Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)
1915-07-24 / 30. szám
298 1915 műsorral: 1. Közének. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Hello Gusztáv ig. lelkész. 3. Szaval Holéezy Ida úrhölgy. 4. 9-me Concerto. Beriot. Hegedűn előadja Gajdács László, zongorán kiséri Péczely jettike úrhölgy. 5. Felolvas Bartos Pál lelkész. 6. Angyalok dala. Braga G. Énekli Simkovies Etelka úrhölgy. Zongorán kiséri Placskó Klárika úrhölgy ; hegedűn *** 7. Szaval Illyés István ref. segédlelkész. 8, Ima. Mondja Mendől Lajos főgymn. vallástanár. 9. Hymnus. — A nagy dísztermet zsúfolásig töltötte meg a közönség, melynek soraiban — jóleső, vallásos esthez illő, szép látvány volt — az egyházközség legintelligensebb hiuei mellett ott ültek az iparos és földművelő egyháztagok is. — Nagy számmal jelentek meg az estélyen a más vallásúak is és a szarvasi Uörös Kereszt Egylet kórházaiban gyógyuló hős harcosok — tisztek és közkatonák — a jelennek vértanúi eljöttek hódolni a mult mártyrja emlékének 1 — flz 50 filléres belépti dijakból 314 K. folyt be, melyet — a kiadások levonása után — az egzházközség a háború következtében kárt szenvedett ev. egyházak felsegélyezésére fog forditani. Uj tábori lelkész. Sztaneh Gusztáv felsőzárosi (Trencsén m.) lelkész katonai tábori lelkészi szolgálatra hivatott be. Ezzel a dunáninneni egyházkerületből kinevezett tábori lelkészek száma 9-re emelkedett. Kitüntetett hatonai lelkész : Sexty Kálmán krizbai ev. lelkész, ki a harctéren, mint tábori lelkész, már közel egy éve teljesiti kötelességét az ellenség előtt tanusitott vitéz és önfeláldozó magatartás jutalmául a lelkészi másod osztályú érdemkeresztet kapta vörös-fehér szallagon. A felsö-feemeneei és a ránhi eu. egy~ ház ünnepe. Abauj-Tolna vármegye északkeleti határán, a hol Zemplénnel és Sárossal szögelik össze, két egyház, F. Hemencze és Rank népe lélekemelő ünnepet ült szt. Háromság után Vl.-ik vasárnapon. — E napon uégezte az egyházlátogatást e két egyházközségben Túróczy Pál a hegyaljai ev. egyházmegye főesperese Szophó Róbert kir. táblabíró, a ranki ev. egyház felügyelője és Jungmann Géza alesperes kíséretében és iktatta be a ranki uj lelkészt hivatalába. A lezajlott ünnepségnek abban rejlik a lélekemelő tanulsága, hogy híven tükröztette vissza azt a csendes, de meglepő eredményekkel teljes miszsziót, a melyet a lelkészek és tanítók fejtenek ki ezen a vidéken egyházi és nemzeti tekintetben. — Ualóban ez az ünnepély, mely e két egyházban lefolyt, egy megtestesült szent lecke volt az ifjú élet nagy könyvéből, melyre bizonyára reáillik a XIX. zsoltár 4 verse : „Nincsen beszéde ennek, seni igéje, még is hallatszik az ő szava". Az egyháziasságnak azon szelleme, mely itt körüllengett bennünket, egy uj pünkösdi lélek, az ihletett arcok mintha mind megannyi kinyitott biblia lettek volna és az itt özönlő virág minden levele, mind megannyi apostoli levél, beszélő evangyéliomi igék egyház és hazaszeretetről. A díszes templomok, újonnan épített iskolák, lelkészlakok a híveknek páratlan áldozatkészségéről beszéltek. Az ünnepély tulajdonképen már szombaton délután kezdődött, a mikor a felső-kemenczei egyházba harangzugás között megérkezett fóesperest a templom és lelkészlak előtt összesereglett nép nagy lelkesedéssel fogadta, a hol a lelkész Alth Lajos üdvözlő beszédére a főesperes magyar nyelven és az alesperes tót nyelven válaszoltak. — Azután megejtetett az egyházuizsgálat, mindenek ékesen és rendben találtatván. Különösen nagy gyönyörűséggel szemléltük az egyház birtokában lévő régi, vert ezüstből készült kelyhet, melynek fölirata a következő: „lipótzi Ketzer Klára Istennek bűnös szolgálója tsináltatta 1640 martcius 18-án" E kehely értéke 2000 korona. Másnapon, vasárnap reggel 8 órakor megkondultak a harangok, istentiszteletre híva a hívőket. — A főesperes kíséretével bevonult abba a templomba, a hol nagy hazánkfia Hossuth Lajos confirmáltatott, mely fontos mozzanatot 1904 julius 18-án nagy ünnepség keretében a honfiúi kegyelet porszemeiből, közadakozásból szerzett s vörös márványból készült emléktáblával jelölte meg az egyház a templom falában. Két ének eléneklése után jungmann Géza alesperes Filip. III. 17—21 alapján tartotta meg az oltár előtt a beszédét, melyben beszámolt a megejtett egyházvizsgálat eredményéről, egyház és hazaszeretetre buzdítva a híveket. Az áldást tót nyelven Túróczy Pál főesperes adta a hívekre. Az istentisztelet végeztével a főesperes kíséretével Rank felé vette útját. Rank anyaegyház, Bátyok és Ósvaesákány leányegyházak lovas bandériuma festői nemzeti viseletben nyitotta meg a menetet. Rankra érkezvén, a templom és iskola között diadalkapu ,.Isten hozott" fölirással és ünnepi köntösbe öltözött lakosság, fehérruhás leányok fogadták a harangzugás és nagy éljenzés között megérkezett főesperest. Az uj lelkész Szhlenár Pál üdvözlő beszédére a főesperes magyar nyelven válaszolt, az alesperes pedig tótul. Nemsokára megkezdődött a zsúfolásig megtelt templomban a lélekemelő lelkész beiktatási ünnepély. Az erős várunk nékünk az Isten két versének eléneklése után az oltár előtt a liturgiát Alth Lajos kemenczei lelkész uégezte, majd egy ének vers után a főesperes az alesperes és a kemenczei lelkész kíséretében az oltár elé járul} és megtartotta magyar nyelven szónoki hévvel előadott remek beszédét, melyben különösen kiemelte a híveknek általa tapasztalt egyházszeretetét, hitbuzgóságát, utalt arra, hogy bár az egyház nyelvén nem tud a hívekhez szólani, de még is megértik egymást a szeretet, az egyház és hazaszeretet nyelvén, s buzdító szavakat intézvén az uj lelkészhez, beiktatta őt hivatalába. — Jungmann Géza alesperes l. Kor. IV. 1—5. alapján tót nyelven szólt a hívekhez, fejtegetve, hogy a lelkész és egyház között fennálló szövetségben, mit kíván az Ur a lelkésztől, mit az egyházhívektől. Egy énekvers eléneklése után a beik-