Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-11-08 / 45. szám

I 1918 EVANGELIKUS ORALLÓ 465 Előadták a „Lévai Ev. Misszió Fiizérke tagjai, 8. Szavalt: Béres Margit. 9. Ének, előadták az ev. „M. F." tagjai. 10. Bibliát magyarázott: Dr. Kovács ]. István, szatmári lelkész. 11. Szavalt: Bajkay Margit. 12. Ének, előadták a ref. leányegylet tagja. 13. Imádkozott: Patay Károly esperes. November 7-én. Reggel fél 9 órakor áhitat óra a nők részére a ref. egyház imatermében. Uezette Dr. Misley Sándorné. Kilenc órakor a konferencia folytatása. 1. Imádkozott Megyercsy Béla lelkész. 2. Bibliai beszéd, tartotta : Czeglédy Sándor nagysallói ref. lelkész. 3. Benyomásaim az amerikai keresztyén élet munkái terén, előadta: Uiktor Ella. 4. fíz imádság erőforrásunk nehézségei közepette, előadta: Sörös Béla, lelkész. Fél 12 órakor a közgyűlést tartották meg a következő tárgysorozattal: 1. Titkár jelentése. 2. Nőegyleti kiküldöttek jelentése. 3. Inditványok. 4. Ima. Utána közebéd a ref. egyház óvoda termében d. u. 1 órakor. Délután fél 3 órakor vasárnapiiskola előkészitése: id. Uiktor ]ános által. Fél 4 órakor a vasárnapiiskola vezetése, tanitása: id. Uiktor János által. Este 6 órakor a ref. és ev. leány egylettel foglalkozás. Szives kérelem. A mult tavasszal szerény munkáimból néhány füzetet bátorkodtam mutatóba elküldeni kedves kollegáimnak s jó ismerőseimnek, azon reményben, hogy szerény irodalmi viszonyaink között kegyesek lesznek talán méltányolni az e némü tevékenységgel járó szellemi és anyagi áldozatot. Miután nekem a nyomdával szintén elszámolásom van, talán nem veszik rosz néven, ha ez uton kérem fel azokat, a kiket illet, hogy ne terheltessenek a füzetek boritékján megjelölt csekély összeget kezeimhez juttatni. Nyiregyháza 1913 okt. 30. Paulik János, ev. lelkész. Tanitóink a theologian. E b. lapok mult számának „Belélet" rovatában „Mi lehet ev. theol. akad. hallgató ?" cimmel és „

Veritas" aláírással egy meglehetős személyeskedő izü közlemény jelent meg. fí cikk veleje az, hogy a (nagyobbára kitűnő oklevéllel bíró) fiatal tanítókat nem kell fölvenni a theologiákra. Mert hát „figyelemreméltó tünet, hogy a midőn a lelkészi karunk is a hazai theol. tudomány nívójának emelése okából az ev. theol. fakultás felállítását kitartóan szorgalmazza, akkor ilyen hívatlan és épen nemkívánatos elemehet (sic) engedünk theol. főiskoláinkba bejönni!" Majd igy folytatja, hogy „a komoly, nemes ambiciónak barátai vagyunk, de a hönnyü szerrel való törtetésneh, stréberségneh (sic) segédkezet nem nyujthatunk." Uégül a névtelen cikkiró kéri az illetékes fórumokat, hogy az ilyen. „cimzetes theologusnak" jelenikezett tanitók az éretts. vizsgákon „kedvezményes eljárásban" ne részesüljenek, s „E. A. (Eperjesen), Gz. A. (Pozsonyban) és társaik az éretts. (bizonyitvány) megszerzéséig az illető theol. akadémiákról távozzanak." Nem tudom pap, vagy tanitó irta-e konkrét esetek és nevek megnevezésével „Ueritas" kényelmes és felelőtlen álarc alatt e személyeskedő izü és igazán szeretetlen sőt türelmetlen kis cikket. Vele teljesen ellenkező állasponton vagyok. Nagyon is „hivatottnak sőt kivánatosnak" tartom a pap és a tanitó békéje szempontjából az eklézsiákban a rend szerint jeles képzettségű tanitói „elemnek" (sic) a theologiákra való jelentkezését, és eljárását igenis „ambitiónak" és korántsem „könnyűszerrel való előretörtetésnek" vagy pláne „stréberségnek" minősiteni. Legalább Eperjesen, a hol örömünkre többen is vannak ily tanitók, az ifjúság legkomolyabb elemét, szinte savát képezik, kik nem „4 hónap", hanem legalább is 1 év múlva teszik le utólag az éretts. vizsgálatot és lesznek rendes hallgatókká. Ez az igazság, a többi csapa vádaskodás. Eperjesen 1913 nov. 4. ' Dr. Szlávik Mátyás. Helyt adtunk e cáfoló soroknak is, a melyek a Veritas cikkét személyeskedőnek, türelmetlennek és uádaskodónak mondják. Hát személyeskedő nem volt, mert alig ha ismeri a cikkiró azokat a hallgatókat; türelmetlennek sem mondható, mert azzal, hogy az akadémiainak színvonalát védi s csak a szabály szerinti hallgatókat kívánja ott látni, a kiknek egyedül lehet joguk a „theol. akad. hallgató" címhez, azzal még nem türelmetlenkedik. Uádat meg egyáltalán nem emel, ha csak azt nem, hogy az illető dékánok, vagy igazgatók eltértek a szabálytól, a mikor ezen fiatal embereket felvették talán csak azért, hogy az akadémia hallgatóinak létszámát gyarapítsák. Mert — bocsánatot kérek Dr. Szlávik Mátyás volt tanáromtól és a többi tanár úrtól — a felszólalónak teljesen igaza volt. Itt nem a pap és tanitó közötti jó vagy rossz viszonyról van szó, ez teljesen indokolatlan és erőszakos bele-, sőt félre magyarázása a dolognak, fíz akadmiákon nincs pap és nincs tanitó, hanem hallgatók, tanulók vannak, fí lényeg az s erre tessék súlyt helyezni, hogy — még ha a szabály megengedné is — képes-e valaki a latin és görög nyelvnek minden ismerete nélkül a theol. akadémián egy előadást is megérteni?! S egy 4 polgári és tanitóképzőt végzett fiatal ember képes ott valamit tanulni?! fízután a másik — tegyük fel, hogy nem 4 hónap, hanem 1 év alatt akar az illető levizsgázni a latinból és görögből, hát ezt is lehetségesnek méltóztatik tartani ?! S még e mellett talán ráér theologiát tanulni és colloquálni is. ? I