Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-12-11 / 50. szám

472 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1915 párthoz, egymagában nem volna nagy baj, de igenis baj az egyházra, hogyha a politikát az egyházi téren nem teszik félre, sőt oda belevi­szik, hogy az egyház tekintélyét is kihasználják. Amennyiben igaz aa, hogy a mostani véres háború a kereskedelmi, forgalmi érdekek hábo­rúja, ugy eldönthetlen igazság az is, hogy az egyházra nézve határtalan kár azon körülmény, amikor az egyház érdekeit védeni hivatott mél­tóságaink pelitikai ellenszenvből kormányható­ságainkkal nem érintkeznek. Saját érdekemben kerülhetem az alamizsna kérést, de egyházam érdekében, ha annak védelmét és felügyeletét vállaltam —, hiuatalos ajtókon kopogtatni köte­lességem. B g L ben mintha kedve telt volna. Ö évtizedek óta egy­házunk kedvelt egyetemes felügyelője, kiváló egyházi szónok, meggyőződéséhez szívósan ra­gaszkodó egyén. Legyen további munkálkodása s nagy tehetsege a közegyházra és a lelkészi karra nézve áldásthozó, hogy elnökösködésének további évei még azokat is kielégítsék, kik sajgó szívvel tapasztalták, hogy ellenzéki magatartása közegyházunkra és lelkészeinkre a kormánynál bizonyos tekintetken hátránythozó volt. Az ő meggyőződése nyilt, akarata határozott, pontos­sága és takarékossága közismert. Reméljük, hogy közegyhásunkat erős kormányzásával biztos rév­partba hozzál „ Pozsonymegyei. Utóhang az egyetemes gyűlésről. Tiz éu Isten hegyeiméből. 1. Voltak és vannak lelkésztársain^ közül olyanok, a kik a kerületi és egyetemes gyűlés év­ről évre váló megtartását költségkímélés szem­pontjából teljesen fölöslegesnek tartják. Helyes volna a kerül, és egyetemes gyűlés ügyeit bizott­ságilag letárgyalni és esak minden 3—5 évben tartani, flz eszme jó — a kivitelt majd meghozza a jövő — a zsinat, flz egyetemes gyűlés minda­mellett szokatlanul népes volt. 2. A Meie ülése egyes személyi motívumok­tól eltekintve a helyzet magaslatán állott; érde­kes értekezéseket hozott; megválasztotta a jöuő cyelus tisztikarát s a jövőben is bizonyára jó eszmék és a testvéri szeretet ápolója és kutfor­Fása leend. Csak ne idegenkedjenek belépni a kívülállók. 3. A theologiat fakultás ügyét bizonyára a kiküldött bizottsága legközelebbi jövőben dűlőre fogja vinni, — ha Ausztriában néhány ezer hit­sorsosunk elérhette, miért nem érhetné el — drága hazánk egy milliót meghaladó egyetemes egyházai Ezen fontos ügyet komoly szándék és erős törekvés mellett győzelemhez viheti. 4. fl jubileumi alkotás — egy szeretetház — aggok és szegények hajléka minden esetre ál­dásthozó és egyházerősitő intézmény lesz. 5. Az elnapolt zsinarta a háború után igen fontos és az egyházra életbevágó feladatok meg­oldása vár; főleg az egyh. adóügy — az adóa­lapi ügyek, a tanügy s a lelkészi fizetésügy ren­dezése, a szuplikátió és nem utolsó helyen áll az unió megalkotása a magyar evangelikus egy­házegyetem és az erdélyi szász egyház között. 6. Az egyetemes felügyelő ur tapintatosan, erélyesen és jó igyekezettel elnökölt — esak egy adóalapi ügynél fakadt ki egy kissé, — ugy látszott, hogy a hosszura nyúlt ülések vezetésé­Igen, az isteni kegyelem bizonysága a mo­dori árvaház tiz éves fennállása. Aki ismeri az emberbaráti munka szempontjából majdnem tel­jesen műveletlen talajt, aki tudja, mily nehezen mentek nálunk még pár évvel ezelőtt a keresz­tyén szeretet intézményeire eszközölt gyűjtések, az előtt majdnem hihetetlennek látszik, amidőn megtudja, hogy a modori árvaház a háború má­sodik esztendejének 11 hónapja alatt, e rémséges drágaság idejében, több mint 19 ezer korona készpénzt, 70 métermázsa gabonát, 220 méter­mázsa burgonyát, 9 mtrm. káposztát, 2 mmázsa babot, vagy 60 kg. zsirt, tiz méter számra üász­nat és szövetet, cipót, viselt ruhát és mindenféle mást kapott teljesen ingyen. Az isteni kegyelem ma is csodára képes 1 A háború kitörésekor lelkemben elparentáltam az áruaházat. Lehetetlenségnek látszott, hogy az árvaház, melynek még 60 ezer korona adóssága van s mely akkor is majdnem 50 árvát ápolt, a háború okozta nehézségeket kibirja. Azt hittem, hogy az alapitásnak tiz éues fordulója az árva­ház temetési tisztelete lesz s hogy amit az egyik Zoeh alapított, a másik azt el fogja temetni. De az Isten kegyelme nem ismer határt. Megmutatta, hogy ő akkor is megáldhat, amikor mi azt lehetetlennek tartjuk. Aruaházunk • még soha nem volt ugy élelmicikkekkel ellátva, mint a mostani évben, az árvák eltartása a tiz év alatt még soha sem okozott oly kevés gondot, mint épen ebben az évben. S az árvaház megala­pításának 10. évfordulója ebből a szempontból a legjobb uiszonyok és a legszebb kilátások mellett folyt le. S épen ezért nem mulszthattuk el, hogy hálát ne adjunk az Urnák az eddig tanúsított segítségért s az érvaház 10 éves fenállásának jubileumát ádvent 11. vasárnapján

Next

/
Thumbnails
Contents