Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-11-08 / 45. szám

1913 463 totía gyönyörű alapgondolata : „Az Isten nem a kézzel csinált templomokban, de a szivek templomaiban lakik/' Buzdított szeretetre, hithűségre annak nevében, kinek mindnyájan gyermekei vagyunk. „Erős vár a mi Istenünk" hangjai után a helyi lelkész tartotta meg beszédét a 121-ik zsoltár 1—2 versei alapján, fiz egész felemelő istenitiszteletet a püspök áldása és díszközgyűlés zárta be, ahol a püspök örömét fejezte ki az egyház állapota felett, az egyház nevében pedig a felügyelő mondott köszönetet. Isteni tisztelet után fogadta a püspök az egyes küldöitségekeí, melyek igen nagy számban jelentek meg. fl járás nevében Gyertyánfi f őbiró, a község nevében Wittmann biró, a helybeli vöröskereszt egylet nevében Lemle Rezső, a református egyházak nevében Gasehal panesovai lelkész, az ev. egyházak élén Dolesehall főesperes, a ferenezhalomi presbyterium élén Mérnyi lelkész üdvözölték, fl tantestületet Bárány kir: tanfelügyelő, az olvasó egyletet Dr. Jahrausz ve' zette. Tisztelegtek még: a gazdaegylet, az ipartestület, atiizoltó egylet. Mindnyájan szereteiökről, tiszteletükről biztositották a szereteti főpászíort, ki könnyekkel szemében mondott köszönetet. fl nagy ünnepet diszebéd zárta be, melyen számos felköszöntő hangzott el lelkesen. Hétfőn a reggeli vonattal Nagylajosfalvára utazott a püspök kíséretével. Október 27-én volt a nagylajosfalui választékos ízléssel renovált templomnak felavatása. Harangzugás közepette impozáns lovasbanderiumtól kisérve vonult a püspök a templom elé, ahol a zsoltárokat éneklő hívek, az ünneplő ruhába öltöztetett iskolás gyermekek és a gyülekezet apraja-nagyja várakozott egészen megtöltve a nagy templomot. Az avatási beszéd elhangzása után, amely a hívekre nagy hatást gyakorolt, Do leschall főesperes, helyi lelkész mondott magasröptű alkalmi prédikációt. Október 28-án Nagybecsherehen canonica visitatió volt, amikor is a különben szép rendben talált egyházba a betegeskedő Jeszenszky /. lelkész mellé s. lelkész alkalmazása határoztatott el. Az egyházlátogatás hivatalos részének végeztével Scholtz püspök a vármegye, a város, a katonaság és még sok testület tisztelgő küldöttségét fogadta, és a hátralevő időt a város nevezetességeinek, különösen a szépen gondozott temető megtekintésére forditotta. Másnap Tiszaszentmiklóson volt egyházlátogatás, a mikor a tiszaszentmiklósi tót anyanyelvű hivek és a törökbecsei egyház közt fennálló eotroversia nyert elintézést. Hazatérőben az antalfalui egyháztagok több százra menő sokasága várakozott a vasúti állomáson és szivből fakadt, meleg ovációban részesítette a kerülelet főpásztorát. Templomszentelés. A tápiószentmártoni gyülekezet tetemes költséggel renovált templomát a bányakerületi püspök megbízásából Sárhány Béla pestmegyei főesperes november hó 9-én fogja szép rendeltetésének ismét átadni. Tanifóuálasztás. A kiszáesi egyház megüresedett tanítói állásra Hyl Sándor petrőezi tanítót hívta meg. Lelkészauafás. A tótpelsőei egyház nemrég magválasztoít s. lelkész-hitoktatóját, Kuszy Adolfot Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök f. hó 6-án pappá avatta. Eselkéssmaghtuás, A bátyi (Bácsi ehm.) evang. egyház a Polereczhy Pál lelkész nyugdíjaztatása folytán megüresedett lelkészi állására f. 2.-ikán meghívás utján megválasztotta Klein Ferenc esperességi segédlelkész!. Az állás az uj hivány értelmében megszűnt kongruás lenni, amennyiben a hivek saját elhatározásuk- és egyházszeretetből a lelkész fizetését 2000 K. készpénz-fizetésben és 1000 K.-t jövedelmező papi föld haszonélvezetében állapította meg. Halálozás. Clapa éde Sándor svájci tudós, a Magyar tudományos Akadémia kültagja, a Genfben élő magyarok protektora, a magyar nemzet s különösen a magyar ifjúság lelkes barátja, november 1-én, szombaton este Budapesten hirtelen elhunyt. Glaperéde Sándor felesége magyar nő volt, aki a mult év augusztusában halt meg Budapesten. Az ő révén szeretett meg bennünket s lett hűséges barátunkká. Most is azért tartózkodott nálunk, hogy részt vegyen a protestáns keresztény ifjúsági egyesületek nemzeti gyűlésén, amelyen előadást is tartott, hogy érdeklődést keltsen a főváros protestáns társadalmában a pudapesti református ifjúsági egyesület iránt. Halála előkelő svájci és hazai rokonsádán kivül mély gyászba borította az összes protestáns köröket. Temetése szerdán, nov. 5-én délután fél négy órakor ment végbe impozáns részvét mellett a farkastéri temetőben. A temetésen képviselve voltak a budapesti ref, egyház, a dunamelléki egyházkerület, az egyetemes konvent, a pudapesti országos egyháztársadalmi egyesületek, a ref. főiskolák, Hódmezővásárhely, Arad és Kiliti városa, illetve községe és ref. egyháza, a budapesti francia kolónia, az Akadémia stb. A halottasház előtt Petri Elek budapesti lelkész, egyházkerületi főjegyző mondott gyászbeszédet és imásdágot, a sírnál pedig, amelybe feleségével együtt helyezték el a nagy halottat, dr. Tari Imre óbudai vallástanár mondott megkapó francia beszédet. B. Papp Lajos a Genfben tanult magyar diákok nevében mondott francia nyelvű, rövid buesu-beszé et.