Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-06-17 / 25. szám

196 tudósok maguk is elismerik, hogy a világ és az élet tele van rejtélyekkel, a melyeket a tudomány meg nem tud fejteni. Hi tudná pl. megfejteni az anyag lényegét, ki tudja mi az erő, mi az élet, mi a halál, mi eélja van az életnek, mi a szellem stb. stb. S e sokféle körülmény hatása alatt ezek a természettudósok az anyagi és érzékileg észrevehető világon felül egy magasabb, egy teremtő és mindent uraló, kormányzó lény, egy Istenség létezését ismerik fel. Ebben az értelemben nyilatkozik nagy elragadtatással Linné, az örökéletű botanikus, úgyszintén Mopernihus, a nagy csillagász, hasonlóképen Liebig, a nagy chemikus, továbbá Agassiz, a nagy zoologus és igen sokan mások is. A nagy érdekességü nyilatkozatok közül~hadd idézzem Oswald Heer-ét. Ez a tudós, a ki mint geológus, botanikus és zoologus egyaránt kitűnt, azt mondja egyik müvében : „Mennél mélyebben hatolunk be a természet ismeretébe, annál bensőbb lesz az a meggyőződésünk, hogy csak egy mindenható és bölcs teremtőbe vetett hit, a ki az eget és a földet az ő előre megfontolt tervei szerint teremtette, képes ugy a természet, mint az ember sok minden talányát megoldani. Tehát'nem egyedül az emberi sziv az, a mely Istent hirdeti, hanem a természet is." íme ezek a természettudósok helyes nyomra vezetnek, ő bennük megláthatja a költeményünkbéli zarándok az Istent. Bátran mondhatjuk tehát, hogy Isten és természettudomány nem ellenkeznek egymással és hogy az Istenbe vetett hit a természettudományban és annak nyiltsziuü és elfogulatlan művelőiben még támaszra is talál. De mi evvel még korántsem találtuk meg az Istent! Ha Istent valósággal meg akarod találni s vele közösségre lépni, ugy vonulj vissza csendes szobádba, rázd le a külső, romlott világnak minden salakját s a hit szárnyain emelkedj fel az egek Urához, tárd fel a szivedet, számolj le lelkiismereteddel s áhítattal, mély érzelemmel imádkozzál; ugy keresd az Istent s meglásd, megtalálod. S ha egyszer megtaláltad, akkor majd mind élénkebb lesz benned az isteni megnyilatkozás utáni vágy, s az Istennel való kölcsönhatás ualóságos csudákat mivel majd benned. Ezekután állandóan Isten utjain fogsz haladni. Te bizalommal fordulsz hozzá minden körülmények közt, minden jóért hálálkodol neki s ha egyszer-máskor nagy csapást mér rád, akkor is benne bizol mondván: „Uram, a mit te teszel, jól van téve. Szent a Te akaratod!" 1916 Ez az a boldogság, a mely két világot egyesit magában: a természetet és a szellemet, vagy a valóságot és az eszményt. Ezután kell törekedni! Tehát nem olyan sötét a kép, mint a hogy azt zarándokunk festette: nem ve2zett el az Isten a világban, önmagunkban is feltalálhatjuk, csak keresni kell s ne engedjük, hogy az élet örömei, zaja és küzdelmei az Isten után való természetes vágyat bennünk elnyomják. S midőn nektek, kedves ifjak, szónokotok kérésére a tanári kar nevében megbocsátok, kivánom, hogy a költeménybeli vándor köztetek megjelenve, ne modhassa sohasem: Bizonyitt is elveszett az Isten. Végül pedig azokhoz az ifjakhoz fordulok, a kikre már életök tavaszán az a nagy és magasztos feladat vár, hogy talán még gyönge karral, de annál nagyobb lelkesedéssel és elszántsággal a hazáért sikra szálljanak s hogy érte — ha kell — életöket és véröket feláldozzák. Nektek — kedves ifjak! — mi jobbat adhatok e nevezetes alkalommal utravalónak, mint keressétek az Istent 1 Keressétek teljes szivvel, teljes lélekkel s ő mindenkor veletek lesz, s ha Isten ueletek van, akkor karotok is erősebb lesz, a hazáért való lelkesedéstek soha sem fog meginogni s minden bajt könnyen fogtok elviselni. Ismételten mondom: Keressétek az Istent, ne hagyjátok el őt s Ö sem hagy el Titeket. Ugy legyen, Amen. Adalékok a lengyelországi reformáció és a proL egyház tffrténetéMl. ui. (Folytatás.) Keletkezésüket tekintve három kategóriába sorolják a prot. egyházközségeket u. m. 1. szabad királyi városok, 2. nemesek birtokain 3. főurak latifundiumain létesültekre, A sz. k. városokban akkor alakult meg a legtöbb gyülekezet, mikor a polgárság körében elegendő hivő akadt, fl nemesi és főúri birtokokon levő egyházközségeket a füldesurak hozták létre. Hitük uáltozázásánál a jobbágyság is más felekezetbe tért át. A cuius regio eius religio elve Lengyelországban még erősebben dominált mint hazánkban. A nagylengyelországi reformációnak 3 iránya volt u. m. 1. a cseh-kálvini, Ostrorog Jakab főúr 2. a lengyel-lutheri a Gorka család támogatása mellett és 3. a német-lutheri a német származású polgárság védelme alatt. KislengyelorfV ANGELIKUS ŐRÁLLÓ