Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-04-01 / 14. szám

1916. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 109 létünk ügyeit mai, 7 órát igénybe vevő tanácskozás alkalmával kisérték, az ülést imával fejezi be. * * * Mivel a választmány és az elnökség költség kímélés okából is e halározatokat, kérelmeket más uton, mint a lapok utján alig fogja a tagok s általában a lelkésztestvérek tudomására hozhatni, legyen szabad e referáda befejeztével szíves olvasóinknak ezeket újból is becses figyelmükbe ajánlani s őket arra kérni, hogy e kérelmeket készségesen teljesíteni s az egyesület s egyházunk ezen ügyeit igy egyöntetűen előmozdítani szíveskedjenek. ,, , , , Noszko István egyesületi titkiir. IRODALOM. Wundt V., Elemente der öölkerpsyehologie. Grundlinien einer psychologischen Entmickelungsgeschichte der Menschheit. Leipzig (Kröner) 1913. 523 lap. Ára kötve 14 márka. A nagyhirü lipcsei bölcselő a néplélektan kutatása terén korszakalkotó munkásságot fejtett ki. Tudományunk neve is uj alkotás. E müve alapvető kutatásainak összefoglalása. Nála az emberiség psychol. fejlődésének összefüggő tárgyalása a fejlődés bölcseletévé válik. Problémáit kölcsönös feltételezettségükben s egymásra való hatásukban teszi vizsgálódásának tárgyává, és pedig mindenütt tapasztalati és nem spekulativ módszer szerint haladva. Feladatát egy tájékoztató beosztáson kivül, a melyben közelebbről a néppsychológia történetével s az ethnológiához való viszonyával foglalkozik behatóbban, 4 fejezetben oldja meg, a mi egyúttal az emberi szellemi élet 4 fejlődési fokozatának is megfelel. Az első ismerteti a primitív embert. Ez az ősi természeti állapotban lévő és élő „vad ember," a ki az állathoz hasonlóan a létért való küzdelemben éli napjait. Itt teljesen ellentétes felfogást mutat Hobbes és Rousseau, — előbbi a fenevadság és féktelen birvágy, utóbbi a béke állapotának mondja az ősi természeti állapotot. Ezt az embert nem ásatásokkal a föld alatt, hanem a földön észlelhető kulturális állapotában kell keresnünk. A pygmáák a Kongón, a Negritók a Philippineken, a Semangok és Senoiok Maiakkán s a Weddák Ceylon szigetén, sőt bizonyos értelemben a busmannok is a föld legprimitívebb népei. Sorra egymásután ismerteti axután a primitiv ember külső kulturáját, házassága és családja eredetét, társadalmát, beszélő nyelvének kezdeteit, gondolkozását, vallásos hitét, művészetét s intellectuális és morális tulajdonoságait. Itt többi között meggyőző érvekkel vitatja az élethossziglan tartó monogámiát, mint a családi élet ős alakját, s mélyen járó kritikával cáfolja az ellenkező felfogásokat, p. o. a polygamia és polyandria állapotainak hamis értelmezését. Az ethnologia is igazolja, hogy az igazi primitiv népek szigorú s élethossziglan tartó házasságban élnek. Sajátságos Wundt felfogása a primitv népek uallásának eredetéről. Tagadja, hogy akár e monotheismusban, akár pedig a természeti mythologiában uolna a uallás eredete keresendő. Nincs a primitiu népeknek olyan összefüggő égi mythologiája, a melyre a polytheismus uissza uolna uezethető. „fiz eddigi bizonyilékok szerint a primitiu népeknél egy, uagy több istenben ualó hit nem található." Ugy tudjuk, hogy mást mond az ethnologia. Ratzel szerint „religionlose Völker" [nincsenek, tüundt szerint ellenben isten uagy istenekben uetett hit helyett csak uarázsés dämonhittel találkozunk, s ennek sem forrása a kausális összefüggés szemlélete, hanem csak haláltól és betegségtől ualó félelem vágya. Ezen a ponton Wundt felfogása még megerősítésre szorul az ethnológusok részéről. A második fejezetben a totemista korszakot ismerteti, a mely már komplikáltabb a maga kulturális uonatkozásaiban. Tanulmányozhatjuk fíustrália, Amerikában (a honnan a totem szó is ered) és némely afrikai népeknél. Főbb kérdései: a törzsszeruezet, az exagamia, a házasságkötés, a polygamia, uallásos hit, a testi lélek, a fétis, az állati és emberi ősök tisztelete, az istentisztelet s a müuészet. Az emberiség psychol. fejlődésének harmadik korszaka a hősök és istenek korszaka. Tudjuk, hogy Carlyle a hős typusnak legtágabb értelmezéséuel a hősök sorozatát az északi Odinnal kezdi és Shakespeare-l és Göthéuel uégzi. tűundt odáig nem terjeszti ki a hősök korszakát. jellemző sajátsága az egyéni személyiség előtérbe lépése, ép azért ez a korszak a sajátos értelemben ueit uallások keletkezésének korszaka. A mint a hős a magasabb tulajdonokkal biró ember, ugy az Isten a fensőbb tulajdonokkal felruházott hós. A uallásos hit a hősök képére alkotta meg a maga isteneit, és nem megforditua. A hagyományos mythológia itt jauitandó. Mi tűundt felfogásának kiegészítéséül azt mondjuk, hogy nemcsak az ember, hanem maga az isten is s ő legfőképen az emberek uallásos neuelője s a hősök tisztelete magában uéue még nem elégséges az istenképzetek kifejlesztésére. Az istentudat eredeti sajátossága az emberi léleknek.