Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-05-30 / 22. szám

253 EVANGÉLIKUS ŐRÁLLÓ " 191* szép és jó, ezt tedd, amaz nem szé^ c tedd, hanem annak a gyermeknek aKaratát is edzeni kell, amire nem lesz erkölcsi alapjuk mihelyt az isteni akaratot kiveszik e nevelés menetéből és végcéljából. Uyy beszélnek ezen uj nevelési irányról és a jővőről mintha összes paedagogusaink mind kifogástalan tanitók és nevelők volnának, az ember el is hinné, ha nem volna dolga velük, csakhogy a gyakorlati élet épen azt mutatja, hogy az a négy évi képző, az a kis neveléstani, módszertani, lélektani tudás és az igazi nevelő gyakorlat között egy óriási ür van, melyet sok ingadozás, határozatlanság leküzdése után, sok tanulással, kísérletezéssel lehet esak áthidalni. Erre a munkára pedig nagyon kevesen vállalkoznak részben^ mert nincs tanítóinknak pénze, a sok tantárgy miatt nincs ideje se kedve. De még ha volna is, akkor is csak egy igazi alapot, a keresztyénységet találja a helyesen gondolkodó, a tanítói tisztet nem hivatalnak, hanem hivatásnak érző tanitó. A tiszta evangéliumi erkölcsi elueknél maradandóbbakat sohasem fognak teremteni ezen uj pedagógiai Herosok, de nincs is egyébb céljuk, mint kiküszöbölni a kersztyén hit elveket, és ugyanakkor saját megrögzött dogmaikat bevinni az iskolába, melyeket a tanitó épen ugy köteles lesz előadni, ha kell a nádpálca segítségével betanítani és nem lesz szabad máskép gondolkodni, ezen elvektől eltérnie, mert tudvalevőleg, nincs nagyobb zsarnok a világon, mint a szabad gondolkodó, mint ahogy ma a hitoktató ki a gyermekben nemcsak a tanítványt, hanem hívét is látja hitelveihez hűen, a szabad kutatás elvének érvényesítésével tanítja hiivallását. Hrón Ferenc. Módosított jauaslat a lelkészi fizetésrendezésről. (Előző §-ok a bizottság megállapodása szerint.) ifi. A családi pófléh. 15. §. A lelkész hivatalba belépésének napjától kezdne az alább meghatározott családi pótléknak élvezetére jogosult. E családi pótlék esetleges és időleges természeténél fogva nem tekinthető sem az 1898. évi 14. t. c. 11. §. 1. 7. pontja szerint a congruába, sem pedig az 1913. évi 38. t. c. 7. §-a szerint a korpótlékba beszámítható jövedelemnek. 16. §. Azon nős lelkésznek családi pótléka: a., akinek az alapfizetéséhez mért egyetemes nyugdijintézeti nyugdíjigénye 2400 koronánál nem több, •— évi 400 k. b., akinak ugyanazon nyugdíjigénye 2400—3000 koronáig terjed, — évi 300 k. c., akinek ugyanazon nyugdíjigénye 3000 koronánál több, — évi 200 k. 17. §. A nőtlen vagy özvegy lelkész, míg ily állapotban marad, évi 200 korona háztartási segélyben részesül. 18. §. A gyermekek után igényelhető családi pótlékra nézve érvényben marad az 1913. évi egyetemes egyházi közgyűlés által, 138 jegyzőkönyvi számú határozatával megállapított szabályzat, melyet jövőben a változó viszonyokhoz alkalmazottan módosítani s kereteit a pénzügyi helyzet várható javulásának megfelelően tágítani az egyetemes egyházi közgyűlésnek lesz feladata. 19. §. A püspöki irodavezetők, másodlelkészek és misszionárus lelkészek, továbbá azon rendes hitoktatók és kániorok, akik az egyetemes nyugdíjintézetnek jogosult tagjai: valamenynyien oly feltétel mellett, hogyha nősek, évi 200 k. családi pótlékban részesülnek. 20. §. Megszűnik a családi pótlék, illetőleg a háztartási segély, ha élvezője nyugalomba vonul. Ha a családi pótlék élvezője meghal, abban az esetben az özvegy illetőleg a kiskorú gyermekek, a pótléknak az elhalálozás napjától számított félévre eső részletét kapják. 21. §. A családi pótlékok fedezése céljából, az egyetemes egyház pénztárával kapcsotatosan pótlékalap létesíttetik, melybe az egyetemes egyháznak minden tagja köteles évenkint állami egyenes adójának 3 százalékát tevő egyházi pótadóval járulni. E pótadó az egyetemes egyházi közalapra vonatkozó határozmányok értelmében s a közalapi járulékkal együtt és egyszerre szedendő be. 22. §. A pótlékalap növelésére az egyetemes egyház pénztári tartalékából évi 10000 k. utaltatik át. 23. §. A családi pótlék, illetőleg háztartási segély, az egyetemes egyházi nyugdíjintézetben bírt nyugdíjigénybe nem számitható be. 24. §. A pótlékalapról rendelkező határozmányok végrehajtása s az ebből folyó igazgatási teendők az egyetemes egyház pénzügyi bizottságának hatáskörébe utaltatnak. Irányitó szempontok. Miután eredeti javaslatomnak legsarkalatosabb pontját, — a fedezeti forrásról rendelkező szakaszt a bizottság többsége nem tette magáévá: ez által megdőlt az alap, melyen az egész javaslat nyugodott. Eleintén ugy véltem, hogy a bizottságnak e döntése engem feloldott azon kötelesség alól