Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-02-27 / 9. szám

1915 mondjam — megkereszteltetni óhajtatott: lelkészfizetési, illetve, lelkészfizetés-kiegészitési alap vala. Minthogy azonban az ilyen néven létesiteni szándékolt alap elejét vágta volna annak, hogy a lelkész-fizetés az állam által, az 1848. XX. t,-e. alapján, a kongruatörvény fejlesztésével rendeztessék: más uton látszott tanácsosnak a kisebb javadalmazásu lelkészek sorsán könnyíteni. Az a tény pedig vitán felül áll, hogy különösen a kongruás lelkészeknek joguk volt és van fizetésjavitás követelésére. Az eredet tehát, melyből a lelkészsegélyezési alap létesítése kiindult, semmi mást, mint csupán azt az egyetlen célt szolgálta, hogy a kisebb fizetésű lelkészek javadalmazása addig is, mig az állam által végleg rendeztetnék, valamely út-módon házilag javittassék. S erre legalkalmasabb út-módnak mutatkozott, hogy a szegényebb lelkészek kifejezetten nem javadalmi kiegészítés, hanem gyermek-nevelési segély címén jussanak fizetés-javításhoz. így lett az eredetileg tervelt lelkész-fizetési alapból „lelkészsegélyezési alap." Ez köztudomásu tény. De el kellett itt mondanunk, hogy az ezen tényből levont következtetés tisztán, félreérthetetlenül és félremagyarázhatatlanul álljon előttünk. És mi a következmény a fentiekből? Az, hogy a kongruás és általán a kisfizetésű lelkészek a szóban forgó alapból tulüjdonképen és valójában nem segélyt kapnak (csak a formája, a neve segély 1), hanem fizetés-javitást, melyhez a közegyház, sőt az állam által is elismert joguk volt és van. Amihez pedig valakinek joga van és e jogon alapuló igényének kielégítését el is éri: azt a szégyen teljes kizárásával, önérzetének sérelme nélkül élvezheti, hanem inkább önérzetének hatványozásával, flzt hiszem egyetlen lelkásztársamnak nem jutott esze ágába sem, hogy a gyermeknevelési segély igénybe vételével önérzetén esetleg csorba esnék. Megfordítva: akkor esett volna csorba önérzetünkön, ha attól, amihez jogunk van, teljesen elüttettünk volna. És nem is ingyen, minden anyagi és erkölcsi ellenszolgáltatás nélkül kapja e segélyt, aki kapj a; hanem merőben ellenkezőleg: rendkívüli és talán fölszámithatlan anyagi és erkölcsi veszteségek nagyon is néminemű kárpótolgatása, toldoaása-foldozásaképen. Több mint 10 éve várjuk a kongruának legminimálisabb, t. i. 2400 kor.-ra rendezését. Hiába 1 Fizetésünk maradt mindmáig 1600 kor. Éuenkint elmaradt a 2400 kor-ig jogosan követelt 800 kor. 10 X 800 = 8000 kor. És még ki tudja mennyi marad el a jövőben. (Eddig évi 800 kor. áldoxatot hoztunk az államnak. Mi koszuk talán a legnagyobb áldozatot nyomorult állapotunkhoz uiszonyitval) Hát még ha ideszámítjuk legalább 10 évre visszamenőleg a korpótlékot 1 10X 400 = 4000 K. Összesen 12,000 kor. maradt el 10 év alatt csak egyetlen lelkésztársunk fizetéséből a legminimálisabban számítva. Ez elég nagy anyagi kár, illetve, „anyagi ellenszolgáltatás" Hogy ezzel mennyire függ öszsze az erkölcsi kár, illetve, ellenszolgáltatás a mai anyagias világban, hol társadalmilag fizetés szerint osztályozódik önkénytelenül is az egyéni külső tekintély stb. azt fejtegetni felesleges. Ezek után lelkésztestvérünk egyéb következtetései egészen más értékelést nyernek. De ezekről talán máskor! Petrouics Pál IRODALOM. Uilágháboru és Isten igéje. Irta: fía/fay Sándor. Ára 1 kozona 50 fillér. A világháborunák napról-napra erősebben reánk nehezedő súlya természetszerűleg teszi szükségessé a lélek ápolását és gondozását is. Ezt a célt szolgálja Raffay fent jelzett munkája is, mely nyolc kis elmélkedés keretében boncolgatja a háború okait és tanulságait, hogy megmutathassa Isten szavát a veszedelemben is a hívőnek megerősítésére, a kétkedőnek biztosítására. A könynyed nyelven irt s kiállításában ízléses munka célját el is éri hangjának melegségével és közvetlenségével : Bátran ajánlható. A nyolc kis elmélkedés könnyebb hozzáférhetés végett külön-külön is megjelent sorozat alakjában. Egy szám ára 20 fillér. Az evangelikus egyház Amerikában. Ezen cím alatt számol be Raffay Sándor amerikai tanulmányútjáról a legmesszebb menő részletességgél. Megismerjük belőle az amerikai egyház jelenlegi képét, a Generál Council szervezetét, az esperességet, a magyar missziói munkát a maga nagyságában. A füzet, mely különlenyomat a Theol. Szaklapból, kapható Budapesten. Boldis János fiz Egyházi lljság könyutára. Dr. Makkai Sándor : hittem, azért szóltam. (Uallásos elmélkedések). Kolozsvár, 1913. Ára 1 K. 20 f. Barabás Samu kolozsvári esperes virágzó „Egyházi Újság-ja mellé egy könyvkiadó vállalat szervezését határosta el s amint látjuk, a vállalatot meg is indította. Célja e vállalatnak az, -c-ogy egyfelől a protestáns keresztyénség nagy