Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-05-15 / 20. szám

196" EVANGELIKUS ORALLO egységbe olvadnak és evangelikus szentegyhá­zunk kebelében is a lelkek egymáshoz közelebb, harmóniába kerülnek. Egyházi életünk reneszan­eának elérkezett a legfőbb ideje, mert az a múlt­tal szemben bizonyos tekintetben visszaesést jelent. Annak egy egészségtelen jelenségére ta­lán a leghálátlanabb thémára kívánok ezúttal röuiden kiterjeszkedni. Engedjék meg kedves lelkésztársaim, hogy célom kifejtése érdekében saját tapasztalataimra hivatkozhassam. 1911-ben még áldott emlékű Zelenka Pál főpásztorom ajánlatára egy nagy tekintélyű főu­runk támogatása mellett a felvidék egy népes gyülekezetébe lettem lelkésznek megválasztva. Ott próbaszónoklatom alkalmával látva a két párt nehezen áthidalható állásfoglalását, bejelentettem, hogy én egyikhez sem csatlakoznám, mert mint lel­kipásztor csak teljes neutralitással munkálha­tom náluk eredményesen az Isten országát. Becsületes hitvallásom eredménye az lett, hogy a kisebbség, mondjuk találóan: a nemzetiségi párt megtámadta megválasztatásomat. Mikor ezt az ellenszenvet tapasztaltam, felkértem a felügye­lőt, miszerint ne kivánja, hogy az én szemé­lyemmel kapcsolatban egy áldatlan, évekig elhúz­ható, egyházrcntó küzdelem fejlődjék ki, hanem reputaeiója megóvása mellett — ha lehetséges — engedje meg visszalépésemet. Az egyházért szivvel-lélekkel élő főúr megértette intencióim helyességét és szándékomba beleegyezett. Most jön a másik ellenkező eset. 1913 fo­lyamán az Alföld általam jól ismert egyik tekin­télyes gyülekezetének néhány tagja felszólitott, hogy nyújtsam be a megüresedett állásra pályá­zati kérvényemet. Lelki és testi erőm szerény képességei miatt erre én nem is mertem gon­dolni, végre a többszörös levélbeli felkeresésnek eleget tettem. — Hiába 1 Az első esetben vissza kellett lépnem, mert a feluidéki gyülekezet magyar anyanyelvem miatt nem akart befogadni, a másik esetben pedig a leplezetlen igazság szerint a nemzetiséggel való konspiráció gyanúja miatt elütöttek a jelöléstől, íme Testvéreim egy személynek két oldalról tör­tént teljesen ellenkező beállitása. Hogyan lehet­séges ez ? Nem egy hiv tükre ez egészségtelen egyházi állapotainknak ? Az ilyen eljárásoknak mélyre ható, mondjuk meg őszintén, politikai okai vannak. Már most hány egyházi tisztvise­lővel történik meg, hogyha be nem hódol a nem­zetiségi tendenciának, a nemzeti politikának sok­szor csak a látszatát viselő, vagy a családi ér­dekszféra csoportjának, ugy nem tud haladni, mivel eredményes lelkipásztori munkássága meg­követeli, hogy a pártoktól eltekintve csupán a gyülekezetének éljen. 1915 Az én eseteim is azt bizonyitják, hogy a mi evangelikus egyházunkban nincsen meg a lel­kek harmóniája. — Ennek az űrnek áthidalását célozzák soraim. Most vége lett a frázisok korszakának. Egy akarattal, kitartással, lelkese­déssel küzdünk az ellenség ellen magyarok, né­metek és többiek egyaránt. — Vajha ama pünkösdi szent Lélek hatása alatt egymást mindenkor igy megtudnók érteni, egymás baját teljesen átérez­ve, méltányos és jogos törekvéseinket megbe­csülve. Senkit nem akarok még gondolatban sem megbántani, mikor loealpatriotismusom egy őszinte vallomást kiván tenni. A pünkösdi szent Lélek jegyében folyik az én szeretett és nagyrabeesült főpásztorom Geduly Henrik működése. Az ő szi­vének mély érzése, bölesesége és igazságsze­retete ezen nehéz kérdés megoldásához az ls<­ten országa munkálását soha szem elől nem té­vesztve, izzó hazaszeretettől táplálva nagyban hozzájárult. — Innen a járvány kórházakból és a lövészárkokból, melyek között működésem meg­oszlik kérem a Gondviselőt, hogy érje el azt a mi után nemes szive ugy áhítozik, a mitől tiszai egyházkerületének boldogulását, felvirágoztatá­sát várja: a lelkek harmóniáját. Testvereim. A túlzásoktól ment egymás anyanyelvét kölcsönösen megbecsülő nem trom­bita harsogás és dobpergéssel kérkedő, hanem ama pünkösdi szent Lélek hatása alatt a nyelvi kérdésben is egyetértő, türelmes, szeretetteljes, munkásságban Előre. Dzurányi Dezső. BELÉLET. Tanéu uége a középiskolákban. A vk. miniszter 44618. számú leiratában foglalt felha­talmazás alapján középiskoláink főhatósága min­denütt elrendelte, hogy a középiskolákban a tan­éuet május végén fejezzék be. — fl tiszai egy­házkerület püspöke csupán az eperjesi főgimná­ziumra vonatkozólag tesz kivételt, a hol a tani­tás a mult télen hosszabb ideig szünetelt. Eper­jesen csak a rendes időben lesz a tanév be­fejezve. — A vk. miniszter 43012 sz. rendeleté­ben a tanévnek ily korán való bezárását csak a tanulókra vonatkozólag magyarázza, a tanárok az_ egész junius hó folyamán kötelesek perma­nentiában lenni, ugy hogy magán vizsgálatok egész junius végéig tehetők, a határidőt azon­ban előre kell kérni.

Next

/
Thumbnails
Contents