Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)
1913-10-25 / 43. szám
1 9! a"" ^ "" 1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 41 7 432 nököt üdvözölte. Sztehló Kornél az Üllői-uti ház átépitése tágyában beadott indítványát elvileg elfogadták s az ügy tanulmányozása, előkészítése céljából egy bizottságot küldtek ki elvárván annak jelentését. Az énekügyi bizottság jelentését tudomásul vette a közgyűlés s elhatározta, hogy a kész anyagnak próba füzetekben való kinyomatásához hozzájárul s e célra 300 koronáig terjedhető költséget szavaz meg a nyomdai költségek számlájának terhére. Az amerikai eu. egyházak ügyeinek a helyszínén való tanulmányozására s lehetőleg egy esperességbe való tömörítése céljából a bányai egyházkerület kiküldte Raffay Sándort, az egyetemes közgyűlés ezen kiküldetéshez hozzá járult s egyszersmind felhívja a hazai lelkészeket, hogy az Amerikában élő híveikkel a kapcsolatot fenntartsák s óvják őket attól, hogy más egyházakba lépjenek vagy a sectákhoz csatlakozzanak. A reformációnak H00 éves megünneplése, illetve ezen jubileumi alkalomra tervezett alkotás nagyobb vitát provokált. Händel főjegyző ismerteti a kerületek e tárgyban hozott határozatait s javasolja, hogy a cél ne jelöltessék most meg, hanem csak a gyűjtés szorgalmaztassék s a lelkészek buzgóságába ajánltassék. Sztehló Kornél mint célt Luther szobrot ajánl, Scholtz Ödön Luther-alapot, Bartos Pál a lelkészi egylet indítványait ismerteti. Révész, Baltik püspök, Szentiványi Árpád és mások felszólalása után Händel javaslata lett elfogadva s a cél megjelölése az egyetemes és a kerületi elnökségekből álló bizottságra lett bizva, a mely bizottság tanulmány tárgyává fogja tenni az egyes tervezeteket. (Igen örvendünk, hogy a Luther-szobor terve újra fel lett támasztva, mert meggyőződésünk, hogy ezen cél megjelölése mellett s hozzá véve a Lutherház tervét, híveinket leginkább tudjuk adakozásra buzdítani és lelkesíteni, mert Lutherért a mi lutheránus közönségünk igazán tud lelkesedni. Csak a gazdag és jómodu uraink járjanak elő az adakozásban jó példával. Szerh.) A suplitációnak megszüntetése szintén több felszólalást provokált. Geduly püspök, Raffay Sándor, Münnich Kálmán, Mayer Endre, Gyurátz püspök s mások hozzászólása után e kérdés a tanügyi bizottsághoz lett áttéue azzal, hogy ejtse meg a számításokat, hogy mennyi jövedelmet hoz a suplcatió az egyes tápintézeteknek s hogy lehetne ezen jövedelmet pótolni? A korcsmák vasárnapi zárvatartása, a vasárnapi munkaszünetnek nagypéntekre való kiterjesztése, az ev. katonáknak a róm. kath. szertartásokon való kényszer részvétele tárgyában, mivel már e kérdésekben feliratok történtek, ujabb feliratokat a közgyűlés nem tart szükségeseknek, hanem csak nyilvántartja e kérdéseket. Ezzel a pénteki tanácskozás déli egy és fél órakor be lett fejezve s mivel az nap délután törvényszéki ülés volt, szombat reggel 9 órára halasztva. Negyedik nap. Szombaton — már kisebb érdeklődés mellett a lelkészi korpótlék felosztásáról szóló jelentést tárgyalia a közgyűlés s azt jóváhagyólag tudomásul vette s az e célra a közigazgatási pénztár terhére kifizetett 13.127 kor. 89 fillérnyi többletet megszavazta és hasonló szükséges intézkedésre az elnökséget felhatalmazta. A theol. akad. tanárok fizetését a kerületek részére ily célzattal adott összesen 37.000 korona államsegélyből rendezte ugy, hogy 7000 koronával ez összeget az ujabb 172.400 koronás államsegélyből pótolta. A belmessziói közlemények kiadásával egy évre a Luther társaságot bízta meg s e célra 1200 koronát folyósított azzal a kötelezettséggel, hogy a belmissziói közleményeket havonta egy, esetleg másfél ívnyi terjedelemben kiadja s az összes lelkészeknek ingyen megküldi. A napi sajtó tudósításával egy évre Noszkó l. és Raffay lelkészeket bízta meg s a bemutatott költség jegyzék alapján a költsegek megtérítése címén a jövő évre 1250 koronát folyositott. E kérdés tárgyalásánál a közgyűlés többek felszólalása után megbotránkozásának adott kifejezést Mohácsy Lajosnak a Magyar Szóban közzétett cikke felett. Az egyházi pénzintézet felállítását célzó indítványt a közgyűlés nem fogadta el, mert egyházi tőkéket részvényekbe fektetni nem lehet. A központi iroda felállítását — bár e célra a költségvetésbe 9000 koronát előirányoztak — a zsinatra bizza. A horvát-szlavon lelkészek congruája tárgyában a horvát kormánynyal érintkezésbe nem lép a közgyűlés, hanem az egyetemes egyház maga kíván erről gondoskodni s azért a pénzügyi bizottsághoz teszi át ezen ügyet. A theol. Otthonokban 3 ingyen helyet, a Luther-Otthonban 2 fél ingyenes helyet alapit az egyetemes egyház utóbbit 2 lelkészfiu részére. Az eperjesi collegiumnak 3000 kor. rendkívüli segélyt szavaztak meg. Az ujabb 172.U00 koronányi államsegély fel~ osztására vonatkozó pénzügyi bizottsági javaslat lett elfogadva. E szerint 16415 kor. 80 fillér a lelkészi segély-alapba megy, mely összeggel ezen alap dotációja 70.000 koronára emeltetik ez alkalommal; a lelkészi nyugdíjintézet 30.000 kor.-t kap. A négy kerület közigazgatási célokra egyenként 20.000 koronát, tehát összesen 80.000 koronát ; adóalapnak 14.000 koronát. A theol. tanárok fizetésére fentebb már említett 7000 koronát fordítanak; zsinattartásra 5000 koronát; 19.384 kor. 20 fillér az egyetemes tartalék alapba megy.
