Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)
1916-01-15 / 3. szám
XII. év. EGYHÁZI és iskolai hetilap. A lapot szellemi és anyagi lekinleiben illető mindennemű postai küldemény, a hirdetesek szö . .ge és ara, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszko István leikesziiez Rakoskeresz ui'Pa (Pest megye) küldendő. i9 FÜLE! OS SZERKESZTŐ ES LAPTULA.) L0N03: NOSZKO 15TVAN rákoskt.'res/,r.ui'i lelkét/.. FŐ*liXK ATA U.-AK SCMOLTZ ÖDCN JAHN JAKAB BLATNICZKY PAL á^iülv! t-'speresrle!k>•»/. kiskéri lelkész. cinket.«i lelkész DUSZIK LAJOS GÖ/nOKY JANOi ^u tin ári leikés í. ejierjnii fnjrym. iirnxpato Megjelenik hetenként egv iven A lap ára : Egész évre I4 K Félévre . .. 7 K Egyes szám ára 40 { ^üaletéiek es |irtlj •<•/ Ksre»!í oldal .... 40 K j >a Mnudó hirdeié^okiiú^^if yv/.** szerint TARTAEOHjEüyEÉlí : VEZÉRCIKK: keánynevelésünk kérdéséhez. Báró Solymossy Lajos. — Béke. Mayer Pál. — Iskoláink értesiioi. Boldis jános. — A „Protestáns Irodalmi Társaság""!»«]. DrSzláuik Mátyás. — luodalom. — Belélel. — Pályázatok és hirdetések. a is A magyarhoni evang. egyház kebelében ujabban sokat foglalkoznak a beimisszió kérdésével, mert végre mindenütt felismerték, hogy az egyházi élet iránt való elhidegülés mind jobban terjed és az érdeklődés hiánya iahazipdik.. Ezen áUapot okát a felnőtteknél abba n találom, hogy a mindennapi olvasmányokban teljesen hiányzik az egyházias szellem, mig a napi sajtó észrevétlenül terjeszti azt az irányt, a mellyel az embereket a maga kozmopolita, a történeti tekintélyeket leromboló és önös érdekeit szolgáló nézetkörébe vonja be. Ha már most a felnőtteknél mind nagyobb mértékben terjed a vallástalanság, vagy legalább az egyháziatlanság, hogyne terjedne még jobban az ifjúságban, a mely a felnőttektől sajátit el minden jó és rosz tulajdonságot. Ebből következik, hogy ha esetleg a felnőtteket nem lehetne is már visszahódítani, legfőbb ideje, hogy az ifjú nemzedék vallásos nevelését uj alapokra fektessük. Ä gyermekek nevelésével hivatásunknak is megfelelően legtöbbet a nők foglalkoznak. A milyen a nőnek, legyen az anya, vagy tanitónő, a felfogása és a vallásos szelleme, olyan nézetüek és vallásos szelleműek lesznek a gyermekek is. Nem hiszem, hogy volna még az ev. egyházon kivül más egyház Magyarországon, a meiy oly keoeset törődnék a leányok minő iskolában való neveiélésével, mint az evang. egyház, fí róm. kath. szülő világért sem adná gyermekét olyan iskolába, a hol azt az ő szellemével ellenkező irányban nevelhetnék. Mem találom igazi okát annak, miért nevelődnek az euang. leányok idegen iskolákban? Kétségtelen azonban, hogy ennek egyik oka az, hogy kevés felsőbb evang. leányiskola van s azokban is sokszor fogyatékos a kivánatos számú s megfelelő képzettségű tanerő, fí megfelelő képzést ugy értelmezem, hogy tanitónőink leginkább állami iskolákban neveltetnek, a honnét pedig evang. szellemű és érzésű tanitónőket nem is várhatunk. Az államnak, ugyanis, mint ilyennek nem érdeke a sok felekezet fenntartása, mert minden egyes különálló egyház külön közösséget alkot az állam keretén belül. Különösen áll ez az autonom szervezettel biró protestáns egyházakra nézve. Ha már most az államnak nem érdeke az evangelikus szellemű oallási nevelés, annál nagyobb érdeke a magyarhoni evang. egyetemes egyháznak, ha esak lassanként elsorvadni nem akar. Az idő a tettre elérkezett! Gondoskodnunk kell megfelelő színvonalon álló evang tanitónőképző felállításáról, ha