Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-09-12 / 37. szám

1914' EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 424 Pl középfokú oktatást ev. egyházunk a gimnáziumok által szolgálja. Jórészt ezekből az intézetekből kerültek ki a nemzet gerincét képező középosztálybeli vezetőférfiak. A gimnáziumokban nyert tudományos előképzettség elegendő is volt akkor, mikor valamennyien még a középkori latin müueltség hatása alatt állottunk, amikor klasszikus műveltséget ktuántunk meg a szereplő embertől. Az ujabb korban azonban felküzdötték magukat a klasszikusokkal egyenrangú tényezőkké a reális képzettségű müveitek is, akik ma már a technikai sikerek korában sok tekintetben előnynyel birnak a klasszikus-történeti műveltséggel birók felett, mert erősebb öntudattal nézik a jövőt és közvetlenebbül dolgoznak a jövő számára. Ebben van a feltűnő külömbség a gimnáziumok, illetve a tudomány egyetemnek és valamely technikai főiskolát végzett egyének között és ebből a különbségből már önként is annak a szüksége következik, hogy a középfokú oktatás többirányú, az egyén szellemi és gazdasági életet felölelő legyen, nem pedig az, hogy a gimnáziumokat megszüntessük, legfeljebb, hogy azok számát apasszuk. Sok nehézségbe ütköznék, ha ev. gimnáziumaiknak egy részét igazi reáliskolákká akarnók átszeruezni, másrészt azonban bizonyosnak vélem, hogy az ilyen átszervezés tanuló ifjuságunk életrevalóságát és egyházunk fejlődését segitené elő. Nagyfontosságú uolna egy euangelikus egyetem, mert itt, az önálló kutatás ily magaslatain gyűlnek össze azok a nagy szellemi kincsek, amelyekből lassankint uj erőre kap az egész társadalom. Uiszont kétségtelen az is, hogy egész közoktatásunk, különösen pedig középfokú oktatásunk megrongálásának okát egyetemeink uisszásságaiban kell keresnünk. Protestáns egyházunk egyik nagy erősségét képuiselték azok a férfiak, akik régebb időkben tömegesen keresték fel a külföld legelőkelőbb tudományos intézeteit. Most készülő alkotmányunk módot fog nyújtani tudományos pályákra készülő ifjainknak, valamint tanárainknak is, hogy sűrűbben látogassanak el külföldre, ami alatt inemcsak a német, hanem az angol, holland és svéd egyetemeket is értem. A történelmi hagyományokon indulua és a jÖuőbe ualó előrelátással ifjuságunk ne csak tudományos, hanem társadalmi összeköttetést is keressen külföldi hitrokonainkkal. Hasznát fogja venni ennek az egyetemes egyház is, mert öntudatunkat és akaraterőnket e körülmények és összeköttetések csak fokozni fogják. A gyengének szövetkeznie kell, hogy erősebb legyen; protestantismus jellege és világhódító ereje világosan utal a szövetkezés történeti eszméjére. Vallásunk intelmét vigyük át a gyakorlati életbe és keressük a szellemi, erkölcsi és vallási összeköttetéseket az egész világon; annál is inkább, mert a protestáns Imperialismus megvalósítása sokkal könnyebb, mint bármely más imperialistikus politikáé. Az erkölcsi birodalom javai és a tudós elmék kincsei a legkisebb kunyhóban is könnyen elférnek. Szemelvények a módosított „zsinati alkotmány és jogügyi bizottság javaslatáé-bél. Ezen uj jeuaslat bizonyitja, hogy a nagyérdemű bizottság tényleg a közegyház kiépitését s az egyházi tényezők jó felhasználását célozza, s ezen uj intézkedéseh bizonyára az egyházak javát fogják előmozdítani. Uan azonban a bizottsági javaslatban oly intézkedés is, mely ÜZ egyházak belbékéjét és fejlődését megakaszthatja s az egyház kárára lehet. Az egyházak javát előmozditó intézkedések közül a következő uj szakaszokat van szerencsém kiemelni a f. évben megjelent módositott bizottsági javaslatból: 37 §. Az egyházközségi tagok kötelesek vallásos és erkölcsös életet folytatni, az egyház kegyelmi eszközeivel élni . . . stb. 43. §. Nagykorú, vagy önálló, vagy vegyes házasságban élő evangélikus nők, kik egyh. adót fizetnek meghatalmazott által képviseltethetik magukat a közgyűlésen, ellenben a lelkészt és tanitót választó közgyűlésen személyesen gyakorolhatják szauazati jogukat. 45. §. Az egyházközségi közgyűlés hatáskörét 11 pontban igen körültekintő módon szabja meg. 47—51 §. Az egyházközségi tisztuiselők uálasztását uilágosan irja elő. 53. és 87. §. előirja, hogy a közgyűlési jegyzőkönyuek bekötött könyube Írandók s a közgyűlés által kiküldött legkeuesebb 2 tag által hitelesitendők. A lelkész „énenként írásbeli jelentést tesz az egyházközség anyagi és szellemi fejlődéséről, az egyházközségi közgyűlésnek és az esperesnek". 80. §. „Minden népiskoláual biró egyházközség köteles legalább 5 tagból álló a hozzáértő egyháztagok sorából uálasztott bizottzágot alakítani, melynek közelebbi hatásköret és aa ügykörébe eső teendők részleteit a jelen töruény korlátai között az egyetemes közgyűlés szabályrendeletileg állapítja meg." A fenti uj javaslatok mind alkalmasak arra, hogy az egyházakra áldást hozzanak. Kivánetos