Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-08-05 / 32. szám

EVANGELIKUS "ORALLO 260 1916 csak utópia, álom?! S mert az ember nem lehet mindjárt jó, azért ne is törekedjünk annak megnemesitésére ? Gondolkozzatok csak s idézzétek fel a háború kitörésekor az ember lelkét megrázó, szivfacsaró jelenetek egész sorozatát; kétségbeesett asszonyok, elhagyott árvák, reménytvesztett anyák jajveszékelését,$ könnyhullatását, — kit vádolnak azok a könyek? — ... S ha egy oly államférfiú, mint Cicero mondhatta: „vei inguissimam pacem justissimo bello antefirrem", hogy a legméltatlanabb békét is eléje tenné a legigazságosabb háborúnak, — vagy egy Bismarck: „ich betrachte auch einen siegreichen Krieg an sich immer als ein Uebel,fjvelehes die Staatkunst den Völkern zu ersparen bemüht sein muss" ; — s ma is a müveit európai államok uezéremberei állanak a mozgalom élén, akkor senki sem veheti munkánkat államellenesnek. (Folytatjuk.) Indilüány. Miképeü rendezhetők sürgősen a íelkészfiieíések ? fl Magyarhoni Evangélikus Lelkészek Egyesülete egy a Zsinathoz benyújtandó memorandum tervezetet, a lelkészi fizetések rendezése ügyében, küldött az egyes egyházmegyei lelkészi értekezletekhez tárgyalás céljából, mely memorandum teruezeíet a már annyiszor sürgetett ügyben bizonyára a legtöbb lelkészi értekezlet el fogja fogadni és benyujthatónak fogja tartani a Zsinathoz, hogy ez tegye meg a szükséges lépést a kormánynál a lelkészi fizetések rendezhetése ügyében. De addig is, mig a Zsinat működését befejezi, a hozott zsinati törvények szentesítést nyernek és a lépés a kormánynál megtehető, lehetne már valamit ez ügyben íermi és pedig a „Segíts magadon és megsegít az Isten is" elvét követve, ami nem is lenne oly lehetetlen dolog, sőt nagyon is könnyen volna keresztülűihető. Igaz, hogy ezzel a leikészfizetés rendezés még nem uolna megoldua, de már megkezdve és nem lehetne szemünkre hányni, hogy mindent csak az államtól várunk. Ugyanis tegyen a MEEiE javaslatot már a folyó évi egyetemes közgyűlésen, hogy az vessen ki minden evangelikus lélekre évi 10 fillérhozzájárulást a lelkésafiKetés rendezése céljából. Ez oly csekély összeg, melyet mindenki egy év alatt megfizethet Mer- az 1910. évi népszámlálás szerint (Egyetemes Méctsr 251 és 252 oldal) van a magyar korona országaiban 1,340.143 evang. lélek, flzóta és a háború folytán elvesztettünk talán 40,143 lelket, .vagy ha ezt a számot valaki keveseli, mondjunk sokat 146,143 lelket; marad még 1,200.000 lélek. Minden lélekre 10 fillér kivetve, tizenkétmillió fill., vagyis százhúszezer kor. De feltéve, hogy minden egyes lélek után nem lehetne a tiz fillért beszedni, de száztízezer kor. mégis begyülne évenként. Ezen összegből már lehetne kis mértékben a lelkészek fizetését javítani és maradna még kis összeg lelkészfizetési rendezési alap gyűjtésére. Ugyanis az Egyetemes Névtár (25? oldal) szerint van 709 lelkész és 67 segédlelkész. Ha minden lelkész évi száz koronát kapna mint lelkészi fizetés javítást, volna 70.900 korona és minden segédlelkész ötven koronát, volna 3350 korona, összesen 74,250 kor; a többi körülbelül 35,750 koronát lehetne tőkésíteni és ebből egy lelkészi fizetést kiegészítő alapot gyűjteni. Ezzel az egyetemes egyház az első lépést megtette volna a lelkészi fizetés rendezése felé és az állam is, ha látná, hogy az egyház a tőle telhetőt megteszi a cél elérése érdekében és nem várja ölbe tett kézzel mintegy, csak az államtól a sült galambot, talán inkább lesz hajlandó segédkezet nyújtani a cél elérhetésére. És a hivek is könnyen megfizethetik és hihetőleg szívesen is megfizetik az évi tiz fillért, még a legszegényebbek is. még ha családtagjainak a száma a tizet is eléri, mi évi egy koronát jelentene, melyet, ha egyszerre nem volna képes lefizetni, fizethetné részletekben. És minden egyházközségben fog néhány oly hiuő találkozni, ki készséggePnéhány tiz fillérrel többet fog fizetni. Egyik-másik iparos, vagy kereskedő vagy jobbmódu gazda, kinek évi 60 vagy 70 fillért kell fizetnie, kiegészíti ez összeget egy koronára. Ezeket a 30 vagy 40 filléreket fordíthatja az egyházközség a teljesen szegény lelkek, vagy talán renitens lelkek — kik fizetni nem akarnak — után kivetett fillérek befizetésére; avagy ha feleslegessé válnának ezen tulfizetett fillérek, helyezze el az egyházközség gyümölesözőleg valamely takarékpénztárba oly évre, amikor talán reájuk szükség lehet. Igy az egyes egyházközségek minden év október végéig abban a helyzetben lehetnének, az őket terhelő összeget beküldeni és a lelkészek novemberben vagy decemberben már megkaphatnák legalább ezen csekély fizetéskiegészitést. fl tiz filléreknek a beszedése sem lenne túlságosan nehéz dolog. Városokban nyugta ellenében, faluhelyeken párbér vagy consipatio alakjában lesz az egyházi járandóság befizetve. Ezzel együtt lehetne a tiz filléreket is beszedni, mi nem okozna túlságos munka- vagy költségtöbbletet. Egy kis jóakarat mellett könnyen ke* resztülvihető lesz.