Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-11-29 / 48. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 41 7 tusi érvek és igazságok és a történeti íanúságtételek egész arzenálja. Amidőn ezekben leraktam a komoly evangéliumi belmissziói tevékenységre sarkalló jőpásztorifelkivásom elvi alapjait, — rátérve a gyakorlati kivitel szemp ontjaira a közelgő Advent és téli időszak alkalmából felhívom kedves lelkésztársaim figyelmét az ádventi és böjti esti istentisz~ teletek és vallásos esték mennél intensivebb felkarolására. Hogy népünk menynyire áhitja ezeket's mily kedves alkalom az esti istentisztelet a hitélet mélyítésére és az evangéliumi öntudat emelésére, mutatja a folyó évi kerületi közgyűlés elé tett jelentésem idevonatkozó része s közelebb az a fogadtatás, amelyekkel ez esték (hetenként kétszer, vasárnap és szerdán este 6 órakor] és a hétköznapi biblia magyarázó órák (minden pénteken esti 6 órakor) tartásának eszméiét saját gyülekezetem népe fogadta. fíz estnek benső magába-szállásra, áhitatra hivó csöndje, a munkától való pihenés, a nap élményeiről való benső elszámolás előkészitik a lelket az Úrral való foglalkozásra, a megtérés és újjászületés gondolatainak kész elfogadására és az egyházhoz, az evangéliumi hithez, az ellenséggel való küzdelemhez, mint elengedhetetlen feladathoz való ragaszkodásra. A biblia magyarázó órákon mindezeket még közvetlenebbül lehet megalapozni — és fel lehet vetni egyúttal s meg is magyarázni egyes gyülekezeti intézményeknek, egyesületeknek, szövetkezeteknek eszméjét és sikeresen lehet küzdeni a reversalisok ellen, és meg lehet teremteni alapjait a gyülekezet anyagi megerősítésének stb. Uan tehát munkatér, sőt kész és bő munkaalkalom! fí vezérmunkásokat bennetek keresem kedves lelkésztársaimi Erős a meggyőződésem, hogy felügyelőink, világi uraink, a gyülekezetek müveit asszonyai, leányai, ifjai, a tanító és presbiter urak velem együtt a fenyegető veszedelmek hatása alatt készségesen beismerik, hogy a segédcsapatok élén nekik kell állaniok. Uigyétek el hozzájuk jelen főpásztori felhívásomat. Kérjétek fel űket is, hogy körülöttetek tömörülve, végezzék lelkesen az egyházmentő és erősítő munkát. fí lelkésztestvérektől elvárom és őket ezennel hivatalosan felszólítom, hogy jelen felhívásom mikénti elintézéséről és annak eredményéről hozzám legkésőbb 1914. év junius hó 30-ig kimerítő jelentést küldjenek. Mindeneknek mondom pedig a jézus Ádventi intő szavát, a mit az apostolokhoz intéz a pogányok, a zsidók és a hamis próféták ellenében: „A miket pedig néktek mondok, mindeneknek mondom: vigyázzatok(Márk ev. XUl 37.) fl Uigyázatnak Ura Istene pedig áldja meg a vigyázókat 1" Uajha mindannyian meghallgatnánk és követnénk eme mély vallásos érzésből s az egyház iránt igaz szeretetből fakadó lelkes szózatot. Vihar után. Irta: Mohácsy Lajos. Mint mikor Neptun az ő toporzékoló paripáitól tova' röpitett szekerén végig viharzik a teger vizén, melynek hullámai habos tajtékot verve csapnak magasra — ugy zúgtak fel a legutóbbi egyetemes közgyűlés egyébként csendes vizének hullámai s tajtékozó habot verve csapódtak a „megbotránkozás" „kárhoztatás" szikláiba akkor, amikor az egyik politikai napilapban kemény, de szerintem igazságos kritikát tartalmazó közlemény jelent meg tőlem, mely egyházi életünk közös tüneteivel, közigazgatásunk mizériáival foglalkozva keményen korbácsolja a közszellemet, a mindent sablonba szoritó lélek nélkül való kormányzatot. Az elemek tomboló erejével zughatott fel a „megbotránkozás" e komoly egyházi testületben, a mikor e cikkről tudomást szerzett.