Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-04-17 / 16. szám

160 praediháltunk ' címen, könyvben volnának kiadandók. Az eszmét lelkészeink haza­jiságának dokumentálása szempontjából helyesnek és egyházunkra üdvösnek vélvén, ezennel (elajánlok pálya díjra ötszáz koronát, amely tőlem azon­nal bekívánható, amint az eszme testet ölt és a pályadíjak kiadásra kerülnek. Hazafias üdvözlettel, maradtam hive Apatelek 1915 április 13-án Br. Solijinosy Lajos. Midőn ezen nagylelkű ajánlatot mély hálával és köszönettel nyugtázzuk, felkérjük a többi áldozatrakész hazafias egyházi vezéreinket, hogy e nemes példát követni szivesek legyenek s e célra szánt összegeket hozzánk juttatni, vagy felajánlani mielőbb kegyeskedjenek, hogy a to­vábbi lépéseket megtehessük. Szerk. éS hasa hőse. Pödör Sándor, téti ev. ta­nító még okt. 18-án az északi harctéren hősi ha­lált halt. A kiválóan képzett és buzgó tanítót nem­csak gyülekezete gyászolja, de siratják szülei, özvegye és három kis árvája. A szomorkodókat vigasztalja meg az Úr kegyelme. fálsoH leikéss. A miskolezi ev. gyüle­kezet lelkészét Csók Györgyöt a hadvezetőség tábori lelkészül nevezték ki a miskolezi helyőr­séghez. — Am. kir. honvédelmi miniszter pedig tloreczky Aladár ősagárdi lelkészt tart. honvéd segédlelkéssLé nevezte ki s a jászberényi hon­véd kiegészítő parancsnokság nyilvántartásából az egri honv. kiegészítő parancsnokság nyilván­tartásába tette át. Magántanári haMl&fatió. Örrömmeladunk hiri arr-óí, hogy Dr. tiébelt Ede az eperjesi jog­akadémia tanára, a kolozsvári egyetemen a ma­gyar magánjogból egyetemi magántanárrá lett képesítve. A tudós íanar további működésére az Úr áldását kérjük. GyássMsp. Polgár János meszleni (Vas m.) lelkészíüitankhoz jekeíe gyásszal köszöntött be húsvét hétfője. Felesége BihI Johanna hosszas szenvedés után, 63 éves korában elhunyt. A bol­dogult egy mürtembergi középiskolai tanár leá­nya volt, s mint ilyen a vaúasos lelkület, nagy műveltség, és áldott jósziuüsc g mellett a német kedélyességet és egyszerü^egszeretetet is ma­gával hozta a szülői házból a meszleni paplak­ba, ugy hogy aki csak ismerte, mind tisztelte, becsülte. Férje, akivel 38 évig élt példás és bol­dog házasságban és öt felnőtt gyermeke gyá szolja. — Áldott legyen az emlékezete. 1913 Gyászrouat. A hölesdi ev. gyülekezet Tolna m.) nyugalomba vonult lelkésze Lágler Sándor aki hosszú időn át a „Protestáns pap"c. folyó­iratnak társszerkesztője volt, 72 éves korában, ápr. 4-én elhunyt. Temetése ápr. 7-én volt, a me­lyen úgy volt hivei, mint a környékbeli lelkész­testvérek nayy számban jelentek meg s kisérték utolsó útjára a volt hűséges pásztort. Legyen emlékezete áldott s buzgó munkája után pihe­nése esendes. Az eperjesi KoOegium hucsufa had* baszálló tanítványaitól. .Lélekemelően szép ünnepély színhelye volt az eperjesi Kollegium ősi épületének díszterme március 30-án. Ezen a napon bocsátotta el kötelékéből az intézet azo­kat a tanítványait, akik hadbavonultak. A haza­fias közönség, szülők, rokonok és a kollégiumi ifjúság zsúfolásig megtöltötte a dísztermet, fí hadbaszálló ifjak — 15 főgimnáziumi és 18 tanitó­képző-intézeti tanuló — a Kollegium 48-as zász­laja és a főgimnáziumi ifjúság lobogója alatt a koll. igazgatóval az emelvényen helyezkedett el. A közönség örömmel párosult meghatottsággal, büszkeséggel gyönyörködött a daliás ifjakban, akiknek szemében -sugárzott a fiatalos életkedv és a minden viharral, vésszel szembeszállni kész lelkesedés tüze. Kapi Gyula, tanitóképző-intézeti h. igazgató harmónium művésziesen előadott praeludiuma után Draskóezy Lajos koll. igazgató mélyen átérzett szép szavakban üdvözötte a kö­zönséget, így különösen a hatóságok megjelent képviselőit s egyben a buesuünnepélyt megnyi­totta. Majd ismét megszólalt a harmónium és komoran, de az istenbe vetett határtalan bizalom fennen szárnyaló erejével csendült fel, zengett, viharzott a közönség és ifjúság protestáns részé­nek ajakáról a protestánsok ősi harci dala. Ezek után a koll. igazgató magasröptű, hazafias érzéstől áthatott remek beszédben bocsátotta el az ifjakat. S amikor a magyar lélek szent ihletével aposztro­fálta ámult időket: ugy tűnt fel előttünk, mintha meg­elevenednék előttünk a régi idő s itt látnók a Koll. régi kuruc ifjúságát, akik Thököly, Rákóczi és Kossuth zászlai alatt harcosak a haza szabad­ságáért; ugy éreztük, hogy a n,ai ifjúságnak méltónak kell lenni ahhoz a mu íjához, amelynek tradícióin felnövelkedeit. A buesu szavai mély­ségesen meghatottak, de felemeltek, szent ügyünk végső diadalába vetett hitünkben megerősítettek mindannyiunkat. Keresetlen szép szavakban, a fiatal lélek szárnyaló lelkesedésével és a tanít­ványi hűség megkapó kifejezésével bocsuztak el azután a tanáraiktól, a Kollégiumtól s tettek ha­zafias fogadalmat hadbaszálló ifjú társaik nevé­ben Papp József főgimn. Vili. oszt. és Spiesz ]ó­EVANGELIKUS ORALLO

Next

/
Thumbnails
Contents