Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-01-05 / 1. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 7 < Ily esetben tehát csak az lehet kérdéses, hogy a reaktivált lelkésznek szolgálati ideje hogyan számíttassák : vájjon a nyugdíjas állapot, a szolgálat megszakításának tekintessék-e mely esetben a szabályrendelet 15. §-a szerint, az illető elvesztené előző szolgálati éveit; — avagy pedig az uj hivatalbalépés a szolgálat folytatásának vétessék, mely esetben előző szolgálati evei beszámításának s legfeljebb a nyugdíjas intervallum maradna nyilt kérdésnek? — Én a kérdező lelkésznek ez utóbbira nyújtottam kilátást a bizottság döntésének fentartása mellett s' hivatkozással a 15. § utolsó pontjára, mely a bizottságnak megadja a jogot, hogy e §. szigorú határozmányain ily esetben a méltányosság szerint s tekintettel az egyházi közérdekre is, az illetőre nézve kedvezően magyarázza és alkalmazza. E jelentésemet a bizottság tudom isul vette, ámde jegyzőkönyvön kívül, mert a kérdés csak abban az esetben kerii'het tárgyalásra, ha az ille tő lelkész csakugyan újból mogválasztatnék, illetőleg kérvényezné, hogy a nyugdíjasok állományából töröltessék és felvétessék a hivatalban álló tagok sorába. Ez a tényállás, melyből kiviláglik, hogy az egyetemes nyugdíjintézet! bizottságban semmi olyan nem történt s nincs is kilátásba véve olyasmi, ami a reaktiválandó 'lelkész jogos igényét vagy, az egyetemes egyház közérdekét károsan érintené. Rimaszombat 1912 december 29. Gyürky Pál e. ny. ügyvivő. Igen köszönjük a ntü ügyvivő urnák megnyugtató nyilatko zatát. Szerk. Karácsonyfa ünnepély. A balassagyarmati egyház kebelében működő Evang. ifj. Egylet dec. 26-án, karácsonvm V.sodü incp n szép karácsonyfa ünnepélyt rendeseit, m.sllyel kapcsoltban az egylet műkedvelői egy megható karácsonyi színjátékot adtak elő. A begyült jövedelem szegény gyermekek felruházására fordittatik. E'; alkalommal nyújtotta át Kardos gyula min. lelkész elnök az egylet karácsonyi ajándékát, egy diszbibliát, mely minden esztendőben a dr. Tírtsch Gergely fele alapitv ány kamataiból szereztetik be, — a legbuzgóbb egyleti tagnak Vigner Józsefnek. Lelkészválasztási hir. Legénden (Nógrád mj a megüresedett lelkészi állomásra a jelöltek közül kettő visszalépett, s így Nádassy János nyug. lelkészt — mint értesülünk — egyhangú meghívással fogják a legéndiek lelkészüknek megválasztani. Választás a legközelebbi napokban lesz. Laszkáry romhányi temetése. Megemlékeztünk mult számunkban a dunáninneni egyházkfr. érdemes felügyelőjének Laszkáry Gyulának elhunytáról és budapesti temetéséről. Pótlólag közöljük a jeles egyházi férfiú halálával kapcsolatban azt, hogy hült tetemét a budapesti szertartás után családi birtokára Romhányba szállították, a hol Csőváry Géza kétbodonyi lelkész, nógrádi esp. főjegyző mondott a gyászkoporsó felett egy igen megható búcsúbeszédet, melyet főképen a község és a vármegye közönsége : élén Prónay Mihály főispánnal, Nagy Mihály alispánnal s a vármegyei tisztikar tekintélyes részével hallgatott meg. A nógrádiak, a kiknek szintén nagy emberük volt Laszkáry, igaz kegyelettel temették jeles halottjukat. Áldás poraira I Zsolnai tanácskozás. Már a mult számunk egyikében jeleztük, hogy a liptói papi konferencia felhívást intézett a felvidéki tót esperességekhez, miszerint a közel jövőben tartandó zsinattal szemben a nyomtatásban is megjelent zsinati előmunkálatok alapján állást foglaljanak, illetve kívánságaikat, panaszaikat összefoglalják. Ezen felhívásnak eredménye lett, a mennyiben m. évi dec. 3-án a liptói, árvái, turóczi, trencséni és nyitrai esperességek képviselői Zsolnán tanácskozásra gyűltek össze, „a hol alaposan meghányták vetették az egyet, zsinati bizottságnak zsinati előmunkálatait egészben és egyei apróbb részleteiben", nyilt állás foglalás lörtént, ésszerintük szigorú— de mindenben a Jézus Kriszi uselvei szerint — .pártatlan és igazságos szempotból. Rámulattak ami egyházi életünknek Ivánjaira, fájó sebeire. Keserű, elkeseredett kifakadások történtek a tót hívekkel való mostoha elbánás miatt, mely az uj zsinati tervezetben még fokozódik. Eztn tanácskozás folyamányaképen kiadtak egy „nyilatkozatol", mely magában foglalja a tótok kívánságait, keserűségeit az uj zsinati előmunkálatokkal szemben. E nyilatkozat, melyre érdekességénél fogva még rá fogunk térni, ki fog nyomatni mind a három nyelven s megküldetik minden egyháznak, hogy azt magáévá tegye, s állást foglaljon a zsinati bizottság munkálataival szemben, — s állás foglalásáról az egyet, felügyelőnek jelentést tegyen. E tanácskozásra most röviden csak azt jegyezzük meg, ho/y felvidéki testvéreinknél sajnálattal konstatáljuk az utóbbi időben mind jobban megnyilatkozó separatistikus törokvésekot, a nrclyck a zsolnai tanácskozásokbanfélreismerhetlenül felfedezhetők. Hogy a tói esperességek, — melyeknek lelkészei közül vájjon kik vettek részt a fenti tanácskozásokon, kik nem, azt nem tudjuk, — ezen nyilatkozata, mely határozottan a nemzetiségi kérdést viszi be az egyházi élet körébe, — csak rossz vért szülhet, az kézen fekvő dolog! Hogy ezen nyilatkozatot csakis a felvidéki egyházak egy néhánya fogja elfogadni — az élén álló lelkész gondolkodása és erzelmei szerint — az is bizonyos! Mi az Isten kegyelméből reánk virradt uj esztendőben nem széthúzást, nem békétlenséget, de egyetértést és békét várunk és kívánunk felvidéki tót testvéreinktől. A fennt emiitett „nyüaikozatra" még alkalomadtán visszatérünk ! Felolvasások vallásos estélyekre. Valóban hi ányt pótol az „Ébresztő" cimü protestáns keresztyén ifjúsági lap. Ez évi januári számában három olyan cikket közöl, melyek érdemes tartalmuknál fogva kiválóan alkalmasak arra, hogy bármelyik gyülekezet vallásos estélyén felavassák őket. Az ezután következő számok