Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-10-23 / 43. szám

1915 EVAMGEL1KUS ŐRÁLLÓ 409 alkalmatlannak s csupán segédszolgálatra alkalmasnak osztályoztatnak s ez a körülmény szabályszerű katonai bizonylattal igazoltatik", mely igazolvány a felmentési javaslatokhoz minden esetben csatolandó. Meghiuó. A bányai egyházkerület belmiszszió bizottsága az egyetemes közgyűlést megelőzőleg, f. é. november hó 9-én d. e. 11 órakor gyűlést tart, melyre t. tagtársakat tisztelettel meghívja az elnökség, Rafjay Sándor. Helyreigazítás. Az „Evangelikus Öráll'ó" f. évi 42. szómában az eperjesi kollégium közös tanári karának értekezlete egy nyilatkozatot közöl, amely igaztalan vádddal illeti a Protestáns Szemlét és sértő világításba helyezi annak szerkesztőjét. A nyilatkozat ezt mondja: „Utalássala „Protestáns egyházi és iskolai lap" f. évi 31. számára, a mely „Krónika" rovatában az evangelikus egyháznak nevelő hatásáról és jellemképző erejéről sértő kiesinyléssel nyilatkozott, az eperjesi evang. egyházkerületi kollégium tanári kara f. évi szept. hó 22-én tartott értekezletén a következő határozatot hozta: A kollégiumi közös tanári kar értekezlete sajnálattal állapítja meg, hogy a jelzett tény a testuéregyház közötti jó viszony meglazulására alkalmas. Hiszi ugyan, hogy a hivatalos református egyház nem osztja a „Protestáns egyházi és iskolai lap" felfogását; tekintettel azonban arra a körülményre, hogy az emiitett sajnálatos jelenség nem egyedülálló, hanem egyes református sajtóorgánumok — főleg a „Protestáns egyházi és iskolai lap", sőt a „Protestáns Szemle" is — egyre aggressziuebb és igazságtalanabb támadással illetik a múltban volt szellemi szövetségesüket és hü fegyvertársukat a jelen időben is;" sajnálatának és megbotránkozásának ad kifejezést az ilyen ref. egyházi lapokban jelentkéző testvérietlen szellemű, túlzó irány felett; tiltakozik a történelmi tények elferdítése ellen és boykottra hívja fel a tanárokat az ilyen lapok ellen. Miután az „ilyen ref. egyházi lapok" közé kifejezetten a Protestáns Szemlét is besorozta, világos, hogy a határozat minden egyes pontja és kitétele a Protestáns Szemlére is vonatkozik. Ennek alapján kérem a következő helyreigazítást. 1. fl Protestáns Szemle elvárja nemcsak egy olyan illusztris testülettől, mint az perjesi tanári kar, hanem minden intelligens protestáns férfiutói, hogy ha olybá tűnik fel előtte, mintha a Protestáns Szemle is „megbotránkoztató és testvérietlen támadással, a történeti tények elferdítésével, egyre agresszivebbben", (tehát rendszeresen) támadná a magyar protestántizmus egyik felekesetét, s igy a lap kiadójának: a Magyar Protestáns Irodalmi Társaságnak szellemét és alapszabályait durván megsértené, tehát hivatalos helyzetével való visszaélés bűnét követné el: bátran, férfiasan ás nyíltan kérdőre vonassék először a Szemle hasábjain, azután konkrét esetre való hivatkozással más egyházi lapokban. De tiltakozunk az ellen, hogy a Protestáns Szemlét „református egyházi lapok" kalapja alá vonva, közbevetett mondatokkal hátba támadja valaki — akkor, mikor egy olyan affairet igazit el, amelyhez a Protestáns Szemlének semmi köze nincs és olyan lappal számol le, s amely lappal a P. Sz. semminemű összeköttetésben nem áll. 2. Miután eddigelé az eperjesi kollégium közös tanári kara sem a Protestáns Szemlében, áem más lapban egyetlenegy konkrét váddal sem állott elő, csak egyszerűen megbélyegezte a Protestáns Szemlét és burkolt formában |boykottot inditott a M, P. I. T. ellen is: iisztelettel felszólitom az emiitett nagytekintetü testületet, méltóztassék erkölcsi felelőssége tudatában megjelölni mindazon cikkeket, vagy inkriminált kifejezéseket, amelyekké a Protestáns Szemle a magyar evangélikus egyházat és a magyar lutherizmust egyre agresszívebben és igazságtalanabbul, tehát rendszeresen támadja, Kolozsvárt, 1915. X. 18. Dr. Ravasz László a Prot. Szemle e. i. szerkesztője. Hálás tanifuány. A minap a poprádi állomáson nem rég volt diákunkkal Möhr Gyula, tábori lelkészszel találkoztam, ki a harctérről hazajövet s rövid szabadságidejét felhasználva, épen próbaszónoklatra volt indulóban a Székely Qyula esperes lelkész nyugdijba lépésével megüresedett kakaslomniczi evang. fegyházközségbe. A szives viszontlátás , pillanatnyi örömében 20 koronát adományozott a Theol. Otthonnak. Hányan vannak, a kiknek példát adhat ez a nemes hálás tanítványi cselekedet, mely önmagában hordozza méltó jutalmát. Nem azt kívánjuk mi, hogy — Geduly püspökünk savaival élve — „készpénzjavadalomból élő lelkészeink hihetetlen erőfeszítésük idején" áldozzanak az Otthonra, hanem igenis azt, hogy legalább egyházközségeik kisebb nagyobb adományaiba részesítsék e rettenetes „erő- és egészségemésztő töprengések korszakában" azok a lelkésztestvéreink, a kik nemrég maguk is az Otthon jótéteményeit élvezték. Tehát Möhr Qyula e fölemelő példája alkalmából várjuk, kérjük és reméljük mielőbb, hogy „vivant sequentes"! Eperjesen 1915 okt. 17. Dr. Szláuik Mátyás, az „Ev. Theol. Otthon" felügyelőtanára.