Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-04-25 / 17. szám

hátralékok után A%iQs kamatot számítva, loo k.-t fizetnek az alaptőke gyarapítására, ezenkívül évi tagságdij eimén lo k-t fizetnek, amig szolgálat­ban vannak. 8. §. Pártoló tagok : a) mindazok a lelkészfiak, akik a lelkészek fiait segélyező intézet áldásaiban részesültek, mig szolgálatban vannak évenkint lo k-t fizetnek; b) általában mindazok, akik az intézetet anyagi támogatásban részesitik. A másik megjegyzésem a segélyezés mód­jára és mérvére vonatkozik. Javaslatom intentiója nem zárja ki azt, hogy azok a lelkészfiak, akik nem a pozsonyi egyetemet látogatják, segélyben nem részesülnének. Sőt az 1. §. ajánlott módo­sításából kitűnik, hogy bárhol és bármely fő­vagy szakiskolát látogató lelkészfi részesül se­gélyben és pedig oly összeg erejéig, amellyel egyenlő értékű az a segélyezés, amelyet a lel­készek házában bennlakó lelkészfi az intézettől nyert. Az egyenlő hozzájárulás egyenlő részese­dést kíván. A harmadik megjegyzésem a 19—24 év kö­zötti lelkészfiak számára vonatkozik. A rendel­kezésemre álló statisztikai adatok szerint ez a szám 9o—loo között váltakozhatik. fl legnagyobb valószínűség szerint a 19-24 én közötti és fő- vagy szakiskolát látogató lelkészfiak száma kisebb. Teljesen pontos adattal nem szolgálhatok, mert ez esetben kérdést kellett volna intéznem az ösz­szes lelkészi oklevéllel bíró egyénekhez s épen nem valószínű, hogy ily hosszadalmas eljárás után megbízhatóbb adattal szolgálhattam volna. Végül még egy megjegyzés általában a ter­vezetre. A tervezetnek fáradságos és nehéz mun­káját Klemens Antal csornai építőmester ur volt szíves elvállalni és ingyen teljesíteni. A tervezet és a költségvetés elbírálásánál figyelembe kell venni, hogy tervező a tervezetet és a költ­ségvetési előirányzatot a fundus, a pozsonyi épí­tési viszonyok s helyi építési szabályrendelet is­meretének hiányával készítette, ugy azonban, hogy esetleges kivitel alkalmával a költségvetési összegnél megtakarítások is elérhetők. Tervező egy előkelő budapesti építési irodától az építési árakra vonatkozólag azt az értesítést nyerte, hogy ma Budapesten egy kétemeletes háznak az épí­tési költsége köbméterenként átlag 25—28 korona. A Klemens ur által tervezett evang lelkészek há­zának építési költsége köbméterenként 26 kor.-ba kerülne, beleértve ebbe az intézetnek villanyvi­lágítással, vízvezetékkel és központi fűtéssel való ellátását. Ha tehát a tervezet az előbb emiitett tényezők ismeretének hiányával készült is, a budapesti építési árakkal összehasonlítva, a költ­ségelőirányzat mégis reális. Ha pedig kivitelre kerülne a sor, a költségvetési összegnél megta­karításokat lehetne elérni, mert hisz a tervezet­nek egyszerű megtekintése után is világos, hogy az a legnagyobb kényelmet és legkényesebb igényeket is kielégítően van elkészítve. Ezeknek előrebocsátását tartottam szüksé­gesnek. A tervezet szerint az alagsorban volna a a szükséges személyzetneklakása, továbbákonyha, különféle kamrák és egyebek. A földszinten volna az igazgató irodája és lakása, továbbá a társalgó, ebédlő és tanuló te­rem. Az l. és 11. emeleten pedig a bent lakók szobái, összesen 30. A szobák méretei akkorák, hogy a nagyobbakban 4 ágy is elfér a kisebbek­ben pedig három. A harminc szobában tehát el­helyezhető volna 94—100 ágy. A szükséges szek­rények is elhelyezhetők volnának részben a szo­bákban, részben pedig a 2*40 m. széles folyósókon. A mellékelt terv. kivitele tervező szerint 300-320.000 K-t involválná. Ez bizony nagy összeg. De kisebb méreteket alkalmazva, szerényebb ki­vitelben elegendő volna 240—260.000 korona. Ezt az összeget elő is lehet teremteni. Nem kell hozzá más, mint egy kis jóakarat, méltány­lása a lelkészi kar munkájának és az egyház ér­dekének helyes felfogása. A lelkészek háza, amellett, hogy közszükségletnek felelne meg, nem pusztán a lelkészi kar érdeke, hanem érdeke a közegyháznak is. Egyházunk jelenlegi züllött vi­szonyainak oka nagy mértékben a lelkészek túl­nyomó nagy részének anyagi nyomorúsága. Anyagi gondoktól gyötört lelkésztől egyházmentő és egyházépitő munkát esak a legnagyobb naiv­ság várhat. A közegyház érdeke a lelkészi kar­nak anyagi gondoktól való mentesítése. A min­denfoku egyháztestület és azoknak felügye/ői egyházunk iránti kötelességüket teljesitik, ha a lelkészekházafelépitésében segédkezet nyújtanak. Utóvégre eleget szavaltak már a lelkészek anyagi helyzetének tarthatatlanságáról, tehetnének is már valamit ez ellen. Az evang. lelkészek házának felépítésében legyenek segítők az egyházközségek felügyelői. Indítványozzák, hogy az evang. lelkészek háza építési költségeire a vezetésük alatt álló egyház­községek évi költségvetéseibe 4 éven át 25-30 K. felvétessék. Nincs Magyarországon olyan sze­gény egyházközség, amelynek költségvetése ezt a csekély összeget meg ne birná. A nagyobbaké megbír többet is. Hisszük, hogy a pozsonyi evang. egyházközség a Nagytiszteletüségedhez intézett nyilt levelemben kifejtett okoknál fogva jó példá­val fog elöljárni. Hasonlókép cselekedjenek az egyházmegyei, az egyházkerületi és egyet, felügyelő. A közigaz-

Next

/
Thumbnails
Contents