Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-05-29 / 22. szám

1915. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 19? BBLÉtBT. Egyetemes tanügyi bizottsági ütés volt Budapesten f. hó 26 és 27-én Dr. Wagner Géza udvari tanácsos elnöklete és Góbi Imre előadó vezetése mellett. Előbbi napon az egyetemes bizottságnak a szuplikáció kérdésének tanulmányozására kiküldött albizottsága tanácskozott s javaslatára a másnapi naqybizottság abban állapodott meg, hogy a szuplikálást mai alakjában eltörlendőnek javasolja. Az intézetek részéről igy elmaradó évi jövedelem fedezésére az egyházközségek hozzájárulásra lesznek felhivandók. fl kérdés végleges megoldására a kerületek s ezek véleményei alapján az egyetemes egyház van hivatva. Tudomásul vette a bizottság, hogy a tanitónőképző intézet felállításának ügye folyamatban van. A nem evang. intézetekben végzett evang. vallástanitás kérdése egyelőre félretétetett, fí leány magántanulók rendes előadásra való bebocsátása az egyetemes egyház erre vonatkozó határozata szerint egyelőre gyakorlatban marad, fíz ifjúsági könyvtárjegyzéknek Bereczky Sándor által készitett tervezetét a bizottság kinyomatja. A tankönyvek közül engedélyeztetnek a következők: Krcsmarik Endre több könyve. Hiss Sándor Magyar alkotmánytan és földrajza, Hittig Lajos számtana és mértana, Bognár-Hárpáti Énekes könyve, Szigethy Lajos magyar története, Zámbory természettana, Remenyik L. földrajza, Balikó Lajos ószövetségi élet- és jellemrajzai, s jézus életéről irott munkája, Liptay Lajos sárosi tót dialektusban irott vallástana. Uégül azon inditványt, hogy az egyetemes szabályrendeleteket kinyomassák, a bizottság a folyamatban lévő zsinat miatt elhalasztandónak Ítélte. Egyházmegyei lelkész értekezlet. A budapesti esperesség lelkészei e napokban tartott értekezletükön többek között a MELE választmányának kérdő pontjaival is foglalkoztak s ezekre a következő válaszokban állapodtak meg. 1. Az egyháztanáes intézményét az összes forumokon kiépitendőnek tartják. 2. A püspöki székhely állandósítása esak azon esetben valósítható meg, ha a püspököket a parochiális kötelességektől teljesen felmentjük. 3. Mivel alkotmányunk püspöki ll-od lelkészt nem ismer, vissza kell térni az állás eredetére, a kerületi missziói lelkészi állásra. 4. flz egyetemes felügyelői állás az esetben tartandó fenn, ha egyetemes püspöki állás szerveztetik, különben nem, vagyis mindkét elnöki tiszt azonos jogi alapon töltendő be. 5. 6. 7. fí Lutheráneum, a Christ. Hospiz és a lelkészek házára vonatkozó három inditvány együtt lett tárgyalva. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy ezen tervbe vett intézmények csakis ugy valósithatók meg, ha mi is, mint a református lelkészegyesület tette, nagyobb államsegélyt kérünk, illetne olcsó állami kölcsönt veszünk fel. 8. Az elnök választást feltétlenül szabadnak kivánja fenntartani az értekezlet, tehát püspök is választható elnöknek. 9. A korpótléknak a nyugdijba való beszámítását kívánatosnak tartja s azt is, hogy a lelkészeknek a családi pótlék valamely forrásból megadassék. A második hadikölesönre a nyíregyházi egyházközség képviselőtestülete Balla ]enő egyházfelügyelő indítványára 50,000 korona jegyzését határozta el. Az 5 és " ,,-os kötvényekből 30,000 a 6 u/„-os kötvényekből pedig 20,000 koronát jegyez az egyház a kezelése alatt álló, meg nem kötött alapítványokból, fíz 5 és '/, -os papírokra olyan alapítványok tőkéit használják fel, melyeknek a rendeltetése az, hogy a tőke még bizonyos ideig a saját kamataival is növeltessék. Erre a célra ez a papír azért alkalmasabb, mert ennél nagyobb értékemelkedés várható, minthogy maga az állam a 91 H. 20 filléren megszerezhető papírokat 10 év múlva 100 koronán váltja be. Az egyház az első hadikölesönből is 50,0 0 koronát jegyzett. Gyászpompa és igehirdetés. Müller Frigyes, volt erdélyi evang püspök temetéséről több lapban azt olvashattuk hogy az az elhunyt óhajához képest minden gyászpompa nélkül, egyszerű imánál folyt le. Mert a gyászpompanélküliséget, az egyszerűséget a halotti prédikáció elhagyása biztosította, az esetet nem lehet tudomásul venni megjegyzés nélkül. Előre bocsátom, hogy én halotti prédikáció alatt a vigasztaló igehirdetést értem ; a mellyel a valódi (relatív) érdemekről való megemlékezést azonban összeegyeztethetőnek tartom. Tisztelettel kérdem, mit tanítunk a reformáció-korabeli — és mit vallunk a mostani evang. szertartásainkról? Nem-e azt, hogy a mi szertartásaink — ideértve a temetésit is — ellentétben a róm. kath. egyház szertartásaival — egyszerűen, az első keresztyének szertartásaira emlékeztetően folynak le: igehirdetés a központjuk, imádság és ének a kiegészítő részük. Tehát e felfogás szerint az igehirdetés nemcsak nem megszüntetése, de egyenesen kelléke, biztositéka az egyszerű szertartásnak. Érthetetlen tehát, hogyan lehet egy temetést gyászpompanélkülinek, egyszerűnek mondani — egyenesen azért, mert abból az igehirdetés elmaradt ? Szerény soraim megírásánál szertartásaink, közelebbről igehirdetésünk repu-