Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-11-22 / 47. szám

1913 sen s egészségesen megoldhatjuk s ezzel eltüntetjük azt az okot is, mely az eu. lelkészek összetartásának gátoló átugorhatatlan árka ma is. fl lélek megváltozást lassitja korunk szelleme is. fl legátkosabb jelent éljük az eredményes munkálkodás szempontjából Magyarországon. fl személy kultusz uralkodik az egyházban is, mint mindenütt. Ennek a levegőjéből nem szakithatja ki magát senki sem, mert korának hibáit bizonyos mértékben magán viseli a legnagyobb, legigazibb ember is. flz elvek harca személyek után igazodik ma. Mondhatjuk: személyek ütköznek össze személyi módon és nem elvek személyekben elvi harc modorban, fl személyi kultusznak e csenevész hajtása magyarázza, hogy bizonyos eszmék minálunk az életben gyökeret verni csak azért nem tudnak, mert ettől vagy attól az embertől származnak, flz emberiség szempontjából pedig gyerek minden gyerek s nem kérdés, hogy ki volt az apjuk. Sokan látva, magukon érzően tapasztalva ennek a személyi kultusznak tőrszurásait, elkedutelenedve vonulnak vissza a munkától, a „közérdek" szolgálatától. És ha mindezekhez hozzátesszük még azt is, hogy a lelkészek között is világnézetben, theologiai gondolkodásban éles ellentétek vannak, amelyek a közeledést korunk személyi vonású légkörében szintén gátolják és ha megmondjuk azt is, hogy ezek az okok nem párhuzamosan működnek, kanem olyan uariátióban, minőt csak az élet képes produkálni, az egyiknél mind ott van, a másiknál kettő, a harmadiknál egy, a negyediknél az első és utolsó és igy tovább a végtelenig — akkor elmondottuk azokat az okokat, amelyek miatt ma még a lelkészek nagy számban nem bocsátják útnak tiltakozó leveleiket Veres esperes úrhoz, mert a fenti okok alapján lelkükben nem történt meg az a változás, amelyről beszéltünk s amely megváltozás örömöt okozna Veres esperes úrnak, maguknak a lelkészeknek, hasznot az egyháznak, dicsőséget az Istennek 1 Sipos András. Kiadóhiuaitat kérelme. Mult héten voltunk bátrak a hátralékos t. előfizetőinknek utalványt küldeni. Igen kérjük ez úttal is azokat, a kik még eddig nem használták fel ezen küldött utalványt, legyenek kegyesek az ez évi lapdijahat mielőbb beküldeni. BELÉLET. Esperes Igtatás Szepestoífaluáii. Mult számunkban röviden már megemlékeztünk ezen meleg ünnepélyről. Kedves tudósitó testvérünk szivességéből most részletesen irjuk meg ezt. F. hó 12-én lett beigtatva lelkészsége helyén Hüllafh Károly a tátraaljai egyházmegye uj esperese. A faluba érkezve, mindenki láthatta, hogy itt nagy ünnepély készül, diszkapu, ünneplőbe öltözött nép, feldiszifett templom várta az érkezőket. Hamar megteltek a paplak szobái hivatalos vendégekkel, különösen szép számban volt képviselve a késmárki egyházközség.Tizenegy órakor a templomba vonult az üinepló közönség, ahol Holko Mihály szepesrókusi lelkész végezte az oltári szolgálatot, megható könyörgésben az Ur áldását kérve az uj esperesre és egyházunkra. Azután kezdetét vette a rendkivüli egyházmegyei közgyűlés. Dr. Lersch Kornél egyházmegyei felügyelő meonuitó beszédjében reá utalt, hogy a mai nap külsőleg és bennsőleg ünnepnap és a megválasztott esperes iránti tiszteletet és szeretetet tolmácsolia. Két fontos tényre hivja fel a közgyűlés figyelmét, a néhány hét múlva összehivandó zsinatra és a komoly jelenre. A zsinat hivatva van uj törvényeket alkotni, amelyeken egyházunk mint biztos alapon megálljon és amelynek annak fejlődését elősegitsék, a komoly jelen hithüségre és áldozatkészségre int. Az esperes választásáról szóló jegyzőkönyv felolvasása után az uj esperes letette a hivatalos esküt. Dr. Kersch Kornél üdvözli őt mint az egyházmegye régi, kipróbált, kiváló munkás tagját, akit az egész egyházmegye tisztel és becsül. Áldott legygn, aki jön az Urnák nevében! Utána sorban üdvözölték az uj esperest: Bartal Andor a lelkészek, dr. lürihovszky Ottó késmárki polgármester a számvevőszék, Kintzler Béla a tanitók, Qalgon Mihály az egyházközségi felügyelők, Tátray Ödön a késmárki lyceum, Kübecher Albert a szomszéd városi egyházmegye nevében, úgyszintén megható szavakban üdvözölte Székely Qyula volt esperes, az egyházmegye jelenlegi diszesperese, utódját. Hallath Károly áthatva Isten iránti hálával, alázatos szivvel, Isten segitségét kérve további munkálkodására mondta el a sziveket és elméket megragadó székfoglaló beszédjét. Egyházmegyei jegyzőnek Holko Mihály szepesrókusi lelkészt választotta meg egyhangúlag a közgyűlés, aki e megtisztelő kitüntetésért és bizalomnyilvánitásért keresetlen szavakban köszönetet mond. Elhatározta touábbá a közgyűlés, hogy alesperesi állást szervez. Egyéb közigazgatási ügyek elintézése után az egyházmegyei felügyelő az ülést berekesztette. A közgyűlést