Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)
1916-05-13 / 20. szám
154 EVANG ELIKUS OR ALTO 1916 ügyét szolgálva, egyúttal elsőrendű hazafias kötelességet is teljesítünk. A most aláírásra kerülő hadikölesönnel öszszefüggésben még egy eszmét vetek fel. Kétségtelenül jelentékeny azon hitrokonaink száma, a kik ezen hadikölesönre nagyobb összeget jegyeznek és minthogy a Pesti Magyar Keresk. Bank — mint hivatalos aláírási hely — a pénzügyminisztérium által megállapított jegyzési árfolyamból 100 korona névértékenként 50 fillér jutalék-téritést engedélyez, igyekezzék Nagytiszteletii Uram arra bírni Egyházának tagjait, hogy ezen térítést egészében az „Egyetemes Euangelikus Szeretetház-Alap"' részére juttassák. Elég az, ha jegyzésükkel egyetemben az illetők a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak utasítást adnak, hogy a 100 koronánként 50 fillérnyi jutalék-térítést alapunk gyarapítására, illetőleg javára juttassa, maly utasításnak a legelőzékenyebben megfelelelve, nevezett bank a kérdéses összeget — az aláírók adományaként — a Szeretetházfllap nála nyitott folyószámlája javára fogja fordítani. Fenti módozatok a hadikőlcsönjegyzésre vonatkozólag terméssetesen az esetre is követésre ajánlhatók, ha az egyházközségek nemcsak az B, gyetemes Szeretetház-Alap javára kívánnak adományokat juttatni, hanem a saját kebelükben is akarnak valamely más jubiláris alapot létesíteni. Fentiekben vázoltam, hogy mily rendkívül előnyös befektetést eszközölhetünk alapjaink részére a hadikölesön jegyzése által. Ha pedig a most kínálkozó kedvező alkalmat felhasználjuk a jegyzésre és minden egyes Egyház esak 1000 korona aláirásáual járul a hadikölesön sikeréhez — bár remélem, hogy a tehetősebb Egyházak több ezer kororát is fognak az Egyetemes Szeretetház-Alap javára felajánlani — már akkor is csaknem egy millió korona összegű jegyzést juttat Egyházunk a hadikölesönre, tehát saját egyházi érdekeink mellett jelentősen szolgálta e nagy nemzeti ügyet isi" Ä sárospataki főiskola áthelyezéséhez. Magunk is, — s azt hiszem velünk együtt sokan evang. hittestvéreink között mélységes fájdalommal és a jövője miatt nem kis aggodalommal értesültünk a nagyhírű és multu sárospataki főiskolai akadémia Miskolczra való áthelyezésének híréről. Az akadémia tanári kara — de inkább a jogi, mint a theologiai — felettes hatóságához, a tiszáninneni ref. egyházkerülethez memorandumot is terjesztett föl az akadémiának Miskolczra való áthelyezése dolgában, s ezt az áttelepítést javasolja, sőt igazolja azzal, hogy „Sárospatak a mai viszonyok között nem alkalmas központ egy főiskola részére." Mert hát — igy érvel az emlékirat — „Patak sem irodai foglalkozást nem tud nyújtani olyan mértékben, mint egy nagy város, sem az ifjúság természetes vágyát a szórakozásra nem tudja magasabb igényének megfelelő módon kielégíteni, mig viszont Miskolezot mindkét szempont egyenesen praedestinálja főisk. székhelyül." Az áthelyezés mellett legújabban igen komolyan érvelt a Sárospataki Ref. Lapok hasábjain Búza László sárospataki jogtanár, ellene legalaposabban nemrég hírneves professzora Finkey Ferenc pozsonyi egyetemi tanár, az ismert nevü magyar büntető jogász. A 500 éves sárospataki főiskola s annak tudós tanárkara iránt mélységes tisztelettel — hisz' arany betűkkel irta be nevét a legújabb időkig a magyar protestáns művelődés történetébe — de egyúttal bizonyos félő tartózkodással nyulunk mi evangélikusok e speciális ref. belső tanügyi kérdéshez, — bár másrészt el kell ismernünk az emlékirat komoly éruelését és az akadémia áthelyezése mellett a főiskola ujabbi hanyatlásának sőt lassú sorvadásának meggáttása szempontjából. Ez a ,.magyar Göttinga" — mint többszöri látogatásom alkalmával neveztem — a maga tudós iróprofesszoraiual legújabban hissé elhidegült mi tőlünk eperjesiektől. De ez az elhidegülés még sem tart vissza attól, hogy a főiskola iránti őszinte szeretettel evang. köreinkben is élmélkedjünk theologiai és jogi akadémiájának Miskolczra való áthelyezéséről. S őszintén elmondjuk azon szerény véleményünket, hogy ugy elvi mint gyakorlati tekintetben a felvetett kérdésben a 2 akadémia áthelyezését nem helyeseljük.*) Nem hisszük, hogy a tiszáninneni ref. egyházkerület megbirkózhatnék az áthelyezés jogi akadályaival s a kivitel gyakorlati nehézségeivel. Eltekintve attól, hogy szerintünk is a lehető legalkalmatlanabb időben vetették föl az áthelyezés vagyjáttelepités kérdését, mi nem tartjuk lehetségesnek a nagy traditiókban gazdag főiskola megbolygatását vagy helyhez kötött alapitványainak megosztását. A rvittenbergi egyetemnek a haliéiba való beolvasztása sem találó példa, mivel ott egy már 1694 óta fennálló egyetembe való beolvasztásról s nem egy egészen uj főiskola létesítéséről van szó. De a paedagógia s a kultúrpolitika szempontjából sem tartjuk Miskolezot alkalmasabb főiskolai helynek, mint a minden *) Természetesen es a eikkiró saját uéleménye, a mi részünkről a speciális református kérdésben állást foglalni nem kiuánunk. Szerk.