Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)
1916-12-02 / 49. szám
1916 váltak Mózes gyakorlati jelentőségű törvényei. A talaj pihentetése a szombatévben és a jóbeléuben. fl mi kertészeti forgórendszerünket volt hivatva helyettesíteni az az intézkedés, hogy ugyanazon földbe nem volt szabad kétféle magot vetniök. 4) A gyümölcsfák koronájának fejlődését mozdította elő, hogy az elültetéstől számított első három évben a virágot, vagy a fejletlen gyümölcsöt leszedték. ) fl szőlőt meg kellett metsxeniök«), tisztán kellett tartaniok, minden más növénytől, nehogy Dalami módon „megfertőztessék a szőlőnek gyümölcse" 7), hogy megóvassék a „ragyá"tól ), a növényi élősdiektől* aminek ma is egyik legcélravezetőbb módja a növényzet ritkítása. Léui nemzetsége nem járhatott jó példával a nép előtt a kertészkedésben, már azért is, mert Mózes — tálán az egyptomi papságnak a földbirtok elleni nagy vétkeit látva — nem juttatta földbirtokhoz. A templom végleges elpusztulásánál azonban az áldozások helyébe, a „mesterek" léptek, akik rá voltak utalva a kertészkedésre, flnnak, hogy Európának a Földközi tenger melletti orszagaiból a kalmárok oly szívesen keresték fel Palestina híres édes izü, fehér fügéjét, a galileai rendkívüli nagy és kemény husu datolyáját, édes almaborát, nagyhírű bartothai szőlőjét, perachi dióját, csípős és édes hagymáját; édes retkét és rendkívüli nagyságú babját: a „luf'-ot — az elsősorban a „mesterek" mintakertjeinek uolt az érdeme. fl tőkének a gyümölcs-, konyha- és diszkertészetbe való befektetésére maguk a királyok jártak elől jó példával. Salamon, mint ő maga mondja: „nagy dolgokat cselekedett',, kerteket alapított, mindenféle gyümölcsfával és a halastavakból öntöztette „a gyümölcsfák erdejét'. 1 9) Salamon nemcsak példabeszédeket és énekeket szerzett, hanem „szólott a fákról is, a Libánus hegynek eédrusfájától fogva mind az izsópig." 1 1') Érdekes, hogy a mai zsidók e feljegyzést ugy fordítják, hogy ő „beszélt a fákkal" és hisszük, hogy értette a fák nyelvét, ami poétikus kifejezéseül szogálhat annak, hogy ez a királyi természettudós lelkes gyümölcskertész uolt. Mikor az alkalmatosan mondott igét magasztalja, a hasoslathoz az őt környező királyi pompából nem talál szebbet a szépen szeruirozott aranysárga 4) 3. Móz. 19. 19. ) 3. Móz. 19, 23. 6) 3. Móz. 25, 3. 7) 3. Mós. 22, 19. s) 5. Móz. 28, 22. ") Pred. 2, 5-7. 1 U) 1. Kir. 4, 32. ") Péld. 25, 11. almánál.") Akháb még a gyilkosság árán is, de megszerzi Nábólh szőlejét, hogy konyhakertjét kiterjessze.' -) * A ker. egyházat hiueinek nagy szegénysége és elhagyatottsága már korán ráutalta, hogy szociális ügyeikkel törődjék. Nem történeti előadás léuén a feladatom, szabadjon csak arra az időre mutatnom rá, mindnyájunk okulásául, amikor a keresztyén egyház már kifejlődue, megjelent hazánkban és itt elterjeszkedett. Egy róm. kath. történetíró (Dr. Babies Lajos) azt írja e korról: „Fiatal, ugyszóluán kimerülhetetlen erőuel, gyakran nehéz küzdelmek között, feltartóztathatatlanul munkálkodott a magyar állam népeinek nemcsak lelki, de testi jólétén is ... . Nincs okunk tagadni, sőt fennen kell hirdetnünk, hogy királyaink az egyházat, annak jogait, intézményeit eluileg folyton tiszteletben tartották. . . . fl király első és kiuáló ^kötelességének tartja, biztosítani az egyházat kiuáltságairól, szaporítani annak uagyonát, emelni jólétét." fl eultura és a ker. egyház egyet jelentett és ha az egyházat támogatták, annyit jelentett, hogy 'a eulturát támogatták. Volt idő, amikor az evangelikus egyház is feltűnő culturális (és politikai) tényezője volt hazánknak és akkor nagy súlya is volt. Hogy a magyar zsidóság töruényes egyenjogúsítása annak idején beköuetkezett, abban része uolt „A hazai izraeliták közt a nehéz kézmüueseket terjesztő egylet" már akkor 25 éues culturális működésének is. A ker. egyház culturája a szóbanforgó időben nagyon kiterjeszkedett a földmüuelésre és kertészkedésre is. A szerzetrendek kertjeikben es majorságaikban példát adtak a gazdálkodásra s tanították a népet. Nyomukban a uadon, ahoua léptek, feluirult és az ország földmüuelő álammá lett. * Napjainkban is a szerzeteseknek igen jelentékeny szerepe uan a földmüuelés s még inkább a kertészkedés fejlesztésében és a népnek e téren ualó neuelésében. Sajnálom, hogy az idő röuidsége miatt nem lehet az áldásos működésükre kiterjeszkednem. Höztudomásu, hogy a trappisták a földmüuelés és az azzal kapcsolat' ban leuő iparral foglalkoznak, műhelyeket tartanak fenn, ahol inasokat képeznek ki. A eisterciták kitűnnek nálunk az agricultura és szőlőmüuelés terén. Híresek a pécsi szőlőik. A benedekrendiek szintén földmüueléssel és iparral foglalkoznak. A piaristáknak Dunántul nagy szőleik uannak. A déuai, radnai barátoknak a pomologia és a méhészet terén jelentékeny érdemeik uannak. '=) ]. Kir. 21. 2.
