Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)
1916-05-06 / 19. szám
1916. EVA NGELIKUS ŐRÁLLO 149 szorgalom, takarékosság és szigorú erkölcsösség képezik a lakosság fősajátságait. Midőn Pieler Mátyás 1878-ban mint lelkész Kaboldra került még csak 28 éves fiatal ember volt. 1830 május hó 30-án Sopronban születvén ugy a középiskolát mint a theologiát is ott végezte, majd a baseli egyetemre ment s ott folytatta s fejezte be tanulmányait. Már tanuló korában rendkívüli szorgalom és lelkiösmeretesség jellemezték. A latin, görög és héber nyelvben ritka jártasságra tett szert, ugy hogy a Bibliát mindég eredetiben olvasta s báseli tartózkodása alatt a francia nyelvet is elsajátította. De különös szeretettel foglalkozott mindvégig a filozófiával és főképen a történelemmel. Történeti ismereteivel ritkitotta párját. Ilyen gazdag lelki fegyvertárral s azonkivül a Krisztusért lelkesülő s felebarátait szerető szivvel foglalta el rövid borostyánkői káplánkodás után a kaboldi lelkészi állást s töltötte be élete végéig lelkészi tisztét. Fáradhatatlan volt az igehirdetésben, mire mindég írásban is elkészült, ép ugy mint a hiuek lelkipásztori gondozásában. Időközben három filiájában létesült állami elemi iskola, ugy hogy a gyermekek nem jártak többé át — mint előbb — Kaboldra. De ettől fogua aztán maga járt át hetenként kétszer jó és rosz időben ezen iskolákba hit- és énektanítás uégett. Utolsó, halálos kimenetelű betegségét is egy ilyen uton szerezhette. Hiueinek ualóságos édesatyja volt, ami főkép 1895-ben tünt ki, mikor egy nagy felhőszakadás a fél falut elpusztította s nem csak vagyonban, hanem emberéletben is sok áldozatot követelt. Pieler Mátyás akkor sem vesztette el bizalmát, hanem inkább fokozott mértékben tett meg mindent a hivek vigasztalása és felsegélyezése, a község regenerálása érdekében. Kaboldon a domináló evang. gyülekezet mellett róm. katholikus és ősrégi zsidó hitközség is van. Pieler férfiasan képviselve a hivő evangéliomi álláspontot, a polgárság ezen részével s annak papjaival is mindég békés egyetértésben élt s mindenek tiszteletét és becsülését is kiérdemelte. Felemelően nyilatkozott ez meg elhalálozása alkalmával abban, hogy ugu Kaboldon, mint a hozzá tartozó összes községekben a katholikusok is kiharangoztatták s április 25-én lefolyt temetése alkalmával az euang. és kath. harangok zúgása között 10 euang. lelkésztársa mellett s uelük egy sorban több katholikus lelkész is kikísérte a templomból a temetőbe. A minden rangú és hitű messze uidékről összezarándokolt sokaságtól zsúfolásig megtölt templomban Menyhárd Frigyes soproni lelkész, esp. főjegyző búcsúztatta el a halottat ]án. jel. 14, 13 alapján, a temetőben pedig Scholtz Ödön esperes prédikált Fii. 1, 21 alapján és áldotta meg a halottat, kit eláruult gyülekezetén s tisztelőinek és barátainak sokaságán kiuül főképen bánatos özuegye, egy postatiszt fia s két hajadon leánya gyászolnak. Pieler Mátyással egy tipikus lelkészi alak költözött el körünkből, kit mély tudás és példás lelkiismeretesség jellemeztek. Az esp. lelkészegyletnek alig uolt buzgóbb és szorgalmasabb tagja nálánál. Vallásos lelke minden határozottság mellett inkább a kölcsönös megértésre hajlott, ami a régi bázeli theologusoknak közös jellemuonása. Amellett arc ny kedélye és soha cserben nem hagyó humora tette társalgását uonzóuá s húzta az embereket jó sziuéhez. A uadregényes szép uidéknek nem uolt nálánál alaposabb ismerője, de őt is ismerte, tisztelte és becsülte messze uidéken mindenki. B nyáron is uárják majd sokfelé érkezését, de hiába. Itt-ott nem tudják majd, hogy miért késik. Mi tudjuk. Elköltözött ama jobb hazába, hol az igazak az örök élet koronáját ueszik jutalmul. Q ^ IRODALOM. Biblia és neuelés. A szászorsz. eu. iskolaegyesület múltkori 7-ik zruiekaui nagygyűlésén Winkler Fr. igen tartalmas előadást tartott a biblia és nevelésről, a melynek főbb alapvető gondolatait Euthardt lapjából a következőkben közöljük: A biblia egyrészt alapja, másrészt eszköze a neuelésnek. Isten igéje tájékoztat a neuelés célja és feladatai felől, s megismerteti uelünk a gyermeki lélek uéghetetlen becsét és igaz miuoltát azzal, hogy minden psyehológiát, uagy neueléstudományt kiegészitue utal a lélek magasabb tanára, az istentudatra s annak megkötöttségére a bűn által. Bűnösség és istenfiuság itt a uezérlő gondolat. A neuelőre nézue azért is fundámentom a biblia, miuel neuelői munkásságára élénkiti lelkiismeretét, nyújt neki példányképeket, megismerteti uele a vezetés valódi módját s annak hatásait s uégül utalja őt az élő istenre, mint neuelői munkássága ualódi erőforrására. Uissza tehát a szent iratok kiapadhatatlan forrásához a neuelés müvében! A nemzeti lelkesedés mellett a Krisztus lelkének hatalmas erkölcsi erejére van szükségünk a nevelés művészetében! De a biblia egyúttal eszköze a házi, iskolai és egyházi neuelésnek, a mennyiben a valódi erkölcsi jellemképzéshez ott nyerjük és teláljuk a a ualódi erényeszközöket. (Sa. M.)
