Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)
1915-06-12 / 24. szám
234 Ah, mily gyönyörű az a perspektíva, melyet elénkbe rajzol, ha a miénk volna 1 Mig azonban itthon még esak a szervezés munkája folyik, addig Turin mellett Cavaglioban 12 év óta áll fen a Szent-István intézet, melyben 58 magyar ifjú nyer a saléziánusok vezetése mellett kiképeztetést a papi pályára. Ezek s utódaik majd hazajönnek s meglássátok, K. T. hogy működésük a proletariátusnak kath. tartalommal való megnemesitésének nagy munkája lesz. Az egé«z kath. társadalom s munkásság várja őket — mi pedig, ugyan gondolkozzunk esak, mi hol leszünk e munkát illetőleg ? Par excellence karitativ működést fejt ki a Pauli Szent Vince társaság, melynek feladata szegény családok látogatása azon célból, hogy a tagok természetben anyagi segélyt és lelki alamizsnát nyújtsanak a szűkölködőknek, másfelől, hogy önmagukat az irgalmasság gyakorlása által megszenteljék. E társaságot 1833-ban alakította Ozanam Frigyes egyetemi hallgató Párisban, két más társával, a Quartier Latin egy szerény diákszobájában. A diákok között ugyanis sok volt materialista, saint, simonista, fourierista, kik a keresztyénséget gúnyolták, élettelen holt testnek nevezték, mely alapitójának legvilágosabb parancsait sem teljesiti. Ebből a szemrehányásból fakadt Ozanam vágya, a felebarátokat segíteni s a hitet a szeretet oltalma alá helyezni. Szent Vince társulatnak nevezik, mert a személyes segélyvivés módját ő kezdette meg s kedceltette meg az emberiséggel, fi midőn 1620ban Amiensben életre keltette, „világi férfiak s asszonyok szeretet egyesülete" neve volt. Budapesten még esak 1868 febr. 17-én alakult meg, vezérférfiai s alapitói voltak : Károlyi István gróf. Czíráky János gróf, Apponyi Albert gróf, Zichy Nándor gróf, Széchenyi Emil gróf, Zichy Aladár gróf stb. Manapság a fővárosban 13, a vidéken 10 konferencia működik. Főelve, hogy személyesen kell a családokat otthonukban felkeresni s a segély ne pénzbeli, hanem természetbeni legyen. Bpesten évenként 200—250 családnak, több egyetemi polgárnak juttattak segélyt 60000 kor. értékben. A vidéken évenként 4—500 családnak jut kb. 50000 kor. értékű támogatás. (Folytatjuk.) BBLÉLET. Egyházmegyei lelkészegyleti közgyűlés. Május 26-án tartotta a somogyi egyházmegyei lelkészegylet Németh Pál esperes elnökletével tavaszi közgyűlését Nagykanizsán. — A közgyűlés tárgyát a hadi istentiszteletek egyöntetűsége, a gyülekezetek hadikölcsönjegyzése s az adóalapi államsegélyeknek az uj tiz éui ciklus megállapítása képezte. A gyűlés végén a gyámintézeti ügyek beszelteitek meg s berekesztésül Mesterházy Sándor nemespátrói lelkész uruacsorát osztott. Papi értekezlet, fi brassómegyei ev. esperesség papsága május 31-én Brassóban tartotta rendes tavaszi értekezletét Bohus Pál kir. tanácsos főesperes elnöklete alatt. Megjelent a papság csaknem teljes számmal. Elismeréssel történt megemlékezés a már tiz hónapja állandóan az északi harctéren áldozatkész szolgálatot teljesitő Sexty Kálmán tábori lelkésztársról. Az elnök az egyházközségekre vonatkozó több fontos tárgyat terjesztett elő az esperességi gyűlésre előkészítés céljából, s közölte, hogy az idei esp. gyűlés junius 22-én fog megtartatni Brassóban. Egyes, bizalmas természetű, de szintén nyomós ügyek megbeszélése és elintézése után indítványok kerültek napirendre. Ezek közül háborús aktuálitásánál fogva is legfontosabb volt az, mely a drágasági pótlékról szólt. E kérdés különösen a kisebb fizetésű és családos lelkészeket érinti ugyan, de érinti most az összes brassómegyei lelkészeket is, nemcsak azért, mert az óriás forgalmi határszélen főleg a mai háborús viszonyok között a drágaság nagyobb mérvű, mint más vidékeken; hanem különösen azért, mert itt a lelkészek javadalmazásukat terményekben egyáltalán nem, csupán készpénzben kapják, aminek pedig manapság annyira leszált az értéke, hogy a drágaság okozta különbözet meghaladja a fizetéseket, melyeket bizonyos stólák (eljegyzési, esket, temet.) elmaradása vagy csökkenése érzékenyen apasztott és egyre apaszt . . Az értekezlet kimondta, hogy a her. leik. értekezlet utján azzal az indítvánnyal keresi meg az egyetemes lelkészi értekezletet (a MELÉ-t), hogy az idei egyetemes gyűlésen, sőt a dolog sürgősségénél fogva, lehetőleg mielőbb az egyetem, elnökségnél, oly értelmű előterjesztést tegyen, mely szerint, miután a falusi egyházak vagy nem tudnak, vagy nem akarnak gondoskodni lelkészeik rendhivüli szükségleteiről, a ker. és egyetemes gyűléseknek a mult évben elmaradása folytán megtakarított összegek terhére, vagy valamely