiatal lelkeszi gárdából ualó, a melynek irodalmi mozgolódássait örömmel látom. Müvében történeti áttekintést nyújt az újkor legtartalmasabb kérdéséről, az u. n. szocializmusról, azután ennek az euangeliummal ualó lenyeges kapcsolatáról s végül az avangélium alapján álló lutheri reformátiónak a jelenbe is átnyúló létjogosultságáról, — mint maga mondja „determinista világnézetének természetes folyományaiként." Elsőbben is ismerteti eléggé bő irodalmi készültséggel az „újkori szocializmust", majd „az evangélium" s végül „a reformátió szocializmusát", hogy aztán derék dolgozata végén „egybevesse és hirdesse a mtinft és a hit, a reformátió és a szocializmus örök testvériségét." Természetesen csak az ethikailag megtisztult és erkölcsi erőiben erősitett szocializmusról lehet itt szó. A kapcsolat feltüntetésében itt-ott önálló nyomokon indul és meggyőző tanácsokat ád. De vannak téves állitásai is. Ilyenek, hogy „az evangelium a legtisztább spiritualizmus" (6 l.), Marx kommunista kiáltványának olyan jelentőséget tulajdonit, mint Luther 95 tételének (8 l.), „az euang. szocializmus lényegét tekintue szorosan kapcsolódik a lutheri reformátióhoz" (34 1.) s több e féle. Megforditua elfogadom utolsó tétele igazságai. De találó kritikáual kiséri a középkori pápaság és Marx materializmusát Luthernek minden izében személyes erkölcsi (és nem spiritualisztikus) felfogásánál szemben. A munka és a hit Luther reformátiójának állandó uezérgondolata. flz ismertebb szocialista irodalmon kiuül, amelyet ő is jól ismer, Peabody, de Luther és a német reformátió szociális hatásáról szólua csudálom, hogynem ismeri uagy legalább is nem idézi Uhlhorn és Nathusius nagy müuét. „A falusi papnak" is sziuesen elküldöttük uolna. Sokat merithetett uolna belőlük a középkori hierarchiai egyház és a reformátió szocializmusához. Kár, hogy a szép dolgozat esak ugy hemzseg a sok sajtóhibától (és idegen szótól 1 Szerkesztő.) A nagy egyháztörténetirót: a jénai Hase-t p. o. köuetkezetesen két aual irja. Idézi Luther müueit, de nem mondja meg, hogy melyik kiadást? Melegen üduözlöm aszerzőt e munkamezőn, mely főleg egy lelkészre nézue hálás feladat. Nem hiába irta Niebergall, hogy ma „modernül kell prédikálnunk.". Traub müuének is nagy hasznát uette a tőkéről és az ethikáról. Legyen a szép és elismerést érdemlő kezdetnek szerenesés folytatása. Szülessenek sokan az ő példájára is a fiatalabb lelkészek irói gárdájából. A hazai kath. egyház is ezt rég megértette. Sz. M. Előfizetési feihioás. Sziues tudomására adom az érdeklődőknek, hogy Írásaimból három kötet könyuet adtam sajtó álá, amelyekre előfizetést hirdetek. Mindhárom kötetet 6—6 iunyi terjedelemben 1917. május ban jelenik mag. hi első kötet: „Egy magyar bárd sorsa" e. alatt Gyóni (Á.) Géza élettörténetét s költői méltatását fogja adni. Gyóni G. neue legendás történetü przemysli uerseskötetéuel s a fogságból írott dalaiual, imáiual belopódzott minden fogékony magyar sziuébe. De káluáriákat járó alakját mégis az ismeretlenség homálya fedi, — sokszor legjobb akarói is téues értelmezéssel beszélnek róla s téues adatokat közölnek felöle s irói egyénisége is nagy félreértésre adott okot és alkalmat. Én, ki hosszú éueken keresztül baráti frigyben éltem uele s ki birtokában uagyok minden fontosabb Írásainak, majd a Budapesti Hirlap, majd a Világ hasábjain igyekeztem meguilágitani költői zsenijét s most ugyanezt akarom elérni róla irt s könyuben összefoglalt írásaimban. E könyu ára 3 korona. Ä második kötet: „jelek és próféciák" címmel jelenik meg s a uilágháboru nagy problémájánál foglalkozik, a jézusi-etika alapján, menten minden elfogutlságtól, nem ismerue és nem respektálua semmi kényszert, esak a lelkiismeretét. Folytatása és kiegé-