Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)
1915-06-05 / 23. szám
183 eVANG ELI KUS ŐRÁLLÓ 223 PiotrokoYi temetőben van egy sírhant. A háború fergetegében felvirradt a harmadik sátoros ünnepnek a napja. Míkép az első pünkösdkor egy akarattal valának együtt az apostolok, ugy a testvériség és egység szellemében gyűltek össze ünnep első napja reggelén a német és magyar hadsereg protestáns katonái a piotrokovi evangelikus templomban, hogy a nehéz küzdelemhez az Isten Szent-Leikéből uj erőt, lelkesedést és kitartást meritsenek. Az istentisztelet „O heiliger Geist, 0 heiliger Gott" eimü pünkösdi énekkel kezdődik, mely után az oltári szolgálatot hosszabb német imádsággal a magyar evangelikus lelkész végzi. „Bin feste Burg ist unser Gott" két versszaka után következik magyar nyelven a szószéki funetio. A praedikáeió tárgya Ap. esel. II. 1—4 alapján legfőbb hadurunknak uralkodói jelszaua: Viribus unitis. Az istentisztelet a „jövel Szent-Lélek Ur Isten" első versszakának eléneklesével ér véget. AB áhítatosság órái után pusztán merednek a templomok. Lelkészek és hivők elhagyják az Isten házát, hogy lelkileg megujulua egy sétát tegyenek. A derült égboltozatról áldással hinti szét sugarait a nap. A természet a tavasz gyönyörű képét mutatja a város utcáit szegélyező fákon és a gondozott népkertekben. A piotrokoviaknak szokatlan látványban van részük. Tiz tábori lelkész halad kettes sorokban. Uajjon hova mehetnek? Mindegyiknek arca oiy ünnepélyes, bizonvára valami komjly aktushoz készülnek. A lombos gesztenyefák virágai által felékesitett fasoron át a temető felé tartanak. Utánuk a sokaság egy része. Ily szokatlan módon uajjon kit temethetnek? Egy sirhoz állanak, melyet számos virág és négy eiprusfa diszit. A katonaság és a közönség elhelyezkedése után előlép az evangelikus lelkész. Megkezdi funetióját. fía Atyának a Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében. Ámen, fí békesség harangjainak zúgása nélkül (a hadszíntéren tilos harangozni) csendben ünnepeljük a Szent-Lélek kiárasztásának magasztos ünnepét, fi keresztyénség harmóniája még mindig el van temetve és minket az Isten szolgáit a bajtársi kegyelet mély megilletődéssel e sirhoz szólított, hogy a mi szívből fakadó elismerésünk, tiszteletünk és szeretetünk virágaival felékesítsük. Memento moril Emlékezzünk meg bajtársunkról. IDilhelm Guhl porosz Szilézia egyik községében plántálta, mint tanitó a hazaszeretetnek és vallásosságnak boldogító igéit a zsenge gyermek szivekbe. Később lelki pásztor lett, Mikor a háború sötét fellegei kelet és nyugotról egyszerre támadták meg Németországot, felhangzott az ő ajkán is a „Wacht am Rhein" vitézi felbuzdulása. Mikor az északi szigetország önző kalmár népe is hadat üzent hazájának, mikor a „Deutschland, Deutsehland über alles" szózata a német nemzeti egység és nagyság viharjaként egy akarattal, hősi elszántsággal vértezte fel a lelkeket, akkor magával ragadta őt is a harci lelkesedésnek árja a honmentő dicső küzdelembe. A hazaszeretet igéi nála testet öltöttek. Elhagyta búsongó nyáját és kezébe ragadta a fegyvert, hogy mint egyszerű harcos küzdjön a milliók között. És küzdött hiven egyik kezében a szenttrással, másikban a karddal. A lövészárokban a biblia igéiből hirdette: „Ein feste Burg ist unser Gott, Ein gute lüehr und Waffen, Er hilft uns frei aus aller Not Die uns jetzt hat betroffen." Fegyverével bizonyitotia. hogy „Wir Deutschen fürchten Gott sonst Niemand." Wilhelm Guhl. Derék lelkésze és hős katonája voltál vitéz hadseregednek. Egy rohamban két golyótól találva november 16-án megsebesültél. Orosz fogságba estél, melyből a mi hadseregünk szabadította meg betegágyadat. Féllábadat feláldoztad, de ez nem mentette meg fiatal 32 tavaszt számláló életedet. (Brant.) Nemes lelkedet január 14-én magához szólította az Ur. Halálod előtt két nappal kaptad meg legfőbb haduradtól hősi bátorságod legszebb jutalmát, a vaskeresztet. Földi porhüvelyed most itt nyugszik ezen kizöldült sírhant alatt. Fogadd el a szövetséges osztrák-magyar hadsereg részéről a mi kegyeletes megemlékezésünk mellett ez egyszerű fakeresztet. Sírodnál beteljesedett a mi lánglelkü költőnk jövendölése : Hol sírjaink domborulnak Bajtársaink leborulnak És áldó imádság mellett Mondják el neveinket. Wilhelm Guhl! Hü voltál mindhalálig. Legyen küzdelmed győzelmes, pihenésed csendes, emléked áldott, jutalmad pedig a mennyben az örök élet koronája. Amen. Miatyánk. Doxologta. A budapesti 32-es háziezred Armee Kommandóhoz beosztott törzszázadának férfikara gyönyörű összhanggal énekli Beethoruen Csendes éj cimü kórusát Steiner Rezső szöuegéuel. fíz osztrák tábori esperes német nyeluen intézett maguas és^megható szavai után felteszi
