Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)
1916-12-09 / 50. szám
1916 EViA ttOEI iKUS ŐRÁ LLÓ fl kertészkedés felkarolása. Irta és az ez éui MELB közgyűlésén feloluasta : Ifj. Roren Pál törökbecsei lelkész. UHogy a hiveknek életrevalósága és gazdagodása mennyire használ az egyháznak, arról a zsidó felekezeti jótékonyság és egyházuk iránti áldozatkészség széditő számokban beszél, fl gazdasági nevelés terén is az a jótékonyság nagy dolgokat tett. A zsidó népet szétszóródása után az antiszemitizmus megfosztotta annak lehetőségétől, hogy földmüuelő nép maradjon és rákényszeritette a kereskedelemre, melyben pedig maga Mózes különféle törvényekkel akadályozta. Évezredes kereskedelmi mult után is megmaradt benne a mózesi állam-ideál utáni vágyódás. E vágyódás keltette nemzetközi szervezetek közül a Zionizmus a legismertebb. Maguk a Rothsehildok több milliót elnyelő gazdasági-kertészeti berendezést létesitettek Palesztinában, amely fél század alatt már teljesen kifizetődött. Nálunk 1842-ben alakult a „Magyar izr. kézmű és földművelési egylet", amelynek keretében 1912-benegy eddig 700,000 koronát felemésztő, Magyarországon talán páratlanul álló praetieus, szép kertészképzőtelepet adtak át rendeltetésének. Ebből a 700,000 koronából már esak 240,000 K. maradt fedezetlenül, a többi begyült adakozásból. Jótékonyság adott neki életet és jótékonyságot is gyakorol, flz egyesület évente 72 szegény fiúnak, köztük 40 kertészkedőnek ad benlakást és teljes ellátást,^sőt még a bejárókat is segiti. Kertésztanulóik mezőgazdaságot, szőlőművelést, tejgazdaságot, méhészetet, háziipart is tanulnak a speciálisán vett kertészkedés mellett. A felszabaduló fiuk túlnyomó resze jeles eredménynyel teszi le a képesitő vizsgát az állami vizsgáló bizottság előtt és nagyon keresett munkaerőkké válnak. Egyikük sincs állás nélkül. Pályájukat az egyesület védőszárnyai alatt és anyagi támogatásával kezdik meg. * És most e példák után arról kellene beszélnem, hogy mit tett és tesz evangelikus egyházunk hiveinek gazdasági, illetve kertészeti vezetése terén. Olvasgattam egyháztörténeti könyveinket, intézményeinket nyilvántartó névtárainkat, már éueken át e szempontból böngészem gyűléseink jegyzőkönyveit, egyházi lapjainkat — sehol semmi nyoma. Nem akarom azt mondani, hogy semmi se történt nálunk e téren, mert hiszen ez én áldott jó ev. tanitóm is szemezni és méhészkedni is tanitott minket s amint tanítóink, ugy lelkészeink között is sokan uoltak bizonyára, akik nem azt ambicionálták, hogy „előadók" és „szónokok" legyenek, hanem inkább mindég a nevelést tartva szem előtt, különös érdeklődéssel uoltak az életviszonyok iránt. Egyesek tettek, talán sokat is, privát diligeneiából, de az egyház, mint ilyen, soha azzal nem törődött, intézményesen nem cselekedett (polg. leányiskoláinkban kellő felszerelés hiányában inkább elméleti, fogyatékos tanitást nem számithatva}, — sőt még nem is irányította egyházunk az e téren ualó tényleges munkálkodást. Eu. egyházunk mindég esak a lateiner osztály kineueléséuel törődött, középiskoláiban előkészítette a főiskolára, sőt saját jogakadémiát tart fenn. A mi egyesületünk első elnöke, a nagy Veres József sokszor hangoztatta a gyűléseken, hogy az összes magyarországi egyházak közül aránylag az eu. egyház áldozott — hasonlíthatatlanul legtöbbet e téren. Nos, tehát ha minden szegénysége és elhagyatottsága dacára, oly nagy erőfeszítéseket tett, ugy bizonynyal az euan. lateiner társadalmi osztály a leghiuebb egyházához az összes uallásfelekezetek lateiner osztályai között. . . . Nagyon kell uigyáznom az országos gyűlés szine előtt tett nyilatkozataimra, mégis az egyházi lapjainkban fel-felhangzó panaszkodások után, ki merem mondani szilárd meggyőződésemet, amit sok helyen, más uallásfelekezetnél is tett tapasztalataim érleltek meg bennem, hogy lateiner osztályunk — a kiuételek uégtelen tiszteletbentartásáual — nagyon hálátlan áldott jó egyházáual szemben, hogy az országban a mi egyházunknak uan talán a legközömbösebb intelligentiája. Ha társadalmi osztályonkénti statisztikánk lenne az áttérésekről és reuersalisokról, ugy az bizonyosan esak támogatná elkeseredett kijelentésemet. Itt a teremben látom azt az esperes urat, kinek házában ezen okokból eu. lateiner egyháztagok lebeszéltek egy dúsgazdag, áldozatkész eu. férfiút eu. polg. fiúiskola alapításától. A társadalmi rétegek közül a legeonseruatiuabb a parasztság, tehát természeténél fogua legalkalmasabb az egyház hagyományos szeretetére. Ha ualamit jónak lát, megmarad mellette, nem hogy kutatna, turkálna az uj tanokban, de sőt bizalmatlan irántuk. Lakhelyét nem szereti uáltoztatni, ha kénytelen rá, az eu. torony az irányitója, de uándorolni is tömegesen uándorol, mint a Nagyalföldön ualó letelepedései mutatják és ha ismét touább kell mennie, még magja se marad a régi helyen, mint ahogy a bánsági egyházmegye területén egész eu. falúak egyszerűen eltolódtak. Milyen ueszedelmünk hiueink elszóródása és milyen megoldhatlan kérdésünk a szóruányaink gondozása, Mennyire figyelmeztet ez
