Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)
1913-10-25 / 43. szám
438 EVANGE LIKUS ŐRÁLLÓ 1913. Materny Imre : (1812—1912). A nagyváradi ev. anyaegyház száz éves fennállásának örömünnepe 1912. év junius 16-án. fíz egyház megbízásából közzétéve. Nagyvárad (Sonnenfeld) 1912. 32 lap. Ára nines megjelölve. ]ó volt ezt a krónikát közzétenni. Becses adalékot foglal magában egy nagyvárosi fiatal kicsiny egyházközségnek legújabb történetéből. Elmondja az érdemes összeállító az ünnepély előkészületeit, leirja az ünnepi istentiszteletet, a melyen Paulik János nyíregyházi lelkész egy remek oltári imát mondott s maga a lelkész az ünnepi szónoklatot tartotta. A 78. Zsoltár 1—7 v. alapján meggyőzően fejtegette 100 éves gyülekezetének múltjára való tekintettel, hogy az Istenbe vetett bizalom nemcsak fölemelő érzés, hanem épitő, nagy dolgokat teremtő hatalmasság is. Érdekes, hogy az uj diszes templomban az első ünnepi szónoklatot tiszakerületünk fenkölt lelkű püspöke, Geduly Henrik akkori főjegyző tartotta. Majd leirja az ünnepi díszközgyűlést, a melyen az egyház buzgó felügyelője: Korbély József markáns vonásokkal az egyház történetét olvasta fel. Különös elismeréssel szól az egyház megalapítójáról: Fidy Imréről és Rimler lelkész valóban apostoli buzgóságáról. Az egyházközség 1911-ben „egyházfentartó jubileumi alapot" is létesített. Van az egyháznak virágzó nőegylete ís. Tiszta vagyona volt az 1912. év végén 153,780 k. a mi eléggé tekintélyes összeg s az előző évvel szemben 482 kor. vagyonemelkedést mutat. A zárószó az 1917. október 31. reformátiói jubileum évfordulóra való utalással lelkes hangon valamely maradandóbb „Szeretetalkotást" sürget. Örömmel regisztráltuk e lélekemelő adatokat e kicsiny gyülekezetünk köréből. Sz. M. Dr. Masanyik E. — Kouács S.: Euang. Theológusoh Otthona 1909—1912. évi jelentése. Pozsony 1913. 128 lap. A pozsonyi Otthon buzgó felügyelőtanárának ez már a 13-ik „négy esztendőnek eseményeit és tanulságait összefoglaló" jelentése. „Áttekintés" e. alatt „a kegyeletes megemlékezés" hangján szóllaz Otthonnal kapcsolatban Pálffy Jánosról, Sárkány püspökről, Trsztyánszky theol. tanárról és esperesről stb, — fájlalja Zsilinszky M. és Hollerung K. távozását és üdvözli Zsigmondy Jenő felügyelőségét. Ugyancsak ez áttekintésből megtudjuk, hogy az „ifjú ideálokkal eltelt" és bizony „az élet követelményeivel és szükségleteivel" nagyonis számolni tudó szerény, de lelkes felügyelőtanár lelkének felével: Dr. Masznyik igazgatóval együttesen 17 év alatt az 1 Otthon fentartása 126 ezer s vagyonállományul 53 ezer koronát gyűjtöttek. Le a kalappal buzgóságuk előtt mai sivár világunkban! S itt, a midőn örömmel konstatálom, hogy a bpesti (Első Magyar Ált. Bizt. Társ., Magyar Országos Központi, Egyes. Bpesti Fővárosi, Pesti Hazai biso TakarékpénatárakJ és vidéki (PoBsony, Beszterczebánya, Késmárk, Losonez, Bcsaba stb.) pénzintézetek is alapítványokat tettek az Otthonnál, sőt a bányai ev. egyházkerület 5-re emelte a jótéteményes helyek számát, szomorúan bevallom, hogy összeköttetéseink hiján Eperjesnek mindkét helyről semmi sem jutott. Pedig a bányakerület legelőkelőbb egyházközségeiben vannak a mi legkiválóbb tanítványaink sőt kettő közülök esperes. De máig is igen nagy arányban épen mi eperjesiek (a tiszakerület áldozatkészségéből) adjuk a legtöbb papot a bányakerületnek. Nem méltányos, nem helyes sőt nem is igazságos tehát az a mostoha bánásmód, hogy a bányakerület mai napig is egyetlenegy alapitv. helyet sem létesített az eperesi Theol. Otthonról. E pontban agilis püspökünk: Geduly H. közismert buzgóságára szives és közbenjárására még igen nagy és szép feladat vár. A reformatio jubileumára a zólyomi, kishonti és sárosi esperességek példájára ingyenes helyek létesítését várunk és kérünk mielőbb Pest, Báes, Gömör, Nógrád, Békés, Szepes, s más egyházmegyéktől és Nyíregyháza példájára egyes lehetősebb (v. o. Dobsina, Rozsnyó, Gölniezbánya stb) egyházközségeinktől. Mint a pozsonyi, ugy az eperjesi Theol. Otthont is „fogadja el egyházi társadalmunk állandó áldozati oltárnak." Érdekes, hogy az Otthon lakóinak 28% pap- és 18 /„ tanitófiukból került ki. Összes létszámuk a jelzett időszakban 205, ebből fájdalom elhalt 17. A jótétemények igen tetemesek. Endreffy betheli és neuendettelaui belmissziói tanulmányútja nagyon tanulságos. Tiszteletet parancsoló a pozsonyi ingyenes magyar nyelvi tanfolyamról szóló értesítés is, amelyei a pozsonyi sajtó is meleg elismeréssel honorált. Az alapítványok és adományok részletes kimutatása zárja be a testes és tartalmas jelentést. Befejezésül igazán lélekemelő, hogy a fájdalom oly korán elhunyt dr. Hrálik Lajos ügyvéd 10 ezer koronás alapítványt tett a pozsonyi Otthon javára, valamint megjegyzésül csak annyit, hogy én nem látom a pozsonyi theol. fakultáshoz fűzött remények megvalósitását oly rózsás szinben, amint a pozsonyiak. Ettől mi még — sajnos — távol vagyunk! Sz. M A SZERKESZTÉSÉRT FELELŐS NOSZKÓ ISTVÁN LAPTULAJDONOS. Pályázatok és hirdetések. Pályázat. A szepesi városi ág. hitv. evang. egyházmegyébe kebelezett ruszkini német nyelvű lelkészi állásra pályázat hirdettetik. Ezen állással a következő javadalmazás van egybekötve: 4 szobás lakás melléképületekkel és kerttel, 400 korona készpénz az egyház pénztárából, 10 hold szántó és rét haszonélvezete, 6 poasonyi mérő buza, 30 pozsonyi mérő rozs, 20 pozsonyi mérő árpa, 18 öl puhafa, házhoz szállítva. Négy offertórium. Stóla. Kongrua 769 K 23 fiU. — Herrmann Gusztáv alapítványból kamatok