Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-04-04 / 14. szám

1914. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 157 A 19. §. első kikezdésének az az intézkedése, mely szerint a horvátországi lelkészek is teljes korpótlékban részesülnének töröltessék. Ezek korpótlékára ugyanis a magyar államkormány semmit sem ad, viszont a közalap jövedelméhez, amelyből a horvátországi lelkészek kor-r pótléka eddig is fedezve volt, fedezve lenne a javaslat szerint a jövőben is a családi pótlékkal együtt, — ők egy fillérrel sem járulnak hozzá. Tehát tisztán a szegény magyarországi ev. egyház pénzéből kapnák ezt s ők mégis az elszakadás folytonos gondolatával kisértenek. És tekintve a politikai alakulásokat e törekvésüket előbb-utóbb siker fogja koronázni. Kérdés tehát: érdemes-e az egyetemes egyháznak mindaddig mig az elszakadás ténnyé válik ily nagy áldozatot hozni ? Magasabb politikai szempont indokolja azt, hogy az egyetemes egyház évenkint 15200 koronát adjon a horvátországi lelkészek korpótlékára, mert ha Horvátország a hozzánk fűző uaskapesokat is képes tördelni, ábránd esak az a gondolat, hogy aranyozott eérnaszállal magunkhoz köthetjük a horvátországi ev. gyülekezeteket. Arra kell tehát őket felhivni, hogy korpótlék iránti jogos igényeiket a horvát kormánnyal szemben igyekezzenek érvényesíteni. Családi pótlék szempontjából a javaslat az összes horvátországi lelkészeket a nem kongruás csoportba sorozza. Méltányos volna azonban közöttük is külömbséget tenni a szerint, hogy akinek 1600 kor. alapfizetése van, az a kongruás csoportba soroztassék és akinek 1600 koronánál nagyobb az alapfizetése, a nem kongruás csoportba. A 29. §. azonban hiböuitendö oly értelemben, hogy a Horuát-Szlauonországban élő euangelihus egyházhiueh a teljes 5 százalékos pótadót kötelesek a pótlékalapba befizetni. Mert se jogos, se nemméltányos,hogy a magyarországi evangélikusok adóterhének csökkentésére adott államsegélyből és 2. 7,-os pótadójából fedeztessék a horvátországi lelkészek családi pótléka a horvátországi hivek pedig ahhoz semmivel sem járulnak hozzá. Biztositsa tehát az egyetemes egyház a horvátországi ev. lelkészek esaladi pótlékát is, de feltételhez kötötten, t. i. a horvátországi evangélikusoktól is kiuánja meg a pótlékalaphoz ugyanazt a hozzájárulást, amit megadnak a magyarországi evangélikusok a 2 százalékkal közvetlenül, a 3. százalékkal pedig közvetve az adóalapi segély révén. Elemi követelmény, hogy a horvátországiak is fizessenek, és pedig a teljes öt százalékot fizessék erre a célra. Baráth Már oly ev. lelkész. Az ideálokról. Stein Lajos hazánkfia, egyetemi tanár, a magyar tud. Akadémia tagja és széleskörű irod. működéséről ismert filozófus „Az ideálok keletkezéséről" eimmel figyelemreméltó nagyobb tanulmányt tett közzé az általa jelesen szerkesztett „

Nord und Süd" c. kulturfolyóirata testes nov. füzetében, amelyből tanulságul és megszivlelésül szives engedélyével közzétesszük a következő magvas fejtegetéseit : Ismeretünk eszmékből és eszményekből alakul. Eszméink a fogalmak rendszere arról, aminek lennie kell s az eszmények arról, aminek lennie kellene. Az eszmék a megtörtént dolgok törvényeit, az eszmények az emberi cselekvőségek céljait formulázzák. Az eszmék megmondják nekünk, hogy folyik le valósággal a világfejlődés folyamata, az eszmények ellenben a mi cselekvőségeinkről tájékoztatnak bennünket. Eszmékre a természeti világgal szemben, eszményekre saját felebarátainkkal szemben van szükségünk. Vaihinger, a nagy hallei Hanttudós, ezeket találóan lelki alkotásoknak, azaz fiktióknak minősiti. fi világrenddel szemben épugy, mint saját környezetünkkel szemben azok tájékoztatnak bennünket. Logikailag véve minden ideál egy-egy fiktió. Fiktió-elméletére s általában az eszmények psychológiájának megállapítására Mach volt befolyással. Stein az eszmékben és eszményekben az emberi nem fantáziájának örök védő eszközeit látja, fi mik a pillák a szemre, azok az eszmék és eszmények a lélekre nézve. Onnan a fiktiók biológiai jellege, amit Vaihinger elmélete nem domborított ki eléggé. Az eszmékké és eszményekké vált fiktiók bizonyos tekintetben biológiai funktiók a magasabb embertypus kifejlődésére. Éltetőleg, fejlesztőleg, buzditólag és nemesitőleg hatnak azok az emberre s benne Ostwaldt találó szava szerint életenergiát ébresztenek. Nietzsche e gondolatot igy fejezi ki: igaz az, ami az ember létére célszerűnek bizonyul. fiz eszmények képzése nélkülözhetetlen az emberiségre nézve. Eredetüket tekintve illusiókra vezetnek vissza, épugy, mint az eszmék fiktiókra. Gondolkodásunk valódi müfogalmai és segédeszközei, amelyek nélkül a tudományban és az életben nem boldogulhatunk. Az illusiók létünk világában balzsamot jelentenek az élet keserű tapasztalataival szemben. A fiktiók tájékoztatnak a világban s az illusiók az élet tengerében, fiz emberiség ideáljai az erkölcs, vallás, jog, művészet és tudományuilágában épen nem egyebek, finomult illusióknál. A szentség, lelki nagyság, előkelőség, tisztelet, becsület, szeretet, hazafiság,