Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-03-28 / 13. szám

1914. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 143 désének, még ma is oly kegyetlenek, mintha a fejedelmek és kormányok nem is tudnák, hogy voltaképpen mi a ke­resztyénségnek igazi szelleme? Vannak nemeslelkü emberek, akik állatvédő egyesületeket alakitottak. Ada­tokat gyűjtöttek azokról a kegyetlensé­gekről, melyeket az emberek az állatokon elkövetnek; de arra ritkán gondolnak, hogy egy-egy csatában ezer meg ezer ártatlan embert gyilkolnak le. Fel van jegyezve, hogy a XlX-dik században nem kevesebb, mint tizenötmillió ember pusz­tult el a háborúban, hogy például a fran­cia nagy forradalom idején, mikor a „nagy" Napoleon átkelt Niemenen, akkor hatszáz ezer embere volt. És mikor Moszkvából visszatért, alig maradt mel­lette háromezer ember! És mit mond­junk azokról a régibb háborúkról, me­lyek éveken át, például harminc éven át tartottak, mikor egész emberöltők a ke­gyetlen fegyver áldozataivá lettek! Ki birná az ártatlan katonák szenvedéseit és elesésük következtében árvákká, özvegyekké lett családtagok fajdalmát leirni ? Bizony ezeket látva és tudva, méltán kérdezhetjük: hol van és hová lett az emberi civilizatió és hová lett a ke­resztyénség szelleme, az emberszere­tet és mind az a haladás, amelyre oly büszkén szoktunk hivatkozni!? Ki lenne képes összeszámítani, azo­kat a milliókat, melyeket az egyes álla­mok a háborúk és az állandó hadsere­gek fentartására, uj-meg uj öldöklő fegy­verek kitalálására és gyártására évente fordítanak?! Senki, bizonyára senki. (Folytatjuk.) fí discretionális jog gya­korlati uonatkozásban. Hogy discretionális jog és egyházi autonó­mia egymást kizáró két fogalom, azt e lap ha­sábjain olvashattuk nagyszombati lelkész testvé­rünk tollából, Én ez újdonságot gyakorlati uonat­kozásban vizsgálom s mert a téma bő, esak a leglényegesebb dolgokra fogok szoritkozni. Ha e jogot a zsinat törvény erőre emeli, közelebbről három tényezőt fog a gyakorlati életben érinteni: a püspököt, kit e joggal fel akarnak ruházni (— nem a ker. elnökség!), a pá­pályázó egyént s a választó egyházközséget. Lássuk őket sorba. Miután a püspök is gyarló ember, mint min­denki s ennélfogva ő sem rendelkezik a minden­tudás hatalmával, hogy a discretionális jogot gyakorolhassa, minden egyes pályázat alkalmá­val, minden egyes pályázó felől imformáeiókat fog kérni. Fogja pedig kérni az illető pályázó ta­nárától; ha már segédlelkész : főnökétől, esetleg az egyházfelügyelőtől, vagy egyéb megbízható egyéntől. Az információ vonatkozni fog a pályázó egyén előéletére, különösen pedig — a miért tu­lajdonképen az egész discretionális jogot elő­rántották — nemzetiségi szempontból elfoglalt álláspontjára. Hogy az informálás titkos jellegű lesz s hogy ez a lelkészi kar legalább egy ré­szének titkos minősítéséi fogja maga után vonni: a dolog természetében rejlik. S minthogy e be­súgás természetével biró eljárás, — minden pá­lyázó gyanús lévén a ki él, — elég tekintélyes irodai munkát fog képezni: egész természetsze­rűleg ki fog fejlődni az evangelikus püspöki ud­varban egy intézmény, mely egy hajszállal sem fog külömbözni a XUlll. és XIX. század első fe­lének undok intézményétől, melynek neve; ca­binet noire1 Az egyenes lelkű, a tiszta jellemű, őszinte szivü evangelikus püspök a cabinet noire főnöke 1 Gondolatnak is borzalmas ! Ugyan kérem az igen tisztelt ügyvéd urakat, kik egy mumustól való fé­lelemtől ezt a szerencsétlen jogot alkotmányunkba akarják csempészni, tiszteljék és becsüljék meg jobban az evangelikus püspök állását! Gyámoltalan az a nép, gyáva az a nemzet, mely apró cseprő ellességével sem mer szemtől-szembe állani, de orozva, bujkálva igyekszik őket tönk­retenni ! A cabinet noire féle intézmény se őszinte protestáns, se becsületes magyar! — El vele 1 Ha van még püspökeinkbe romlatlan jellem, maguk fognak tiltakozni e jog szentesítése ellen 1 2., A pályázó egyén. Szegénységben, foly­tonos nélkülözésekkel küzködve végzi tanulmá­nyait. Hiszen a lelkészi pályára, mely folytonos lemondásokkal jár, a theológusok 90"/ ( )-a a sze­gényebb osztályokból toborzódik, mely a nélkül lözéseket már megszokta. Keblét igaz lelkesedés, szent tüz heviti, külömben nem nélkülözne 12 esztendeig s nem áldozná fel az iskola padjai-

Next

/
Thumbnails
Contents