Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-03-07 / 10. szám

1914. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 111 bizottság 238 §-ával szemben. 13. A tanerők áthelyezésének lehetővé tételét a bizottság kívánatosnak mondotta ki. 14. A vallásoktatás kérdése szintén hosszabb ideig foglalkoztatta a bizottságot. Igy különösen a vallástanároknak az egyházhoz való jogviszonyának rendezése. Kaczián János a budapesti vallástanárok érdekében szólal fel, akik nem lelkészek, de azért szolgálatukat az egyház igénybe veszi, nem tanárok, mivel a tanári állás előnyeit nem élvezik, fl bizottság szükségesnek látja, hogy e kérdéssel behatóan foglalkozzék. Eljogadja az előadó javaslatát. 15. Az elemi iskolák tannyelvére nézve a a bizottság szemben a zsinati bizottság javaslatával (245 §.) fenntartandónak véli az E. A. rendelkezését (205 §); különösen pedig azt a részét, amely a vallásoktatás tanítási nyelvére vonatkozik. A bizottság e határozatát teljes egyértelműséggel hozta. 16. Behatóan foglalkozott a bizottság a népiskolák, polgári iskolák és középiskolák szervezetével stb. Mivel azonban e kérdések az egyház érdekeit nem érintik, azoknak ismertetését mellőzöm. 17. A szuplikáeió ügye különös érdeklődésre talált. Mellette szólaltak fel és pedig nagy melegséggel maga as elnök, továbbá Gömöry János, Pröhle Henrik, Drashóczy Lajos annak megváltását kivánták Hollós János, dr. Masznyih, ez utóbbi azonban esak az esetben, ha az intézmény nem volna megmenthető. Pröhle, majd az elnök ismételt hozzászólása után olyképen határozott a bizottság, hogy a szuplikáeió fenntartandó, de korszerűen átszervezendő. 18. Gömöry jános reámutot arra, hogy a bejáró óraadó tanároknak, igy különösen a más vallású hitoktatóknak helyzete iskoláinkban a törvénytervezetben nincsen szabályozna. Pedig erre szükség van. A klerikalizmus térhódítása az utolsó évtizedben szembetűnő; tudjuk, hogy kísérleteket tesznek e szellemet még a mi iskoláinkba is becsempészni. Meg kellenne tehát állapítani, hogy mi az ilyen hitoktatónak joga az iskolában és az iskolán kívül. Az elnök e kérdés tisztázását fontosnak tekinti, mivel a klerikalizmus aggressziv jellege nyilvánvaló, sőt az állami iskolákban, amelyeknek felekezetnélkülieknek kellenne lenni, sok helyütt a klerikalizmus domináns szerephez jutott- Nem lehetetlen hogy a Mária-kongregációk valamilyen formában beférkőznek a mi iskoláink falai közé is. Fischer Miklós szerint e veszedelemnek elejét lehet venni. Iglón, ahol a róm. kath. tanulók legtöbben vannak, a hitoktató a tanulók között a Mária-kongregációt megszervezte, mint ifj. egyesületet. A mint ezt ő, mint igazgató megtudta, a hitoktatótól bekérte az egyesület alapszabályait. A hitoktató azt megtagadta, mtre ő az egyesületet beszüntette. Több felszólaló hangsúlyozza, hogy e téren nem kell a törvénybe bevenni semmit, mivel a középiskolai Rendtartás eddigi intézkedései elegendőek. Hirschmann Nándor nem osztja ezt a nézetet. Megdöbbentően szomorú példával illusztrálja a klerikalizmus vakmerő behatolását iskoláinkba. Reájöit, mint igazgató, hogy a pozsonyi líceum csekély számú róm. kath. tanulói a hitoktató biztatására a szülők és ismerő sök körében gyűjtést indítottak egy intézeti ifjú sági lobogóra, amelyet az ijjuság úrnapi és egyéb egyházi körmenetek alkalmával használt volna. A lobogó el is készült e felírással: A* pozonyi evangélikus líceum róm. kath. tanulóinak lobogója". A titokban végzett akció erre természetesen nyilvánossá lett. Dr. Mihler Hárolyt az elhangzott felszólalások meggyőzték arról, hogy itt a klerikalizmus részéről tervszerű akció val állunk szemben. Igaz, hogy az ifj. egyesületek alapszabályainak jóváhagyási joga a tanári testületek kezében van. Nem szeretne azonban, ha a tanári testület, mint ilyen döntene határozatával ilyen kényes kérdésben. Tudjuk, hogy sok iskolánk teljesen klerikális társadalmú városban van nem lehetetlen, hogy az államhatalom is idővel klerikális kezekbe jut. Ilyen körülmények között a tanári testület a legnagyobb presszióknak lehet kitéve. Ezt ki kell kerülnünk Javasolja tehát, hogy a zsinati törvénybe vegyük fel a következő §-t „Csak intézeti rendes tanár, vezetése alatt lehet ifjúsági egyesületeket szervezni". A bizottság az indítványt egyhangúlag magáévá teszi. 19. Gömöry János felhívja a bizottság figyelmét a középiskolai tanárok szolgálati viszonyairól szóló szabályrendelet 26. §-ra, a mely igy szól: „A tanár vegyesházasság esetén köteles mindkét nemen lévő gyermekeinek evangélikus vallását reverzális utján biztosítani." Az evangélikus egyház más téren a reuerzálist erkölcstelennek minősiti. Az is ez a szó igaz értelmében. S most ez erkölcstelen fegyverrel szintén élni akar. A felszólaló véleménye szerint e szó miatt a szabályrendelet revízióját kell kérnünk. Händl Vilmos, Hacián János csodálkoznak, hogy ez intézkedés elkerülte az egyetemes egyházi közgyűlés figyelmét. Valószínűleg ennek oka az, hogy az egyetemes tanügyi bizottság előadója, mint közgyűlési előadó, a szabályrendelet részleteiben nem ismertette, esak egyszerűen bemutatta s elfogadásra ajánlotta. Többeknek hozzászólása után a bizottság abban állapodik meg, hogy habár kívánatosnak tartja, hogy a vegyes