Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-06-20 / 25. szám

291 EVANGÉLIKUS ŐRÁLLÓ " 191* Képzelhető ugyanis, hogy A. egyházközség még decemberben, B. januárban és C. március végén veti ki az adót, ha már most Fehér János A-ból az év utolsó napján átköljözik B-be, és innén március közepén Gr be, akkor ugyanarra az évre három helyen kellene adót fizetnie. fi 308. §-nál Schleifer Károly - ellenzi a kedvezmény megadását, mert a gyermekek, ha 10 éven felüliek, nem terhére, hanem hasznára vannak szüleiknek. .Hasonlókép Tompa Mihály is. Utóbbi a elfogadása esetén a 20 életév helyett a 11 életév megállapítását javasolja. Ellenzi a kedvezményt a csall-apafalvai egyházközség is, vagy legalább a korhatárt kivánja fiuknál 18, és leányoknál 14 évre leszállítani. Tekintettel azonban arra, hogy ezt a kedvezmenyt a reformátusok egyházi törvényei (111. t.-e. 10. §) is ismerik, a javaslat eredeti szövegezését fenntartandónak véljük. A 309. §-nál Sehleiffer Károly kivánja, hogy a termények, a munka, fuvar és szolgálmányok megváltása kötelezőnek mondassék ki és feltétele legyen az adó alapi segélyben való részesedésnek. Számtalan visszaélés fordul elő ugyanis ezen munka, fuvar és szolgálmányok felszámitása körül az adóalapi segély kérelmezésénél. Ez azonban meggondolandó dolog, mert a pénz vevő ereje állandóan csökken a termények ára pedig emelkedik. fi 311. H erősen támadja Tompa Mihály. Szerinte falusi gyülekezetben lehetetlen az 1913. év végén kivetett öszszegeket 1914 év őszén beszedni, mert ezen idő alatt sokan meghaltak, sokan elköltöztek, sok birtok gazdát cserélt. Szerinte falusi gyülekezetekben a kivetést csakis ősszel lehet eszközölni akként, kogy arra mindjárt a beszedés következzék. fizt hisszük, hogy ez túlzás, mert például a református egyházi törvények (111. t.-c. 6. §.) akként rendelkeznek, hogy „a presbyterium tartozik a jövő évi költségvetést és annak alapján az adó kivetését az előző év második felében elkészíteni és az esperesi hivatalhoz fölterjeszteni", már pedig itt is vannak falusi egyházközségek. A javaslat 311. §-a pedig megadja a lehetőséget arra, hogy á kivetés az illető év első három hónapjában is történhetik. fi 315. §-nál nem tartom elfogadhatónak Tompa Mihálynak azt az inditványát, hogy a kivetés elleni felebbezés mindig csak birtokon kivül történhessék, mert nemcsak az egyházközség érdekének, hanem az egyháztag magánérdekének védelméről is kell gondoskodni. Az egyházi háztartás legfontosabb kérdéséről az egyházi adórendszeréről már elmondottam szerény véleményemet e lap hasábjain, azért ez alkalommal evvel a kérdéssel nem foglalkozom. jus discretionale.

1 Megkondultak a vészharangok, hogy el akarják rabolni az egyházközségek egy legsarkalatosabb jogát: a szabad lelkész választási jogot; a riasztó hir bejárta széles e hazát, hogy „megfojtották az autonómiát," s azzal együtt oda az egész evangélikus egyetemes egyház. Tekintélyes, vezető emberek ajkáról hangzott el a panasz s végigviharzott csaknem az összes egyházi lapokban. Rásütötték a becstelenség bélyegét is, hogy „a diseretionális jog, mint alattomos eszközökkel dolgozó jog, nem méltó sem a nyilt, becsületes magyar, sem az egyenes, őszinte protestáns névhez"**) Csupán az átok hiányzik még. Ily körülmények között félve szólamlok meg, látván a nevezetes többséget, amely már Ítélkezett egy jobb sorsra méltó javaslat felett. De *) Cikkem megírásakor* ugy uoltam értesülue, hogy a bizottság a püspököt (kerületi elnökséget) jelölési jog^ gal akarja felruházni. Ezt helyesnek, célszerűnek és üduösnek tartom. Amint azonban ujabban értesültem, a bizottság csupán a jelölésből ualó kizárási jogot akarja ualamelyest kiszélesíteni. Hát ezt nem tartom helyesnek, célszerűnek és üduösnek. Ez a jauaslat bántó. Mert az senkire sem lehet sérelmes; ha nem jelöltelett, de az mindenkire bántó; ha a jelölhetésből kirekesztetett. A jauaslat igy fél munka. A félmunkától pedig —"és minden gonosztól — szabadítson meg minket az Isten! Én a jauaslatot előbbi értelemben tárgyaltam és igyekeztem plausibilis oldalról bemutatni. **) Euangélikus Őrálló 1914. éui 13. szám 144. k. lap.