Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-11-28 / 48. szám

191*1 EVANGELIKUS ÓRALLO 527 azt mind teljes erőből jóvátenni iparkodjatok. És a föld mintha mozogna is egy kissé! A zordon ellenfelek dühe mintha alászállna, vadsága mintha szelídülne 1 A hazai világból is felhozok egy világitó példát, papi lakom védszárnyai alá került e napokban egy bukovinai menekült uri hajadon, ez beszélte nagynémet főnökéről, hogy igen nagyon gyűlölte a magyart s a szlávot is; a háború azonban belemarkolt a szivébe s annak indulatait megváltoztatta, ugy hogy teljesen kigyógyult a gyűlölet betegségéből s a kiállóit krizis után magyar nyelvtant vásárolt. Térjetek meg, ti keresztyének nemcsak nemzettestvéri tekintetben, de mindenelőtt jézus nevében! és ti pogányok is az emberiség nevében! Ne öldököljétek se egymást, se a Jézus hiveit! Hiszen a keresztyének közöttetek is akarják — a missziói rendeltetés szerint — a jézusi szeretet áldott igéit s a krisztusi tan szabadságlevelű igazságait hirdetni; no és tehetnék-é ezt az isteni áldás szent sikerével, ha meg nem szűnnek ők magok — mindhalálig gyűlölködve — kaszabolni egymást? Térjetek meg! hangzik Keresztelő János ádventi szózata szerteszéjjel Magyarországon és a nagyvilágban! Térjetek meg! kiált a véres világháború is felénk mindnyájunkhoz s a világháború szava bizonyára Isten szava hozzánk! A megtérés legyen a főtanulságu igazság s bajgyogyitó orvosság és igy a hadszüntető vezérgondolat is. Óh bárcsak tény koronázná a gondolatot is. Örök békéről ne is álmodozzunk mindaddig, a mig esak a sziv töredelme utjain igazán meg nem tértünk, meg nem javultunk s meg nem tanultuk, hogy a szeretet bűnökből nem élt. Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szollanék is, szeretet pedig nincsen én bennem, olylyá lettem, mint a zengő érc, és a pengő cimbalom" (l Kor. 13.1.) Óh halljátok meg szenteskedő angolok, először is ti, s veletek halljuk s tartsuk mi is meg az Apostol e szen szavát! Zaehariás próféta meg igy szól: „Ezt mondja a seregeknek Ura: Térjetek én hozzám! és ti hozzátok térek" (Zaehariás 1. 3.) „Föld, föld, föld! óh halld meg az Urnák e szavát" (Jeremiás 22, 29). Az Ur megteszi a magáét, de te is ember! állj elő Isten elé; előbb azonban öltsd fel Üdvezitőd ruházatát! A háború, a világháború oka a bűn, az ember, — s megszüntetője az Isten, a ki kegyelmébe fogadja a megtérő bűnős embert s ennek megtérésével párosult hitét a világháború feletti diadalommal jutalmazza! Megtérés és hit a mienk segedelem és kegyelem Istentől való ; a mely nemzet fia pedig hitét szeretettel bizonyitja, az győzött! Íme a pálma! melyért a pályázat nyilik! Hrupec István. TÁRCA. Áduenti ének. Háborúk asjában pihennek a hárfák, Háborúk zajában vergődik a lelkem, Uérvörös rózsáktól boritott a harctér, Uérvörös rózsák közt nehéz dalba kezdnem. Igricek énekét ki is hallgatná ma? — Mikor ágyúdörej a hallgatott nóta .... S ha orkán volna is a dalom, a lelkem : Ily orkán nem volt már ezernyi év óta. Piros harevirágok, ti vérszagu rózsák, Tüzkeresztezés közt virulok, hervadtak, Hagyjatok ma mégis — ne bántsatok engem, S engedjetek helyet egy adventi dalnak. Vérről, vereségről ma ne halljak én hirt, Gyásztól fakult arcot se lássak én máma, Hófehér galambok röpdössenek szerte S lengjen csőrükben a béke olajága. S lelkek kohójában izzó szent háborgás, Tengerek mélyében vajúdó morajok, S ti faltörő-kosok: hősi bus legények Csak egy pillanatra — hahó — megálljátok.