Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-03-27 / 13. szám

130 alatt mintegy újraébredt s megérti a szívben néutelenül és hangtalanul lappangó szép érzéseket. Gyönyörű az erről szóló költeménye: „Vasárnap a sáncon." — Látod, pajtás a Göncöl szekerét? Rúdja mutatja a hazai tájat . . . — „Szép kedvesem most irja levelét. ]ó a csillagnak, az már odaláthat." — A kis fiam most ébredt fel talán Első álmából az anyja ölében; Százszor kérdi: hol van az apám? . . . — „]ó asszonyod majd mesél neki szépen." — A szobánk olyan kedves és meleg, Irta utolszor drága levelében, Olyan kedves már a csöppnyi gyerek, Mikor felébred az anyja ölében! — „Pajtás, húzódj csak erre közelébb! A golyó már a földet mind kivájta, Jobb lesz nekem a te fekvőhelyed; A kiesi fiad ne várjon hiába . . . Nekem nincs fiam, aki haza várjon." — . . . Fönt a sápadt hold vér-esőt mutat. Két magya^ vitéz beszélget a sáncon. Minden jó lélek dicséri az Urat! Áchim Géza a Nyugat gárdájába tartozott. De hogy mennyire megváltozott a komoly harcokban, mutatja a „Beuél nyugatra." cimü költeménye. Hol vagytok most, kis intellektüellek, Kiket bús század baljós vége ellett? Szent nyugat előtt rajongva térdeplők; Kik lehánytatok minden józan gyeplőt; Gúnyos mosolygók: ideálra, honra, Kiknek a Nemyork volt a Pantheonja; Kik Ígértétek a szent holnapot, S akik tegnap is hátra voltatok!? Hol vagytok mostan, fránya franciások, Kis erotikák, tucat-óriások; Csörög-e még a sok kis szél-kereplő ? Magyart és multat szánva nézdelők, Nyugati szesztől kótyagos velők, Koraszült bölcsek, véznák, betegek, Mit érez mostan horpadt melletek? Hol vagytok mostan, holdas plánétások, A vihar földjén egyet hadd lassak: Hol vagytok mostan? . . . Merre esak szemem lát Vasizmu hősök verik a gyehennát, Mely odvaiból zúgva tör elő. Csönd, kis fiuk, csönd, beszél az erő, Nevetek mától: csiba, korcs javas, Halljátok, beszél az Erő s a Vas! 1913 Halljátok: sorsunk egy marad a földön, Mig esak Krisztusra kereszt vár és börtön; E földet s mit rajt' teremt a zseni, Paraszterőnek kell megvédeni, Mert elsodorja véres áradat, Ki versenyzők közt védtelen marad. És hová kéne hogy elbújjatok, Ha idevárnánk — azt a nyugatot ? fiz a nyugat, melyet majmoltatok, S melytől vártátok a szent holnapot, És a vad észak, melyet épülésül Rajzoltatok, már rothadt a penésztűi; S akik megtartják nektek a világot: Erkölcsben tiszták, harcban óriások, S azoknak marad magtárjuk egész, Kiket ki nem kezd a világ-penész. Halljátok ime s megtartsátok észbe, Koraszült kornak sok kis csenevésze: Korhadt fatörzse, min harkály kopáesol, Földre zuhan már vihartámadáskor. Csak szálas fenyves, melyben sasok hálnak, Állhat ellen szél forgatagának; És jöhet vihar világkeverő : Mosolyogva állja szűz magyar erő! Folytatjuk. BELÉLET. Érettségi uizsgai biztosok, fl tiszai egyházkerület középiskoláihoz a hadba vonuló főgymnásiumi tanulók osztályozása tárgyában működő értekezletek elnökeiül Geduly Henrik püspök a következő egyházii biztosokat küldte ki: Liptai Lajost az eperjesi, Dr. Walser Gyulát az iglói, Hajts Bálintot a késmárki, Paulik Jánost a nyíregyházi és Terray Gyulát a rozsnyói főgymnásiumokhoz. Ugyanők fognak a Vili. osztály uallástani vizsgáin is elnökölni, valamint a megtartandó érettségi vizsgálatokon is kivéve az eperjesi főgymnásiumot,ahováezévben maga a püspök megy elnökölni, és nyíregyházi főgymnásiumot, a hol Hronyecz József püspöki titkár fog az érettségin elnökölni. Az eperjesi tanitóképezdében Korbély Géza tölti be az elnöki tisztet. Kerületi közgyűlés. A tiszai egyházkerület április elejére kitűzött közgyűlését még is elhalasztották. A püspök Eperjesen járván személyes tapasztalatai alapján győződött meg azon utazási nehézségekről, a melyek valósággal lehetetlenné teszik a kiküldötteknek a megjelenést, azért a kétközigazgatási évről beszámoló kerületi közgyűlést csak julius harmadik hetében EVANGELIKUS ORALLO