Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-03-07 / 10. szám

1914 nagytiszteletü esperes uram, megkövetem alásan ne tessék haragra gerjedni, de a Zelenka ur nem nekünk való ember. Ámde az esperes ur ugyan­csak haragra gerjedve kiáltott rája: miért?! hát nem jó szónok, szép alak stb.? „Azért kérem, volt a szerény válasz — mert ezt nálunk két évig sem fogják meghagyni!" S választottak egy em­bert, a ki sokkal szerényebb tehetséggel, de lel­kipásztori hűséggel majd egy fél századig sze­retett lelki atyja lett a gyülekezetnek s maga is egy elégedett jó kedvű szolgája volt az Úrnak. Különben itt semmi féle más szempont figyelembe nem jöhet! A szabad választással áll vagy esik az autonómia, az autonómiát pedig semmiféle ürügy alatt csonkítani nem szabad. Az uj elvi állásponttal be fogja tenni a far­kas a Piroska konyhájának ajtaján az első lábát. S ez a farkas a hierarchia farkasa lesz, amely autonómiánk szép Piroskáját darabonként felfogja falni. Reméljük, hogy a plenumban lesznek elszánt férfiak, a kik ennek az uj elvi álláspontnak útját fogják állni. Hallottunk olyan zsinati program­nyilatkozatot, hogy az illető zsinati képviselő megfogadta, hogy az autonomia testébe egy szi­lánkot se enged beékelni. Azt hiszem, hogy az autonómiának nem egy ilyen elszánt barátja lesz majd a plenumban, a kiknek SZÍVÓS elvi állás­pontjukhoz, az autonómiához való ragaszkodásán meg fog törni a halálos csapással fenyegető hullám! Mert igaza van ismét Okolicsányinak midőn irja, hogy: „a hierarchicus irányzattól, mint a prot. lelkiismereti szabadsággal merőben ellen­kező s azt lenyűgöző gonosz szellemmel— örökre szakitanunk kell" ... Ez a szellem most kezdi bontogatni szárnyait. Legyen ébren az autonómia minden barátja, „nequid respupliea detrimenti capiat" Ne engedjék egyházi alkotmányunkban uj elvi álláspontok behozatalát; de „tartsák meg azt amink van, hogg senki el ne vegye a mi ko­ronánkat!" Ha pedig mégis elkövetné a zsinat azt a végzetes lépést, hogy az uj elvi álláspontra helyezkedve az autonómia sarokkövét kidöntené — ezzel a visszavonás olthatatlan tüzét szórná egyházunk épületére s egyházunk lassú elhalását csak siettetné, s megfojtaná nem az autonómiát, de az egyházat mely az autonómiával áll vagy esik. S igy bekövetkeznék amit Luther a zsinat­ról mondott, hogy „sinodus nodus!" S elénekel­heti majd a ki megéli, hogy „Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak Isten óvja nagy csapástól mi magyar hazánkat" Minden egyház tárgyalja az ügyet. Minden egyház tiltakozzék a zsinati bizottság azon elvi álláspontja ellen, mellyel a zsinati alkotmány 11. §-át esorbitani s az egyházközséget szabad vá­lasztási jogában a püspököknek adandó ugy ne­vezett discretionális jog által korlátozni terveli. S e tiltakozását akár az esperességi gyűlés utján, akár közvetlenül a zsinat elnökéhez ter­jessze fel! Farhas Gejza. fi zsinati tanügyi bizottság ülése. w Ii. Mult számunkban közölt referádánkat foly­tatva a tanügyi bizottság Dr. Molnár Viktor elnök­lete alatt tartott ülésében a következőkben álla­podott meg. 1. A tanügyi bizottság Drashóczy Lajos indítványára kimondotta, hogy az iskolanemek részletes felsorolását megkívánja a törvényben. Gömöry János reámutat arra, hogy az E. A. és a zsinat/ bizottság javaslata következetesen ,,/ő- és algimnáziumok"-ról szól. Ez elnevezés helytelen. Csak gimnáziumaink vannak (1883. XXX. t.-c.) Papp József hasonlóképen reámutat a „nem önálló tanitóhépzöintézeteh" helytelen el e­vezésre. A bizottság a törvényjavaslatban e két iskola preeiz elnevezését: „gimnázium, tanitó­hépzőintézet" óhajtja alkalmazni. Pröhle Henrik felveti az eszmét, váljon nem lehet-é a középiskolai tanárképzést a theológiáival kapcsolatba hozni. Hirschmann Nándor szerint e kérdésről olyan értelemben lehetne szó, amint azt a benedekrendi stb. szerzetesek tanárképző szemináriumában megualósitva látjuk. Elnök szin­tén hangsúlyozza, hogy nagyon üdvös volna, ha iskoláink és az egyház között a tanárképzés szempontjából a kapcsolatot megtalálnék. Reá­mutat a szász egyháznak e tekintetben ideális szervezetére. Örül, hogy a bizottság e kérdésben vele egy véleményben van. Nagyon jól tudja, hogy e kérdés megoldása nálunk sok nehézségbe ütközik. Drashóczy Lajos a főiskolák felsorolására nézve indítványt nyújt be. Ezt módosítja dr. Masz­nyik Endre azzal az indítványával: mondja ki a törvény, hogy akadémiákon kívül jogunk van fakultásokat, egyetemet is felállithani. Hivatkozik arra, hogy a pozsonyi egyetemmel kapcsolatos theologiai fakultás szervezése milyen nagy, szinte elháríthatatlan nehézségekbe ütközik. A kormány utolsó egyetemes közgyűlésünk kérelmét ridegen visszautasította. Véleménye szerint, ha az egye­temmel kapcsolatban nem is, de ettől függetlenül valamelyik meglévő theológiánk kifejlesztésével, az önálló theológiai fakultás könnyen megvolna

Next

/
Thumbnails
Contents