Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-06-12 / 24. szám

234 Ah, mily gyönyörű az a perspektíva, melyet elénkbe rajzol, ha a miénk volna 1 Mig azonban itthon még esak a szervezés munkája folyik, addig Turin mellett Cavaglioban 12 év óta áll fen a Szent-István intézet, melyben 58 magyar ifjú nyer a saléziánusok vezetése mel­lett kiképeztetést a papi pályára. Ezek s utódaik majd hazajönnek s meglássátok, K. T. hogy mű­ködésük a proletariátusnak kath. tartalommal va­ló megnemesitésének nagy munkája lesz. Az egé«z kath. társadalom s munkásság várja őket — mi pedig, ugyan gondolkozzunk esak, mi hol leszünk e munkát illetőleg ? Par excellence karitativ működést fejt ki a Pauli Szent Vince társaság, melynek feladata sze­gény családok látogatása azon célból, hogy a tagok természetben anyagi segélyt és lelki ala­mizsnát nyújtsanak a szűkölködőknek, másfelől, hogy önmagukat az irgalmasság gyakorlása ál­tal megszenteljék. E társaságot 1833-ban alakí­totta Ozanam Frigyes egyetemi hallgató Párisban, két más társával, a Quartier Latin egy szerény diákszobájában. A diákok között ugyanis sok volt materialista, saint, simonista, fourierista, kik a keresztyénséget gúnyolták, élettelen holt test­nek nevezték, mely alapitójának legvilágosabb parancsait sem teljesiti. Ebből a szemrehányás­ból fakadt Ozanam vágya, a felebarátokat segí­teni s a hitet a szeretet oltalma alá helyezni. Szent Vince társulatnak nevezik, mert a sze­mélyes segélyvivés módját ő kezdette meg s kedceltette meg az emberiséggel, fi midőn 1620­ban Amiensben életre keltette, „világi férfiak s asszonyok szeretet egyesülete" neve volt. Buda­pesten még esak 1868 febr. 17-én alakult meg, vezérférfiai s alapitói voltak : Károlyi István gróf. Czíráky János gróf, Apponyi Albert gróf, Zichy Nándor gróf, Széchenyi Emil gróf, Zichy Aladár gróf stb. Manapság a fővárosban 13, a vidéken 10 konferencia működik. Főelve, hogy személye­sen kell a családokat otthonukban felkeresni s a segély ne pénzbeli, hanem természetbeni le­gyen. Bpesten évenként 200—250 családnak, több egyetemi polgárnak juttattak segélyt 60000 kor. értékben. A vidéken évenként 4—500 családnak jut kb. 50000 kor. értékű támogatás. (Folytatjuk.) BBLÉLET. Egyházmegyei lelkészegyleti köz­gyűlés. Május 26-án tartotta a somogyi egyház­megyei lelkészegylet Németh Pál esperes elnök­letével tavaszi közgyűlését Nagykanizsán. — A közgyűlés tárgyát a hadi istentiszteletek egyön­tetűsége, a gyülekezetek hadikölcsönjegyzése s az adóalapi államsegélyeknek az uj tiz éui ciklus megállapítása képezte. A gyűlés végén a gyám­intézeti ügyek beszelteitek meg s berekesztésül Mesterházy Sándor nemespátrói lelkész urua­csorát osztott. Papi értekezlet, fi brassómegyei ev. es­peresség papsága május 31-én Brassóban tar­totta rendes tavaszi értekezletét Bohus Pál kir. tanácsos főesperes elnöklete alatt. Megjelent a papság csaknem teljes számmal. Elismeréssel történt megemlékezés a már tiz hónapja állan­dóan az északi harctéren áldozatkész szolgála­tot teljesitő Sexty Kálmán tábori lelkésztársról. Az elnök az egyházközségekre vonatkozó több fontos tárgyat terjesztett elő az esperességi gyű­lésre előkészítés céljából, s közölte, hogy az idei esp. gyűlés junius 22-én fog megtartatni Brassó­ban. Egyes, bizalmas természetű, de szintén nyo­mós ügyek megbeszélése és elintézése után in­dítványok kerültek napirendre. Ezek közül há­borús aktuálitásánál fogva is legfontosabb volt az, mely a drágasági pótlékról szólt. E kérdés különösen a kisebb fizetésű és családos lelké­szeket érinti ugyan, de érinti most az összes brassómegyei lelkészeket is, nemcsak azért, mert az óriás forgalmi határszélen főleg a mai hábo­rús viszonyok között a drágaság nagyobb mérvű, mint más vidékeken; hanem különösen azért, mert itt a lelkészek javadalmazásukat termények­ben egyáltalán nem, csupán készpénzben kapják, aminek pedig manapság annyira leszált az érté­ke, hogy a drágaság okozta különbözet megha­ladja a fizetéseket, melyeket bizonyos stólák (el­jegyzési, esket, temet.) elmaradása vagy csökke­nése érzékenyen apasztott és egyre apaszt . . Az értekezlet kimondta, hogy a her. leik. érte­kezlet utján azzal az indítvánnyal keresi meg az egyetemes lelkészi értekezletet (a MELÉ-t), hogy az idei egyetemes gyűlésen, sőt a dolog sürgős­ségénél fogva, lehetőleg mielőbb az egyetem, el­nökségnél, oly értelmű előterjesztést tegyen, mely szerint, miután a falusi egyházak vagy nem tud­nak, vagy nem akarnak gondoskodni lelkészeik rendhivüli szükségleteiről, a ker. és egyetemes gyűléseknek a mult évben elmaradása folytán megtakarított összegek terhére, vagy valamely

Next

/
Thumbnails
Contents