Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-05-27 / 22. szám

XI!. év. Budapest, 1916 m 22. szam EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai kiilöemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az eset­leges reklamáció is a lap tu­lajdonosához: Noszko István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) küldendő, gg t§3 FELELŐS SZERKESZTŐ ES LAPTUL.-Y.JDONOS: NOSZKO ISTVÁN rákoskeresztúri lelkes/,. FÖ.WNK ATA K.SA K : SCHOLTZ ÖDÖN JAHN JAKAB BLATNICZKY PAL i áífíalvi esperes-lei k -s/, kiskéri lelkész. cinkotai lelkész. DUSZIK LAJOS QÖ/nÖRYJÁNOS szatmári lelkész. eperjesi fogyni, i^aKfrató Megjelenik heteiiként epv ive-n A lap ára : Egész évre 14 K Félévre 7 k Egyes szám ára . 40 f Hirdetések <is pályázatok hi-h: feész oldal 40 K AlJtiiidó birdotésHKrtUfíse:;yezfs sa;i«ní TARTAtOMJESlJEÉH : VEEÉRGIKK : Hol üaniiak a keresztyén egyházak ? Mayer Pál. — Az eperfesi „Theol. Qíihon" jubiláris „Euihepalapja." Dr. Sztáuik Mátyás. — Adalékok a lengyelországi reform méeió és a prot. egyház történetéből. Dzurányi Dezső. — Belélet.— Pályázatok és hirdetések. Hol vannak a keresztyén egyliázak ? A világháború harmadik évének küszöbén erkölcsi kényszer, hogy minden tényező annak befejezését sürgesse s építse a béke romba dőlt épületét. Mert a háború lehet az emberi elvadult, nemtelen ösztönök kitörése, de ezt az állapotot állandósítani annyit jelent, mint visszatérni az állati állapotba, hol ösztöne kormányozza az em­bert; — mint tagadni az emberi lélek létét s min­den szépre és nemesre hajló készségét, tagadni kulturát és civilizációt s tagadni az emberi nem tökéletesedésébe vetett hitet. Borzalom fog el a háború gyümölcsének láttára. A fájdalom összeszorítja szivemet, midőn látom az idő előtt árvákká lett gyermekek sere­gét, a gyászbaborult özvegyek számnélküli tábo­rát. Lelkembe markol, midőn látom a bénák, a csonkák, vakok s egyéb szerencsétlenné tett testvérim végtelen sorát 1 Ez hát ama jó, melyért tengernyi vérnek kellett ömleni s tengernyi köny­nek folynia! S kérdem magamba, kicsoda az oka e minden képzeletet felülmúló borzalomnak? Lelkem sokakat megvádol. De szemembe vágja, ó Te is oka vagy, mindenki az oka, a ki ama körben, hová a gondviselés helyezte, a rendelke­zésére álló eszközökkel lelke szerint hiven nem működik közre, hogy ez esztelen embergyilkolás véget érjen 1 Ó, ne vádoljuk esak a szerbeket, meg az angolokat, meg IDilsont, mi is okai va­gyunk annak, hogy a háború még tart, mert ed­dig semmit se tettünk megszüntetése érdekében. S most egy érdekes jelenség tárul lelkem elé. Látom az istentagadó soeialistákat, mint gyű­léseznek, mint cserélnek eszmét, fáradoznak, hogy a béke áldott napja újból felragyogjon; látom az egész müveit világ asszonyait, anyákat, hitveseket, a mint nem sajnálva költséget s fá­radságot, Hágába mennek, gyöngéd kezekkel a béke palántáját-ápolgatni . . . Hol van az egy­ház? Hol maYadt a ker. egyház, a melynek fela­data a béke munkálása? Hol?? Vagy csak bé­kében kell a békét munkálni s mikor a háború réme a föld sarkait rázza s a nagy moloch ezer millió szám pusztitja az életet, az egyház ölbe tett kézzel csak szemléli a béke letiprását ? Ugy vélem, hogy ebben a háborúban a ker. egyház nem tartotta be hivatását ! Igaz, imádkozik, pré­dikál, uigasztal és sebeket kötöz. De hát tegyen nagyobbakat, hozzáillőhbet, hozzá méltóbb fela­datát: munkálja, állandósítsa a békét, előzze meg a háborúkat: a Krisztus békéjét, akkor töltötte be hivatását! Akkor, ha az emberek va­dul marcangolni nem fogják egymást, ha a ka­rácsonyi angyali szózat valósággá lettl Békes­ség a földön! Látszólag a ker. egyházak képviseletében Benedek pápa ugyan több izben tett lépéseket egyes uralkodóknál a béke helyreállítása tárgyá­ban. És senki sem kételkedhetik benne, hogy törekvése őszinte. De érdekből teszi. Ha volt idő, ez a vajúdó korszak az, mely a pápa világi ha­talmát hivatva van biztosítani. S a pápa ezt na­gyon jól tudja. Innen a háború feletti fájdalom, innen a folytonos szereplési flz a nézetem, hogy a pápa épen érdekeltségénél fogva a béke meg­teremtése körül eredményt nem fog elérni s ennél fogva nem is képöiselheti e végtelenül fon­tos kérdésben a ker. egyházakat! A béke helyreállításának kérdését uegyék kezükbe maguk a ker. egyházak kivétel nélkül vezetőik által. Mint a mely egyházak lényegükből folyólag s kötelességszerüleg is a „béke országá"­nak hivatott munkásai. A felekezeti korlátok omoljanak le e kérdés munkálásánál. Ne legyen külömbség katholikus és nem katholikus között, mert se a gránát, se a kard, se a golyó, se a szurony ilyen különbséget nem ismer: fiaink

Next

/
Thumbnails
Contents