Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-04-25 / 17. szám

X. év. Budapest, 1914 április v26. % 17. szám EVAMELIK EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető minöennemű postai külöemény, a hiröetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöenöő. ^ SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMŰNK ATA RSAK : SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL ágfalvi esperes-léi kész. ciukotai lelkész. GÖ/nÖRYJÁNOS eperjesi fogym. igazgató. Megjelenik hetenként eav iven A lap ára : Egész évre 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára 40 f Hirrletésrk és pályázaTok ára: Kftész oldal ........ 40 K Állandó hirdetésen mege yezés szerint TARTAtOMlEGüZÉK: VEZÉRCIKK : Észrevételek 11. **) — A zsinati pénzügyi bizottságnak ülése. Huang. Lelkészek Háza. Mikolás Kálmán — töesei krónikás az eperjesi egyetemről. Irta: tilgen Aurél. — Belélet — Pálgázafok és hirdetések. Észreuéíelek. A zsinati jog- és alkotmányügyi bizottság előadói javaslatához. II. **) A javaslat 28-dik szakasza uj intézkedést tartalmaz, amennyiben a katonai és egyéb közintézetekben alkalmazott lelkészek jogviszonyát szabályozza. Eddig ezen lelkészekkel s azoknak működésével, illetve ellenőrzésével nem törődött senki. Félő azonban, ha e szakasz igy lesz elfogadva s ezen lelkészek „közvetlenül az egyetemes egyház jelügyelete alatt" lesznek, megint minden a régiben marad, mert az egyetemes közgyűlés maga nem ellenőrizheti őket s erre válő szerve meg nines. Azért ezeket az illetékes kerületi közgyűlések, illetve az illetékes püspökök felügyelete alá kell helyezni, mert a püspök az egyházi-hit életnek a legfőbb ellenőre s irányitója. A javaslat 30. §-a szintén uj intézkedést tartalmaz. Eddigi alkotmányunkban is előfordult oly intézkedés, ha nem is volt egészen világos, hogy egy politikai községben esak egy egyházközség lehet, e szakasz ez intézkedést világosan kimondja, de megengedi, hogy a mostani egyházközségek az egyetemes közgyűlés engedélye mellett továbbra is fennmaradhatnak, de kötelesek közös felügyelő vezetése alatt közös képviselőtestületet alkotni. Sokan támadják ez uj javaslatot mint olyat, a mely a mostani gyülekezetek autonómiáját megszüntetni törekszik. Minden tekintetben kemény dió e szakasz és sok vitára fog alkalmat adni, mert ezer érvet lehetne ellene s ugyanannyit mellette felhozni. Egyházi és hitéleti szempontból feltétlenül elitélendő, de ha az egyházi és hitéletre vonatkozó dolgokat e szakasz hatásköréből kivonjuk, vagyis ha e tekintetben az egyes gyülekezeteket eddigi intézkedési jogaikban meghagyjuk s a közös felügyelő és közös képviselőtestület hatáskörét esak azon ügyekre szoritjuk, a melyek tényleg közösek, ugy ezáltal esak megerősítjük ezen gyülekezeteket, kifelé egyrészt, befelé másrészt, mert nem fognak mint idegenek, hanem mint egy anyának gyermekei, mint testvérek egymás mellett élni. S itt kiváltképen az egyenlő teherviselésre gondolunk, mert az valóban nem közegyházi érdek, hogy egy és ugyanazon községben uagy városban lakó evangélikusok kétféle adókulcs szerint adózzanak s ez által egymásra irigykedjenek s talán esak azért mert a másik egyházban kisebb az adó, egyik egyházból a másikba menjenek. Ennélfogva