Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-08-15 / 33. szám

384 való taníttatás miatt emelkedtek; (mintha bizony azok a kiadások nem emelkednének más ok miatt is épen ily, — vagy sokszor talán még nagyobb mértékben!? gyermekszületések, betegségek sat. 1 !) Nem igazságos, mert nem azokon segit, a kik a ségélyre legjobban rászorulnak. Igy p. o. megtörténhetik, hogy 6,000 koronás állásban lévő falusi pap, ki 3 gyermeket iskoláztat, 900 koronás segélyt kap, mig egy 1600 koronás állásban lévő másik falusi pap, miuel esak 1 gyermeke tanul — jóllehet van neki otthon még 3 — esak 300 koronát! Vagy egy szintén 1600 koronás állásban lévő városi pap, — mert ilyen is akad ám — a kinek talán 3—4 gyermeke is jár középiskolába, semmit se kap, mivel gyermekei nem uidéken, hanem helyben tanulnak! Mintha bizony a ki helyben taníttat, annak ez a taníttatás nem kerülne költségébe? Hiszen mibe kerül a mai drága világban egy ifjúnak a 10 hónapi eltartása? — Talán annak a városi papnak ingyen adják ezt? — Igazságos és méltányos elbánás volna ez ? Nem könnyebben tanittat-e az a lelkész, a kinek 6000 korona fizetése van s a kinek módjában volt, épen ezen jó fizetése miatt, egy kissé meg is előzni magát! 3—4 gyermeket is, mind az, a ki; ek csak egyharmad akkora a jöuedelme van, és a ki épen e miatt talán már adósságba is verte magát, mondjuk esak 1 gyermeket! És végül harmadszor az ilyen rendezés nem olcsóbb egy fillérrel sem, mint a tényleges fizetés rendezés, — a mint az az alábbiakból mindjárt kiviláglik, A zsinat pénzügyi bizottsága javaslatának finaneirozására ha jól emlékszem évi 252.000 koronát vesz fel. Nem bocsátkozom annak bírálatába, micsoda forrásból tudja a bizottság ezen összeget előteremteni, sem azt nem keresem, minő kulcs serint akarja ezt a házon kivül tanuló 376 lelkész gyermek közt elosztani; egyszerűen tudomásul veszem, hogy a lelkészfizetések rendezésére a bizottság 252,000 koronát elő tud teremteni. (? Sz.) Ha erre a célra 252,000 korona csakugyan rendelkezésre áll, ugy ebből a lelkészfizetéseket sokkal méltányosabban, igazságosabban és — véleményem szerint — nagyobb közmegnyugvásra lehet rendezni, mind a bizottság által javasolt u. n. ösztöndijas módszerrel! És pedig a következőképpen : Elvül hi hell mondani, hogy ezen összegből csah nős lelhész haphat. Ez igazságos is, méltányos is. A nős lelkészek pedig osztassanak be 3 csoportba. Az első csoportba soroztass^pak azok, a kiknek nincs 24. éven aluli gyermekük, ŐRÁLLÓ " 1914 a másodikba azok, a kiknek legfölebb két 24 éven aluli gyermekük van, a harmadikba pedig azok, a kiknek három, vagy háromnál több 24 éven aluli gyermekük van. Folytatjuk. Középiskolai értesítők. u. 3. Besziercebánya. Ez az intézetünk fejlesztés alatt van, jövőre megnyilik a hatodik osztálya. Ez okból a fenntartó testület szaporította a tanári állások számát kettővel; vallástanár lett Kuszy Emil, a második uj tanszéken alkalmazást nyert Sztehlo Nándor, majd ennek megbetegedése után Hirstener Károly. Ámult iskolai évben megalakult a „Bél Mátyás" önképző kör. Sikerült tornaversenyt rendeztek a selmeei liceum ifjúságával. A valláserkölcsi nevelés szolgálatában áll az ifj- gyámintézet. Uan az intézetnek egy gyógyszeralapja 221? kor. vagyonnal. Az öt osztályba beiratkozott 138 tanuló, ezek közül 125 volt evangelikus s csak 13 más vallású. Az eu. vallású tanulók számaránya itt a legkedvezőbb (90

ü/„). A leánynövendékek száma 3. A konviktusi dij 750 kor., tandij 40 kor. 4. Budapest. A programmérlekezésben dr. Loiseh János emléket állit az intézet egykori nagynevű tanárának és igazgatójának, a hirneves magyar filozófusnak, Böhm Károlynak abból az alkalomból, hogy a nemzet értelmisége szülőházát Besztercebányán emléktáblával megjelölte. Értekezésében tárgyalja Böhm filozofiai rendszeréből a logikai alapformák alkatát. Közli az érsitő még dr. Szigethy Lajosnak március 15.-én elmondott hazafias ünnepi beszédét. Kiemelkedő momentum az intézet történetében, hogy érdemes igazgatója, Rátz László egészségi okokból megvált igazgatói állásától s helyébe dr. Hittrich Ödön ismert nevü filológusunk került. Az intézetban meghonosított és beuált nyilvános tanítást az elmúlt évben is megtartották; bizony nem ártana, ha minél több helyen követőkre akadna. A szertárak kibővítésére 150.000 kor. felszerelési segélyt szavazott meg a törvényhozás s ezenkívül különböző adományokból még 22733 kor. áll az intézet rendelkezésére. Sulek József és Mikola Sándor a Vll. és Vili. osztályban fizikai gyakorlatokat tartottak két, illetve három csoportban V/->—

VI-, órában; a költségekhez a tanuló ifjúság 892 koronával járult hozzá. A szertárakra és könyvtárra 7583 koronát fordítottak. Nagy gondot fordítottak a zenei oktatásra; ennek bizonyságául szolgál a fényes sikerű Beethoven és Uerdi-estély. Az ifjúsági gyámintézet három val-