Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)
1914-11-21 / 47. szám
521 E VANGE LIK US ŐRÁLLÓ " 1914 szövetkeztünk jelenkorunk legborzalmasabb és legvérengzőbb despotizmusával s Európának barbár hordáival való elárasztására törekszünk, S ez még nem elég. A tisztele/teljes európai hagyományok megtagadásával muhamedánokhoz, s bálvány- és ördögimádókhoz fordulunk, hogy érettünk s a mi sorainkban harcoljanak. Vezető vallásos lapjaink azt hirdetik, hogy folyó háborúnk szent háború, a világosság és sötétség, keresztyénség és barbársag háborúja s a valódi szabadságért való küzdelem, fíz igazság, a világosság, a szabadság s a keresztyénség — nálunk ugyancsak csodálatos kiséretre talált. Azzal is büszkélkedünk, hogy a kis népek (p. o. a királygyilkos Szerbia) védői volnánk, — állandó védelmezői az ő függetlenségüknek, területi épségüknek és jogosultságuknak. De elfelejtjük gondolni Perzsiára, Egyptomra, Armeniára, Tripolisra, a bur államokra s az indiai nemzetségekre! Belegabalyodtunk ebbe a háborúba népünk és parlamentünk tudta és beleegyezése nélkül kötött szövetségekkel és szerződésekkel. Félek tőle, hogy ennek a mi vállalkozásunknak szomorú vége egy ruszifikált Európa lészen ! — Hát ettől óvjon meg bennünket s a középeurópai keresztyén kulturát, morált és civilizátiót a mindenható Isten! Hisz' Wundt szerint még gondolatnak is borzasztó egy esetleges orosz győzelem. Találó azonban az angol pap jellemzése önző politikusainak brutalitásáról, képmutasáról és perfidiájáról! Sz. M. Gyámbtézeti gyűlés. A bányakerületi gyámintézet ez évi közgyűlését a december 3-án tartandó egyházkerületi elnökségi értekezlettel kapcsolatosan fogja tartani. Az előértekezlet december 2-án, a közgyűlés pedig istentisztelettel egybekötve másnap lesz. Seholtz püspöh körlevele. Nagytiszteletü Főesperes Úr! Tekintetes Igazgató Úr! Közeledik a keresztyénség legnagyobb ünnnepe. A keresztyén világ újra hallani fogja az angyali szózatot: Dicsőség a magasságban az Istennek és a földön békesség! Es angyali szózatot édes hazánk határai körül jelenleg azonban túlharsogja a harcizaj. az ágyuk dörgése s a puska ropogása ! A keresztyén világ irtózatos karácsonyt készül ünnepelni. A nap, mely máskor a lelki öröm és béke legszentebb ünnepe, most alig fog találni hajlékot gyász, szivet fájdalom és telhet féltő aggödalom nélkül. Az ádáz csaták vihara aligha ül el addig s nemzetünk fiai: sok ezer család édes apja, reményteljes fia, aggszülők gyámola, távol szeretteitől, idegen földön, halálos veszedelmek kÖKÖtt fogja, ünnepeint e napot. Szentelhetnénk-e Istenünknek ünnepet a nélkül, hogy azokra, akik ott a harcmezőn vért és életet érettünk áldoznak, ne gondoljunk ? Tegyük hős fiainknak is ünneppé e napot az által, hogy nekik, mint szeretetünk és reájok való gondolatunk jelét, karácsonyi ajándékot küldünk. A gyöngéd figyelem ez eszméje lelkes viszhangra talált mindenütt. A megindult gyűjtés már is szép eredményt mutat. Ámde több százezer ily ajándékot kell késziteni, sok millió fillérre van szükség! Felkérem tehát Nagytiszteletüségedet, hogy a gyűjtést el. iskoláinkban és egyéb tanintézeteinkben is foganatosítani szíveskedjék, fiz iskolai gyűjtés eredményét, jelezve külön-külön az iskolákat és csatolva a gyűjtő iveket, kérem a Hadsegélyző Hivatalnak Budapest V. Országháztér, Képviselőház, közvetlenül f. é. december hó 10ig megküldeni és arról engem is értesíteni. Szu vélyes üdvözlettel, Budapest 1914 november hó 16. Szerető testv. az Urban Seholtz a banyai ág. hitv. ev. egyházkerület püspöke. Kiskőrösi eu. katonák leuele Korén Márton lelkészükhöz. Nagytiszteletü Lelkész Űr! Egy szent cél, a magyar haza védelmében alulírottak — többi bajtársunk nevében is — azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk Nagytiszteletüségedhez, mint ág. hitv. evang. egyházunk egyik buzgó s a hitéletben nemes példájával elöljáró lelkipásztorához, hogy bennünket, kik idegenben a vallás szent igéit nélkülözni vagyunk kénytelenek — tett ígéretéhez híven nekünk megfelelő s szent vallásunk vigasztalását és bátorítását magában foglaló „Imakönyvecskével" megörvendeztetni kegyeskedjék. Ígérjük és fogadjuk, hogy magyar hazánknak minden ellenség ellen hős védelmezői, evangelikus egyházunknak hithű tagjai maradunk, hogy ezeken a poklok minden ördöge sem vehet erőt és diadalt. Előttünk lebeg, világító fáklyaként előttőnk áll hős reformátorunk, a nagy Luther dicső példája, kinek örökbecsű ihletett szavait hangoztatva kérdjük: „Ha Isten velünk, hicsoda ellenünk?" Bízunk és reménylünk egy szebb jövőben, mely az igazunkra elkövetkezik, hiszünk a Mindenható égi hatalmában s az Ő egyszülött fia az Ur Jézus fiúi kegyelmében, hiszünk a szentlélek vigasztaló és megszentelő erejében. Tudjuk, hogy igazságos ügyért harcolunk, azért nem rettegünk, nem csüggedünk, mivel minden időben : „Erős várunk nekünk az Isten"! — Fogadja Nagytiszteletü lelkész Úr a távolból is hithű és szeretetteljes üdvözletünk tolmácsolását, melylyel vagyuuk szolgálatrakész hitsorsosai és mély tisztelői: Ferenczhalom (Torontálmegye) 1914, nov. 10 #
