Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-09-18 / 38. szám

EVAfl&fcLLKUS ŐRÁLLÓ 1915 De ne feledjük el, hogy ép a fák legszélső gályáit rázza és tépi leginkább zivatar és szélvész és erővel is leszakitja a gyümölcsöt fájáról. — Igen jól tudjuk, hogy kicsiny és gyönge gyülekezeteink, diasporáink tagjai beékelve idegen felekezetűek közé — leginkább vannak kitéve kísértésnek, csábitásnak, rábeszélésnek, — a külső befolyás a gyöngéd nyomástól — a durva erőszakig fokozódik, — érthető ha ily helyen még akarata ellenére is — elvész egyházunk egy-egy tagja. Ép azért erősítenünk kell e gyülekezeteket — rendezni a diasporák lelki ellátását — avval, hogy mi nyujtsuk a hozzávaló anyagi segitséget. — Hisz a termő fa is ugy teszen — hogy a táplálékot, melyet felszí — azt juttatja rajta levő minden gyümölcsének — a közös tápnedvtől táplálkozik a végső ágnak legszélső gyümölcse is. fí nyelvészek azt mondják, hogy az egyes népnyelveknek is vannak u. n. diaspórai. Elszigetelt nyelvterületek — más ajkúak között. — És ezeket a diasporákat a nyelv tört. ismertetésénél fontos kútfőknek ismerik el —- mert ép e diasporák őrzik meg legjobban az ősi nyelv különböző jellemző sajátságait és tulajdonságait. — Ide térnek tudósok tanulmányozni. Szintúgy Isten országában is. — A kis, gyenge egyházak, a messzire kitett diasporák — azok az eu. i ősi szokásoknak, a kegyes gyakorlatoknak, a vallásos bensőség megnyilatkozásainak — jellemző sajátságait és tulajdonságait — jobban meg tudták őrizni — mint a világforgatagába eső nagy gyülekezetek — hol a különböző társadalmi alakulások — folyton változó szellemi áramlatok szamumja — a feledés halmába temeti azok legfőbbjét — a hol az élet nehezebb, gondterhesebb tusája — elveszi az időt, elernyeszti szinte a gondolatot, — mely szükséges lenne a mult kegyes körébe való csendes elmerülésre. Fontos szervei egyházunk egyetemének az anyagilag gyenge egyházak, diasporák, — mert anyagi gyöngeségükben is — a mi lelki gazdaságunkat hirdetik az idegen felekezetűek között. És hiszem hogy ép most — háboruzengés és népcsaták közben — ép úgy mint a mohácsi vész idején — örömmel hallgatják — nemcsak a mi hiveink — az ev. pásztorok világos, érthető, szivbegyökerező, vigasztaló, bátorító szavait, — most tudják igazán kamatoztatni lelkiekben — a mit anyagiakban eddig nekik nyujtottunk. Legyen ez buzdítás nekünk — hogy most még többel keressük fel őket I Legyen ugy a mint az Úr azt mondotta : Mindezeket kell cselekednünk — de viszont azokat sem szabad elhanyagolnunk. Ámen. Beszéd utáni ima : Mindenható — örökkévaló Isten ! Tudjuk, hogy tőled jő minden : szerencse és szerencsétlenség, szegénység és gazdagság, élet és halál. Te küldöd az áldást és a szenvedést; küldöd a mint azt a mi magatartásunk kivánja, — a te bölcsességed jónak látja, — a te kegyelmed javunkat akarja. Most a szenvedések fellege sötét árnyat vet éltünk útjára. Háboruzengés tölti be a világot. — Sebesültek jajkiáltása, — haldoklók hörgése, kedveseink elvesztése — rettenetes fájdalommal tölti be keblünket. De halljuk biztató szódat is : Ne félj — csak higyj ! Igen hisszük Uram! hogy nagy céljaid vannak velünk ; — az egész emberiséggel; — hiszszük, hogy a háború tüze — a mily gyorsan kikelesztette és megnövelte el is hamvasztja a népek bűneit s hogy e tűzben még inkább megacélozódnak az életre kelt erények. Hisszük Uram, hogy továbbra is segitségül leszel nekünk e nehéz, e válságos napokban. Hisszük Uram, hogy velünk maradsz mindvégig, a kiket ezer éven át vér- és ellenség özön közepette és magunkkal szemben is megtartottál. Hisszük Uram, hogy áldásodat adod most is mindarra a mi szent neved dicsőítését — isteni országod határai kiszélesbitését célozza. Hisszük, hogy velünk leszel most, midőn jótékonyságot gyakorlandunk a te kicsinyeiddel, midőn támogatni akarjuk a gyöngéket, felemelni a csüggedőket, bátorítani a küzdőket, örvendeztetni a szomorkodókat. Oh jöjj is Uram 1 És légy és maradj velünk, midőn a te szent nevedben egybegyűlve anyaszentegyházadat építeni akarjuk. Jövel és add ránk áldásodat, hogy jó, hogy hasznos, hogy sikeres munkát végezhessünk, fí Jézus Krisztus, a mi megváltónk nevében kérünk, kinek szavaival még igy imádkozunk : Mi atyánk stb. fímen. Felséges királyunk születése napjának ünneplése az északi harctéren. 1915. Aug. 18. Nagy előkészületek, sürgés-forgás, a rendelkezések végtelen sorozata követte egymást az ünnepet megelőző napokon. A napi parancsok — a zavartalan ünneplést biztosító intézkedései precis pontossággal diktálták a programm pontjait.