Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)
1914-01-17 / 3. szám
27 EVANGÉLIKUS ŐRÁLLÓ III 4 Tíz év múlva 1883-ban a középiskolai törvényjavaslat tárgyalásakor kivivtak annyit, hogy az erdélyi kath. status által feniartoü kath. iskolákra nézve kimondatott, hogy mindazon jogok, melyeket eddig a kath status gyakorolt, érintetlenül hagyassanak. Még későbbi tiz év múlva, 1893-ban, a status szabályzatába kiköttetett, hogy a középiskolák alapitása és fejlesztése a status hatásköréhez tartozzék. A vagyon kezelésére nézve is ez lett elfogadva. Már elébb 1877-ben kérték Ő felségét, hogy legfőbb kegyúri jogánál fogva, kegyeskedjék a vallás és tanulmányi alap kezelésére, független férfiakból álló külön kath. ellenőrző bizottságot kinevezni. Sajnos, Trefort miniszter belement a kelepcébe. Azt hitte, hogy ezzel a fenforgó ellentéteket ki fogja egyenlíteni. Igaz, hogy ő az 1878. október 4-iki felterjesztésében csak elvi hozzájárulását kérte Ő felségének; de ezzel igen sokat ártott az ügynek is, a kormánynak is. Ő felsége minden ilyen fontos kérdésben, mielőtt döntene, minden irányban szerette magát tájékoztatni. Így tett most is. Alapos értesítést kért a vallás és tanulmányi alapok jogi természetéről a kath. Jóemberektől és jelesül Majláth Györgytől, Ipolyi Arnold és Schlauch Lőrincz püspököktől is. Ezeknek véleményezése alapján 1880. április 15-kén Ő felsége tényleg kinevezte a bizottság tagjait. Az indokolásban az a hiba csúszott be, hogy hivatkozva az 1723: EXX. t.-c. szellemére, — s egyúttal az 1848 : III. t.-cikk 4-dik és 8-dik §-iban körülirt miniszteri felelősségre is, világi és egyházi férfiakból álló időleges bizottságot nevezett ki a vallás és tanulmányi alapok ellenőrzésére. Világos, hogy ebben az indokolásban nagy ellenmondás rejlik. Mert ha az 1848 : III. t.-cikkben körülirt miniszteri felelősség elve épségben tartatott volna, akkor a parlamentnek egyáltalában nem lett volna szabad a felelős minisztert parlamenten kiviili bizottság által ellenőriztetnie! Node a hiba megtörtént. Némi vigasztalásul szolgálhatott az, hogy ezen alapok ellenőrzésére és jogi természetének megvizsgálására a parlament is kiküldött egy más bizottságot, mely valóban nagy munkát végzett. Mielőtt azonban arról bővebben szóllanánk, röviden meg kell emlékeznünk külön az erdélyi r. kath. vallásalapról is, melynek fejlődése valóban figyelemre méltó. Rövidség okából összefoglaljuk a vallásalapot a tanulmányi és ösztöndíj alapokkal márcsak azért is, mivel ezeknek számadásai együtt kezeltetnek és együtt mutattatnak is ki. Ismert dolog, hogy az erdélyi kath. status uradalmai részint Kolozsmonostoron, részint Nagyalmáson, Radnóthon és Kolozsváron vannak. Ezeknek évi földbeli jövedelme az diki zárszámadás szerint volt 258,180 frt. 91 kr., vagyis 516,361 kor. 82 fillér, két évvel később a költségvetés már 350,314 frtot irányozott elő. Az összes vallási, tanulmányi, ösztöndíj és egyébb alapok 1894-diki jövedelme 1,739,063 frt. és 98 kr., vagyis 2.478,127 kor. 96 fillér volt. Az 1902-diki kimutatás szerint maga a tanulmányi alap vagyona — az 500,537 kor. 71 fillérnyi teher levonásával — 4.392,716 kor. és 49 fillér volt. Évi jövedelme pedig, — levonva a terhet — 1.691,069 kor. és 77 fillért tett ki. Legújabb kimutatás szerint: az erdélyi r. kath. uallásalap értéke .. .. 1.100,484 K 24 f. a tanulmányi alapé 2.204,265 „ 71 „ az ösztöndíj alapé 920,208 „ 24 „ az elemi iskoláké 762,488 „ 52 „ a Teréz áruaházé 881,654 „ 47 a nyugdíj alapé 142,936 „ 82 „ a háromszéki reáliskoláé 82,986 „ 04 „ Összesen .. .. 6.095,023 K 04 f fiz erdélyi alapítványi uradalmak kiterjedése és becsértéke pedig a következő :
