Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)
1914-09-26 / 39. szám
440 E VAN GÉ LIKUS ŐRÁLLÓ 1914 ánk — hétköznapokon is minél gyakrabban az Úr hajlékaiban s csepegtessük szivük sajgó sebeire az Istenben föltétlenül bizó hitnek gyógyító olaját; vezessük őket szenuedő Mesterünk golgothai keresztje alá, hogy tőle tanuljanak megadással hordozni minden terhet, fájdalmas csapást. És mert erre a legalkalmasabbak az estvéli órák, — a sok dolgos, a dicsőség mezején fegyvert forgató, ezeréves örökünket védő kezeket nélkülöző föld népe más időben nem ér rá a templomot látogatni, pl. nálam sem, — tartsunk, mint ádventben és böjtben, esti istentiszteleteket s emeljük azokon az igével Istenhez a sziueket, ahol azok csöndes békét élvezhetnek. Egyházam már behozta az esti istentiszteleteket a háborús idők egész tartamára, amelyeket a hivő sereg hálás örömmel fogadott. Hetenként háromszor tartatnak — irás magyarázattal, könyörgéssel — ily istentiszteletek. Rátalálunk igy az áldozathozatal legkönynyebben kiaknázható forrására is. Ez esti istentiszteleteken a buzgolkodó, pásztora munkaját hálával fogadó nép szivesen teszi le filléreit a hazafias áldozatkészség oltáraira s nagyon meg sem érzi. Nagy áldozatok meghozatala csak a nagyobb és szerencsésebb anyagi viszonyok között élő gyülekezeteknek lehet módjában. Így azonban a kisebb és szegényebb gyülekezetek sem maradnak el az áldozathozatal terén s filléreikkel nem egy könnyes szemet szárithatnak fel, nem egy fájó sebet hegesztenek be. S hogy az irgalmas samaritánusi szeretet gyakorlását mily nagy méretekben segithetik elő a kisebb gyülekezetek igy összokuporgatott fillérei is, mindannyian beláthatjuk. Hála a jó Istennek, boldogan tapasztalhattam ezt már az elmúlt három hét alatt isi Kezdjük el hát a szent munkát! Szellemi és fizikai erőt őrlő szolgálatunk jutalma lesz Istennek áldása, mely az önzetlen munkára bőséggel száll alá a magas mennyekből; hiveink hálás szeretete, megbecsülése, tisztelete — mely a pásztornak legdrágább, legértékesebb kincse — lelkiismeretünk felemelő helybenhagyása, hogy megtettük azt, ami gyönge erőnktől tellett, nem tettük hiábavalóvá az Úrnak hozzánk való kegyelmét, s a nyáj nem szégyenült meg — alkalmatlan időben — a pásztorhoz fűzött jogos reményeiben. És ne feledjük szolgálatunk jutalma lesz az a tudat is, hogy hazánk jövendő boldogságához nji is hozzájárultunk — hivatásunk körébe vágó — kötelességeink hű teljesítésével s hogy e szolgálat egyenlő értékű — csak más nemű — a harcmezőn Küzdő hősök élet- és uéráldozatá,val ' ••• • * *' * • •• 1 j E biztató, magasztos jutalom boldogító reményében föl a munkára! Tegyük az eke szarvára kezünket s nézzünk czak előre! ' . . Vegyük eszünkbe, hogy „gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem hogy a gyetyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, kik a házban vannak". (Máté ev. 5, 15.) Pürkereez, 1914. szept. 16. Vietórisz László ev. lelkész. BELÉLET. A haaa hősei. Mély sajnálattal és igaz részvéttel kell e cimű rovatunkat folytatnunk, hogy lapunkban is állítsunk emléket azoknak, a kik a most folyó európai háborúban szeretett hazánk védelme közepette a harctéren hősi halált haltak. Dr Zsilinszky Tibor, a mi nagy Zsilinszky Mihályunknak szeretett fia, a 44. gyalogezred tart. hadnagya, miniszteri segéd fogalmazó, a grodeki ütközetben kapott lőseb folytán az olmützi kórházban e hó 19-én 29 éues korában elhunyt. Temetése szeptember hó 25-én d. u. 3 órakor ment uégbe Budapesten. Uigasztalja meg a kegyelemnek ura a mi Zsilinszkynket és kedves családját, a melyből még két fia a csatatéren harcol, azzal a szent vigasszal, a mely a hazáért lelkesen dobogó egyházát hiven szerető, igaz hittel és krisztusi mély alázattal megtelt sziunek áldott gyümölcs minden szomorkodó számára. — Dr Lautner jános a békéscsabai főgimnáziumnak tanára,ugyancsak az orosz harctéren halt hősi halált. — Emlékük legyen e hazának fiai által megszentelue és megáldva. Lielkészuálasztás. A restéri ev. egyházközség — melynek volt lelkésze Kresméry Gyula a sárosi egyházmegyei Kükemező egyházközségbe költözött - szept. hó 13-án lelkészéué Horenko Görgy kisfeketepataki lelkészt uálasztotta meg. — A budapesti fasori lelkészi körbe Hacián János esperes Rapos Viktor-t végzett theológust hiuta meg segédlelkészül. Iielhészuálasztás. A breznóbányai eu. anyaegyházban f. hó 13-án ment végbe a papválasztás két igen értékes lelkésztestvérünk között folyt nagy érdeklődés melett a választási küzdelem Uitális Gyula tótpelsőezi alesperes lelkész és Krieger Mihály nyíregyházai püspöki másodlelkész voltak a virágzó gyülekezetnek jelöltjei. Vitális Gyula 223 szavazattal került ki Krieger testvér 20? szavazatával szemben győztesen. Azon reményben, hogy a kisebbségben maradt párt meghajlik a töblpség akaratával sz^m-
