Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-02-26 / 9. szám

EV

ANGELIKU

S ORALLO • 1916 66 határon, mi azonban nagyon is innen maradunk rajta. Templomainkat különösen a magán áhítatosság szempontjából is kellene megfelelően építenünk. Sokat panaszkodunk híveink templomlátogatásának gyengesége miatt. Igaz, hogy a háború következtében a helyzet itt-ott jauult, nem tudom, általános-e s állandó marad-e? Én sohasem fogom elfelejteni azt a benyomást, melyet Pozsonyban szereztem az egykori evangelikus német, most jezsuita templom látogatásánál. A május haui Mária ájtatosságokat tartották s a képzettebb jezsuita atyák prédikáltak. Nem mondhatnám, hogy a prédikációk remekmüuek lettek volna — sablonos esodahistóriák s kirohanások az eretnekek ellen — a szónok se volt elsőrangú. Van a mi egyházunkban jobb szónok akárhány. S nem esak a templcm volt napról-napra zsúfolva hallgatókkal, ember-ember hátán tolongott, de a városháztér nagy része is tömne volt emberekkel, kik a templom előtt álltak, mert már be nem fértek. És mért jobban látogatottak álta-^ Iában a rom. kath. templomok, mint a mieink? A felelet egyszerű, fí katholikusok a templom szeretetére s látogatására nevelik híveiket, hogy azt nyitva tartják s bármikor hozzáférhetővé teszik azt. A szokás hatalma. Megszokja és megszereti az Ur házát — tehát szívesen látogatja. E fontos s hiueink lelki életének szempontjából égető kérdést egyházunkban is megkellene oldani. Nemcsak szórványosan, de püspöki, vagy közgyűlési intézkedésekkel egységesen s általánosan, már azért is, mert városhelyen bizony akárhány evang. hívünk tér be a róm. kath. templomba csendes imára. Istenhez vezetjük népünket, ha a templomba vezetjük aztl „ „ , Mayer Pál ev. lelkész. A Kálvin Szövetség átirata a presbiteri Világszövetség vezetőségéhez. Az amerikai munieiógyárak nagymértékben használnak fel magyar munkásokat oly öldöklő szerszámok gyártására, melyek saját véreik ezreinek életét oltják ki. A munieiógyárak központjában LJoungtorvnben 30.000 magyar munkás van abb an a kényszerhelyzetben, hogy igy keresse meg véres verejtékkel kenyerét. A Kálvin Szövétség e képtelen és a mi amerikai honfitársainkra oly rettenetes helyzet megváltoztatása céljából átiratot intézett a Presbiteri világszövetség amerikai elnökségéhez (Philadelphia), melyben hivatkozva a közöttünk fennálló testvéries viszonyra, arra a nagy befolyásra, melylyel az amerikai közvélemény irányítására hatni tud, arra kéri, hogy az amerikai municiógyártásnak beszüntetésére minden lehetőt elkövessen. Az átirat nagy vonásokban ezt tartalmazza : Testvéreink 1 Annak a világháborúnak szenvedései, melyek ezidőszerint a nyugati műveltség és keresztyénség bölcsőjét elborítják, nem jutottak el a Ti boldog partjaitokig. Szerencsések Ti, akik nem látjátok a nyomort, nem élitek át a szenvedéseket és nem viselitek azt a sötét gyászt, mely ennek a páratlanul nagy küzdelemnek nyomában fakad, flzon érzelmi közösségnél fogna azonban, mely a keresztyén népeket összeköti, lehetetlen, hogy ne kisérnétek aggódó figyelemmel, vájjon ennek az elkeseredett tusának mily eredménye lesz a népek értelmi, erkölcsi és vallási fejlődése körül. Mi velünk ezen érzelmi közösségen kívül az a szoros kapocs íratja Hozzátok ezeket a sorokat, a mely a Presbiteri Világszöuetség estuéri kötelékébe való tartozás révén Hozzátok s füz bennünket. Bizonyára ismerni fogjatok azt a diplomáciai jegyzékválíást is, mely az osztrák-magyar monarchia külügyi képviselete és az Egyesült-Államok kormánya között a semleges államok jogai és kötelezettségei tekintetében lefolyt. Tudomásotok lesz arról, hogy ezek a jegyzékuáltások tisztázták ugyan ugy az Egyesült-Államok kormányának felfcgását, valamint azokat a nézeteket is, a melyeket ebben a tekintetben az osztrák-magyar monarchia külpolitikájának vezetői vallanak. Az ellentétes álláspontok kiegyenlítése s a követendő eljárás tekintetében azonban megegyezés nem jött létre. Mi ugy gondoljuk, hogy ennek a sajnálatos ténynek oka főleg az, hogy a nagy, általános emberi érdekek, melyek uallásunk alaptételein nyugosznak, nem nyerhetnek kellő érvényesülést. Az a tény, hogy Hozzátok fordulunk, megokolását abban a felfogásunkban találja, hogy szerintünk csakis a keresztyénség elveinek érvényesítése az, mely jövőben ilyen harcoknak elejét veheti és most is alkalmas lehet arra, hogy a békés kiegyenlítésnek, a nemzetek közötti egyetértés helyreállításának eszköze legyen. De tudjuk azt is, hogy az Uj Világ egyes államaiban ma itt-ott erősebb a vallásos hagyományok ereje, mint ott, a honnan lakóik ősei e szent örökséget magukkal hozták. A Pilgrim Fathers ideálja, ugy-e bár, az volt, hogy egy uj világ alapjait rakják le, a melyben szabad lesz a lelkiismeret, háborítatlanul érvényesülhet a vallásos meggyőződés és a mely menedéke lesz mindazoknak, a kik az elnyomó zsarnokság által üldöztetve, nemesebb érzelme-