Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-10-16 / 42. szám

397 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1915 BELÉLET. DP . Baliik püspök föpászfori leuele. „fl dunáuinneui evang. egyházkerület nagytisz­teletü esperesi, lelkészi, s összes tanintézeti hivatalainak. Üdvöt az Urban! Komoly időket élünk! A samaritánusi irgalmasság sátora kell, hogy készen álljon mindenhol a keresztyén sze­retet önkéntes adakozásának gyakorlására. Há­lás köszönettel tartozom gyülekezeteinknek, isko­láinknak, egyes hiveinknek azon, szenvedő hő­seink sebeinek kötésére adott, szeretetadomá­nyokért, a melyek szép számban és összegben eddig egybegyűltek. Azonban a baj még mindig tart, segédkéz nyújtásra saját véreinknek nagy szüksége van. Ne csüggedjünk el, de dolgozzunk és imádkozzunk! Az Isten megsegít! Mindennek folytán, tekintettel arra, hogy minden héten uj és uj segélykiáltások érkeznek hivatalomhoz, ugy, hogy sok hivatalos teendőm közepette magam sem vagyok képes külön-külön felhívást intézni az egyes kérvényezők ügyében: jónak láttam ezen közös körözuényt kibocsátani, melyben a következő szenvedő katonáink javát célzó, se­gély kérvényeket ajánlom a legmelegebben a keresztyén szeretet samaritánusi adományaira." E bevezető rész után 9 pontban ajánlja a püspök a következőket: Ö Felsége arcképét beszerezni, adományokat gyűjteni a Vöröskereszt Egyletnek, rokkant és vak katonák javára, katonai özvegyek és árvák javára, vallásos iratok terjesziésére, a zempléni károsultak—, a józsef Kir. Herceg Sa­natorium—, a Gyermeksanatorium javára gyűj­teni. Végül lelkes szavakkal buzdítja a lelkészeket a lll-dik hadi kölcsön támogatására. Gyurátz püspök a lll-dik hadikölcsönben való részvételre a következő körlevélben hívja fel a lelkészeket: „A magyar kormány az 1912. évi 63. t.-c. alapján a harmadik hadi kölcsön jegyzé­sére hívja fel legközelebb a honpolgárokat. Az egy év előtt kitört világháború még dul, a haza uédelme az áldozatkész honszeretetnek uj bizony­ságait követeli. Az állam a hadviseléssel járó költségek fedezésére szükséges pénzért saját polgáraihoz fordul s ezt, mint kölesönt veszi fel, a kölcsönzőre nézve ezúttal is igen kedvező fel­tételek mellett. Németország polgárainál lelkes visszhangra talált a III. hadi kölcsönre felhívás, ők megértették azon igazságot, hogy mig a harc­téren levő honfiak vérük hullásával oltalmazzák a hazát, az itthonmaradottaknak honpolgári szent kötelességük nélkülözhető pénzüknek a honvé­delem céljaira, biztosított kölcsönkép, felajánlása. Ott a III. hadi kölcsön eredménye még teteme­sen felülmulta a két előbbiét. Mi is szeretni ta­nultuk a hazát, zászlók alá hívott fiaink, testvé­reink ezer veszélyek közt hősi vitézséggel küzdenek a véres harcmezőkön a drága örök­ségért, a hazáért, flkik itthon békében folytatják munkájukat, kell, hogy a honszeretet szavára hallgatva, pénzkölcsön felajánlásával versenyez­ve siessenek az államnak biztosítani az anyagi erőt a hon és szabadság megvédelmezésére, a háborúnak győzelemmel befejezésére. Ezt annál nyugodtabban megtehetik a honpolgárok, mint­hogy pénzük, mint hadi kölcsön, az állam hatal­mának, tekintélyének védpajzsa alatt jobban van biztosítva, mint bármi más helyen. E hadi köl­csön tisztességes kamatot nyújt s a róla kia­dandó állami kötvények szükség esetén minden­kor pénzzé tehetők. Felkérem Nagytiszteletüsé­gedet, seiveskedjék e harmadik hadi kölcsön jelentőségét a hívekkel, e célból is összehívott közgyűlésen megértetni s őket buzdító szavakkal lelkesíteni, hogy otthon tartott nélkülözhető pén­züket a felhívásra ajánlják fel bizalommal hadi kölcsönük Aki esak teheti, tekintse honfiúi köte­lességének a hadi kölcsön jegyzésével is hatha­tósan közremunkálni e harmadik hadi kölcsön eredményének a két előbbiuel szemben emelé­sén s nemzetünk életerejének ebben is megnyi­latkozásán. Az ügyet honfiúi lelkes buzgalmába ajánlva, üdvözletem kifejezésével stb." A Magyarhoni Eoangelikus L>eSkész~ egyesület pénztárába ez évi 4 K. rendes tag­sági dijukat szeptember hó folyamán befizették a következő tagok : Delinga Sámuel (Felsőbotfalu) Tompa Mihály (Kissomlyó), Kalmár Pál (H.- V. — Kardoskut), Honétzy Pál (Mártonháza), Lányi Alfréd (Kuczora), Schrödl József (Petőfalva), Bar­tos Pál (Szarvas), Csepregi György (Békés­csaba), Langhoffer Károly (Kiszács), Famler Gusz­táv Adolf — 1916-ra — (Torzsa), IDaek Péter — 1913-1915-re — (Tiszaistvánfalva), Farkas Gej­za (Nagyszombat), — Farkas Elemér — 1915­1915-ra — (Bük), Biszkup Béla (Magyargurab). Breznóbánya 1915 évi október 5-én Vitális Gyula egyesületi pénztáros A szaruasi tanítóképző a hányake~ rületi közgyűlésen. A bányakerüle/i közgyű­lés a szaruasi ev. tanítóképző elmúlt tanéu ál­lapotáról beterjesztett jelentés alapján örömmel állapította meg az intézet fokozatos fejlődését s a hadbauonulás folytán felére apadt tanári kar­nak odaadó, lelkes fáradozását, mely nemes, ha­zafias buzgalmáért elismerését és köszönetét fe­jezte ki. fl tanítóképzőnek az elmúlt tanéuben 72 nöuendéke uolt, kik közül a tanév folyamán 23­an uonultak hadba. Egy nöuendékét, Hursan

Next

/
Thumbnails
Contents