Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-12-05 / 49. szám

541 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ " 1914 még a messze jövő ködében van az a magyar biblia, a melyre már ma olyan szükségünk volna mint a betevő falatra? A Károli-féle forditás ma már esak iroda­lomtörténeti jelentőségű, fí revideált forditás tiszteletreméltó munka, a melyért hálásaknak kell lennünk, de nem elégitheti ki igényeinket. Él tu­dományosan képzett theológust lépten-nyomon boszantja az, hogy olyan szöveg van alapul véve, a mely ma már meghaladott álláspont. Ez nem szemrehányás akar lenni, fí brit és külföldi bib­liatársulat eddig érthetetlen maradisággal elzár­kózott a tudomány haladása elől*} s ez bizony megkötötte a biblia átdolgozóinak a kezét is. Olyan bibliára van szükségünk, a melynek a szövege a theologiai tudomány mai állásának felel meg. Én a magam részéről jobban örülnék olyan bibliafordításnak, a mely valamely radiká­lis és merész szöveg kritikus szövege alapján készült, mint annak, a mely merev konzervatiz­musában nem törődik azzal, hogy érthető-e a szöveg, melyet ad, s hogy nem adhatna-e érthe­tőbb szöveget, hanem ragaszkodik a betűhöz. S esodálkozhatunk-e azon, ha az értelmesebb paraszt ember s az intelligenezia egyaránt, vég­kép nem érti az ó testamentum sok helyét, sok­szor épen leggyönyörűbb részleteit? Nem fáj-e a szivünk, nekünk, az Írás eredeti nyelveit értő theolögusoknak, ha látjuk, hogy egy-egy gyönyörű Irás-hely a kritika segítségével a maga teljes épségben áll előttünk s mi az oltár előtt, a szósséken mégis a romlott, érthetetlen szö­veget vagyunk kénytelenek fölolvasni? S utó­végre valamikor az apokrif részeknek is, mint pl. a házasságtörő asszony története, ki kellene kerülniök a bibliából. S vájjon nem volna-e a biblia méltó arra, hogy azon a nyelven szólal­hasson meg, a melyen klasszikusaink s a jelen kiváló irói szólnak hozzánk? Hasonlítsuk esak össze bibliánknak a nyelvét a mai magyar iro­dalom nyelvével. A revidiált biblia nyelvén meg­látszik az átdolgozok küzködése. Szeretnének azon a nyelven szólni, a melyen gondolkoznak beszélnek, máskülönben irnak is, de köti őket folytonosan a régi forditás szövege. Félmunkát *) Egészen a legutóbbi időkig ugyneuezett textus re­eeptust terjesztette. Most uégre ualahára elfogadta már a Nestle-féle szöueget. S a helyett, hogy az ó testámen­tumnak. már t. i. a mennyire az lehetséges, kritikailag hely­reállított szöuegét adná, azt a hagyományos zsidó szöue­get esiszolgattatja (Ginsburg kiadás), a melyet ualamikor találomra ragadtak ki a zsidó rabbik a sok közül, s a wiely talán a legrosszabb uolt. Pedig az ó testamentomt exe­geták szöuegkrtttka terén is uégeztek ualamtlyes Ttuakát. Sajnálatos természetesen, hogg még az ó teatamaatami exegéták legradikállsabbjat ts érthetlenül maradtak a 8«ö­ueg kritika terén. kaptunk. A régi Károli zamatossága, terjengős­ségében is erőteljes volta odaveszett. De a mai könnyebb, fordulatos zenével teljes magyar nyelv sem csendül meg benne. flz én szivem vágya épen azért az, hogy adjanak nekünk tudós theológusaink mindenek­előtt a tudomány mai állásának megfelelő, tudo­mányos biblia forditást. Adják meg nekünk azt, a mivel Kautsch és Weizsäcker olyan megbe­csülhetetlen szolgálatot tettek a német protestan­tizmusnak. Ehhez talán hozzájárulhatna idővel — adja Isten, hogy minél előbb — egy olyan kommentár, mint a Kautsch-féle forditás ujabb kiadása s a IDeisz Bernát-féle magyarázaíos görög uj testamentum. Ezzel meg volna adva a lehetősége annak, hogy az Ige hirdetői s az in­telligencia s még talán a nép intelligensebb ele­mei is megérthetnék a bibliát ugy, a hogy an­nak megértését lehetővé teszi ma a theológiai tudomány. S idővel talán megadná az Ur azt a Lutherhez hasonló lángelmét, a ki a megfelelő tudományos készséggel a magyar nyelvnek szu­verén kezelését párositua megajándékozhatná a magyar nemzetet azzal a bibliával, a mely — azt hiszem — mindnyájunk vágyainak vágya. Azt hiszem, ekkor érkeznék el a magyar biblia társulat megalapításának az időpontja. Le­het, hogy akkorra annyira is megerősödünk, hogy képesek leszünk a magyar népnek bibliá­val való eüáíását teljesen magunk venni a ke­zünkbe. Arra azonban mindenesetre kell majd erőnknek lenni, hogy megkezdjük annak a ma­gyar bibliának a magyar nép különböző rétegeibe való bevitelét, a melyet a nemzet méltán elvár­hat tőlünk. Erre gyüjtsünk erőt, energiát. Igaz ez nem olyan cél, a melyet máról holnapra meg lehetne valósítani. De méltó akár emberöltők munkájára is. S jó, ha mentől előbb meglátjuk, hogy ez a munka vár reánk s hogy hűtlenek vagyunk az Úrhoz, ha nem vetjük rá a kezünket. Ha mi is a brit és külföldi biblia társulat félmunkáját folytatnók, feltéve természeten, hogy erre is volna elegendő erőnk, Isten országának ügyén — akármily tiszteletreméltó munkát vé­geznénk is máskülönben — keveset lendítenénk. A mit szerény egyéni véleményem képen elmondottam, abban, a meggyőződésben mond­tam el, hogy »okak aggodalmait, vágyait szólal­tattam meg. Br. Podmaniczhy Pál

Next

/
Thumbnails
Contents