Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)
1914-03-07 / 10. szám
1914 nagytiszteletü esperes uram, megkövetem alásan ne tessék haragra gerjedni, de a Zelenka ur nem nekünk való ember. Ámde az esperes ur ugyancsak haragra gerjedve kiáltott rája: miért?! hát nem jó szónok, szép alak stb.? „Azért kérem, volt a szerény válasz — mert ezt nálunk két évig sem fogják meghagyni!" S választottak egy embert, a ki sokkal szerényebb tehetséggel, de lelkipásztori hűséggel majd egy fél századig szeretett lelki atyja lett a gyülekezetnek s maga is egy elégedett jó kedvű szolgája volt az Úrnak. Különben itt semmi féle más szempont figyelembe nem jöhet! A szabad választással áll vagy esik az autonómia, az autonómiát pedig semmiféle ürügy alatt csonkítani nem szabad. Az uj elvi állásponttal be fogja tenni a farkas a Piroska konyhájának ajtaján az első lábát. S ez a farkas a hierarchia farkasa lesz, amely autonómiánk szép Piroskáját darabonként felfogja falni. Reméljük, hogy a plenumban lesznek elszánt férfiak, a kik ennek az uj elvi álláspontnak útját fogják állni. Hallottunk olyan zsinati programnyilatkozatot, hogy az illető zsinati képviselő megfogadta, hogy az autonomia testébe egy szilánkot se enged beékelni. Azt hiszem, hogy az autonómiának nem egy ilyen elszánt barátja lesz majd a plenumban, a kiknek SZÍVÓS elvi álláspontjukhoz, az autonómiához való ragaszkodásán meg fog törni a halálos csapással fenyegető hullám! Mert igaza van ismét Okolicsányinak midőn irja, hogy: „a hierarchicus irányzattól, mint a prot. lelkiismereti szabadsággal merőben ellenkező s azt lenyűgöző gonosz szellemmel— örökre szakitanunk kell" ... Ez a szellem most kezdi bontogatni szárnyait. Legyen ébren az autonómia minden barátja, „nequid respupliea detrimenti capiat" Ne engedjék egyházi alkotmányunkban uj elvi álláspontok behozatalát; de „tartsák meg azt amink van, hogg senki el ne vegye a mi koronánkat!" Ha pedig mégis elkövetné a zsinat azt a végzetes lépést, hogy az uj elvi álláspontra helyezkedve az autonómia sarokkövét kidöntené — ezzel a visszavonás olthatatlan tüzét szórná egyházunk épületére s egyházunk lassú elhalását csak siettetné, s megfojtaná nem az autonómiát, de az egyházat mely az autonómiával áll vagy esik. S igy bekövetkeznék amit Luther a zsinatról mondott, hogy „sinodus nodus!" S elénekelheti majd a ki megéli, hogy „Rossz időket élünk, rossz csillagok járnak Isten óvja nagy csapástól mi magyar hazánkat" Minden egyház tárgyalja az ügyet. Minden egyház tiltakozzék a zsinati bizottság azon elvi álláspontja ellen, mellyel a zsinati alkotmány 11. §-át esorbitani s az egyházközséget szabad választási jogában a püspököknek adandó ugy nevezett discretionális jog által korlátozni terveli. S e tiltakozását akár az esperességi gyűlés utján, akár közvetlenül a zsinat elnökéhez terjessze fel! Farhas Gejza. fi zsinati tanügyi bizottság ülése. w Ii. Mult számunkban közölt referádánkat folytatva a tanügyi bizottság Dr. Molnár Viktor elnöklete alatt tartott ülésében a következőkben állapodott meg. 1. A tanügyi bizottság Drashóczy Lajos indítványára kimondotta, hogy az iskolanemek részletes felsorolását megkívánja a törvényben. Gömöry János reámutat arra, hogy az E. A. és a zsinat/ bizottság javaslata következetesen ,,/ő- és algimnáziumok"-ról szól. Ez elnevezés helytelen. Csak gimnáziumaink vannak (1883. XXX. t.-c.) Papp József hasonlóképen reámutat a „nem önálló tanitóhépzöintézeteh" helytelen el evezésre. A bizottság a törvényjavaslatban e két iskola preeiz elnevezését: „gimnázium, tanitóhépzőintézet" óhajtja alkalmazni. Pröhle Henrik felveti az eszmét, váljon nem lehet-é a középiskolai tanárképzést a theológiáival kapcsolatba hozni. Hirschmann Nándor szerint e kérdésről olyan értelemben lehetne szó, amint azt a benedekrendi stb. szerzetesek tanárképző szemináriumában megualósitva látjuk. Elnök szintén hangsúlyozza, hogy nagyon üdvös volna, ha iskoláink és az egyház között a tanárképzés szempontjából a kapcsolatot megtalálnék. Reámutat a szász egyháznak e tekintetben ideális szervezetére. Örül, hogy a bizottság e kérdésben vele egy véleményben van. Nagyon jól tudja, hogy e kérdés megoldása nálunk sok nehézségbe ütközik. Drashóczy Lajos a főiskolák felsorolására nézve indítványt nyújt be. Ezt módosítja dr. Masznyik Endre azzal az indítványával: mondja ki a törvény, hogy akadémiákon kívül jogunk van fakultásokat, egyetemet is felállithani. Hivatkozik arra, hogy a pozsonyi egyetemmel kapcsolatos theologiai fakultás szervezése milyen nagy, szinte elháríthatatlan nehézségekbe ütközik. A kormány utolsó egyetemes közgyűlésünk kérelmét ridegen visszautasította. Véleménye szerint, ha az egyetemmel kapcsolatban nem is, de ettől függetlenül valamelyik meglévő theológiánk kifejlesztésével, az önálló theológiai fakultás könnyen megvolna