Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-04-25 / 17. szám

1914 191 nélkül senki rendes lelkésznek nem választható. A 92. §. b. pontja mégis megadja a püspöknek azon jogot, hogy „az egy évi szolgálati idő alól felmentvényt adhat". Ez utóbbi intézkedést törölni kérjük azért, mert inkább legyen egyik másik gyülekezet egy ideig lelkész nélkül, mintsem hogy teljesen gyakorlatlan ifjak foglalják el a hivatalt s gyakorlatlanságukkal a gyülekezeteket tönkre tegyék. Sőt közegyházunk érdeke az lenne, hogy legalább két évi segédlelkészséget követeljünk. Ugyancsak a 92. §. B. h,) pontját kifogásoljuk, amely kimondja, hogy lelkészi hivatalra nem jelölhető az, „aki valamely egyházközségben megválasztatván a hiványt elfogadta ugyan, de még mielőtt hivatalát elfoglalta volna, már is más lelkészi állomásra pályázik". Ez oly szigorú intézkedés lenne, a mely főleg a családos lelkészeket sújtaná. Mert tegyük fel például, hogy egy családos lelkészt megválaszt egy nagyobb falusi gyülekezet, az üleíő a hiványt már el is fogadta, de hivatalát még nem, e közben alkalma nyilik pályázni egy városi gyülekezetbe, a hol gyermekeit könnyebben és gondosabban neveltetheti; e szakasz értelmében erre az állásra nem jelölhető, holott nemcsak családjának érdeke kivánja, de talán egyénisége, arra valósága is a városi gyülekezetbe vonza. Szerintünk ez egy lehetetlen intézkedés. Legfeljebb annyi mondható ki, hogy ilyen esetben a illető a választási költségeket megtériteni tartozik s addig, mig ezt meg nem teszi, nem jelölhető. fl 94. §.-ban foglalt discretionális jogra vonatkozólag lapunkban már több cikk jelent meg. Erről most nem szólunk, de fogunk még vele legközelebb foglalkozni. Szót kell emelnünk azonban már most a 112 §-bart foglalt javaslat ellen, a mely azt mondja, hogy „a katonai lelkészek a három évi rendes szolgálatot betöltött lelkészek közül .... neveztetnek ki", Nem tudjuk megérteni, hogy miért kell itt három évi rendes szolgálatot követelni, s igy a segédlelkészek és vallástanárok ki lennének zárva. — Teljesen feleslegesnek, sót bántónak tartjuk ezen intézkedést; hát a katonai lelkészjelöltnek'több gyakorlatra van szüksége, mint egy gyülekezeti rendes lelkész jelöltnek ? Itt ugyan olyan feltételek állapitandók meg, mint a gyülekezeti rendes lelkészek alkalmazása, illetve választhatósága alkalmával vannak a 81. §. szakaszban megállapítva. A 126 §.-ban a Néptanítók Eapja van megjelölve, mint olyan lap, a melyben a fanitói pályazatok kiírandók. Törvényben egy lapot névszerint megnevezni nem lehet, hátha megszűnik, vagy más nevet kap. — Hogy általában a pályázatok mely egyházi, vagy kulturális lapokban közlendők, azt időről időre vagy a kerületi elnökség, vagy a létesítendő központi iroda határozhatja meg. Az egyházközségre vonatkozó szakaszok közül kisebb észrevételeink vannak még a 36. §.-ra, ahol az egyházi illetőség világosabban szabályozandó ; a 42. §-ra, hogy a közgyűlés nem csak délelőtt, de délután is kihirdetendő, sőt esetleg a templom ajtajára is kifüggesztendő a meghivó; hogy a 69 §. mint felesleges, kihagyandó, s hogy a 107. §. utolsó mondata világosabban fogalmazandó. (Folytatjuk), fl zsinati pénzügyi bizottságnak ülése. A zsinati pénzügyi, háztartás és lelkész fizetésrendezési bizottság f. hó 20-án Sztehlo Kornél elnöklete alatt tartott ülésében Dr. Flórián Károly előadó által felvetett elvi kérdésekre a következőkben állapodott meg : 1) Egyházi adókivetésről csak ott lehet szó, ahol az egyházközség ingó és ingatlan jövedelme vagy a város, illetve polit. község járuléka és a hivek önkénytes egyházi járuléka a felmerülő szükségletetek fedezésére elégtelen, 2. Ha valamely egyházközségben önkénytes egyházi adózás divik s valamely egyháztag önkénytes járulékot vállalni vonakodik, akkor az