Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-12-05 / 49. szám

hV ANGELIKUS ŐRÁLLÓ If 14 Kérelem. Most, hogy az 1795-ben lefeje­zett szabadságvértanuknak, köztük Hajnóczy Jó­zsefnek hamvait fölfedezték, óhajtanok e kiváló tudusunk hiteles életadaíait közzétenni, fítyja Sámuel 1750 aug. 30-án távozott a majosi ev. lelkészségből, legközelebb pedig 1751 máre.-tól kezdve találjuk Derzsenyén. Állítólag éppen ez időközben, 1750 szept. 9-én született fia József, akinek születési bejegyzését eszerint nem tudjuk hol keresni. Azzal a kéréssel fordulok tehát azon eu. lelkész urakhoz, kiknek anyakönyveit a mondott évig terjednek: kegyeskedjenek anya­könyveiket átvizsgálni és az esetleg található adatot velem szivesen közölni, fí kivonat diját készséggel fölajánlom. Kecskemét, 1914. nov. 24. Dr. Hajnóci Iván felső keresk. isk. igazgató. Vallásos estély. Az iharosberényi evang. gyülekezet nóv. 22-én tartotta második őszi val­lásosestélyét a köv. tárgysorozattal: 1. Közének, 2. Káldy s. lelkész Máté XXVI. 41. feletti rövid elmélkedése és imája. 3. Ugyanő felolvassa „Az anyák mai sorsa és jövő hivatása" c. munkáját. 4. Borbély Béla szavalta Petőfinek „A magyarok Istene" c. külteményét. 5. „Lábaidhoz hullok" Franciából Dr. Thaly Lóránt énekelték Teke La­jos tanitó és Borbély Béla, Hériez Jenő tanitó orgona kiséretével. 6. Német l. polg. tan. sza­valta Csengeynek „A bőkezű" c. költeményét. 7. Közének: Erős várunk nekünk az Isten. A nagy templom teljesen megtelt a hivők seregével és offertóriumból befolyt 6-41 kor., amely összeget — miután már a gyülekezet mindenféle hadi alapra becsületesen ajándékozott, igy a katonák karácsonyi ajándékára is 100 koronát beküldött — az iskolás gyermekek karácsonyfájának feldíszí­tésére fordítja, fíz egyházi élet szépen kezd fel­pezsdülni. Eladtunk 100 drb. Lelki fegyvert és 100 drb. Erős várunk az Isten c. könyvecskét. fi kiskőrösi eu. katonák Horen Márton Márton lelhészühhöz intézett hálairata a küldött imakönyvekért. Mint a felhővel takart ragyogós napsugár, mely hosszú borongós idő után fel­derül a kéklő égen, ugy hatott elhomályosodott lelkünkre, a midőn esak azt pillantottuk meg, hogy leveleink közt az a név látható, feladó: „Horen Márton ev. lelkész" nagy örömmel fel­bontottuk a borítékot, a melyrek tartalma egy kis könyvecske. Azonnal lapozgatni kezdtük, mely csüggedt lelkünkre oly mélyen hatott, mint a nap hévsége által, már hervadni kezdő virágnak a lanyházó eső, melyért hálás köszönetünket fo­gadja Nagytiszteletü lelkész ur, mindanyunknak, kik távolban szeretett szülőföldünktől és egyhá­zunktól vagyunk, Fen? királyunkért és ha­zánkért. Bizva a mr h Istenében, hogy e nagy viharban megé hlyünket. Hisz hazánk­nak ezredéves fennálla^ mint egy erős tölgy, mely sok vihart látott de megállta helyét. Ezzel bezárjuk levelünket mély tisztelettel maradunk Nagytiszteletü lelkész urnák és szeretett egyhá­házunknak stb. több aláírás. fí kiskőrösiek imakönyveit látva a többiek, többen nem evangélikusok is fordultak imaköny­vet kérő levelükkel Korén testvérhez, a ki már 171 „Lelki fegyvert" küldött a harctéren lévő katonáknak. Kérelem a „tisztelendő" urakhoz. Mi ugy tanultuk és meg is szoktuk, hogy a lel­készek „tisztelendők". Ahol a személy maga meg nem érdemelné, a hivatás bizonyosan megér­demli a tiszteletet. Annál feltűnőbb, hogy erről maguk a papok feledkeznek el. Az Evangélikus Lap legutóbbi számában egy szerkesztői üzene­tet olvastam M. Gy. Budapest címen, fíz üzenet­ben a szerkesztő, aki túlságosan temperamentu­mos ember lehet, egyik köztiszteletben megöre­gedett papunkról nemcsak nagy lenézéssel emlékezik meg, hanem Máté ev. 7. része 6. ver­sét is idézi reá. Megnéztem a szentírási helyet, mert kíváncsi voltam, hogy a szeretet egyik papja micsoda szent helyet idéz a másikra. Meg­botránkozva látom, hogy ebnek és disznónak tekinti azt. Hát ez sok! Urak, „tisztelendő" urak, beesüljék meg egymást, beesüljék meg szent hivatásukat, becsüljék meg öregebb, érdemes kartársaikat, és beesüljék meg egymás vélemé­nyét. Mi önöket „tisztelendőknek" akarjuk látni és tekinteni, ne tanítsanak meg rá, hogy a „tisz­telendő" tisztes eimet másokra alkalmazzuk, fíki mást megbecsül, magát beesüli meg". A „fene­gyerekeskedés" nem illik a papokhoz, fíz Evan­gélikus Lap szerkesztőjének én is ajánlok egy szentírási helyet: Pál Efesusi levele 4 r. 29—5 r. 2. verséig. Olvassa el és tanuljon, ne esek ok­tatni akarjon. Jurista. SZERKESZTÉSÉRT F3LELŐS NOSZKÓ ISTVÁN LAPTULAJDONOS. Pályázatok és hirdetések. Pályázat. „Ivándárda (Baranya m.) evang. leányegy­ház e tanévre nőtanitót keres. Fizetése havi 85 korona és 3 szobás lakás kerttel. Azonnal jelent­kezhetnek ev. lelkésznél Magyarboly".

Next

/
Thumbnails
Contents